Fezejet
1 II | pillanatig ne, … hiszen az élet olyan szép. És énnekem meg kellett
2 II | szakáll sem volt arcán – olyan fiatal volt. Három napig
3 III | gyermekeket, minő unokád, s az olyan kövér, érett gabonát, mint
4 IV | gyöngyözött az izzadság; olyan már három nap óta, mint
5 IV | nap óta, mint a halál. Nem olyan, mint a halál! Mint valami
6 VI | ész mellé sok tudomány. Olyan ember, ki azt, amit hallott,
7 VI | feleségit, hogy miért vetette olyan alacsonyra a feje alját,
8 VI | emészteni.~– Bizonyos! Miért olyan nyájasak most hozzánk? Miért
9 VI | innya. Láttam, hogy nem olyan, mint a többi, s hogy próbára
10 VI | döghalálról, hiszen sohasem volt olyan jó termés, mint most; mint
11 VI | talán csak isten tehet; van olyan falu, honnét minden házból
12 VI | ez a parasztkölyök! Csak olyan rongyos, mint akármelyikünk,
13 VII | tulajdonítandó.~Erre a névre olyan könnyű volt rájönni.~Arc,
14 VII | rézérem, mire hajdanában olyan büszkék voltak a vén hadastyánok.
15 VII | rossz ember kend. Mindenre olyan rosszakat mond. Azér küldte,
16 VII | a fülembe?~Mikor azután olyan közel volt a katonához,
17 VII | pusztult abból a szobából, ahol olyan kegyetlen ember áll, aki
18 VII | finom, átlátszó asszonyka, olyan arccal, mint az alabástrom,
19 VII | asszonyka elneveté magát, olyan kedvesen tudott nevetni.
20 VII | hogy Vértessy tábornok olyan félénk, mint egy gyermek;
21 VII | vegye fel, kedves édes: egy olyan ártatlan, nyolc-kilenc esztendős
22 VII | esztendős fiúcska, akiben még olyan elevenen pezsg a vér, aki
23 VII | vette; ha azt mondták, hogy olyan fehér, mint a halál.~– Sok
24 VII | hírt; Vértessy tábornokra olyan jól illett az a vád, hogy
25 VII | másnap a leány atyja előtt olyan anyagi követelésekkel léptem
26 VII | nyerészkedőnek, s sokáig olyan hírben álltam, hogy ha egy
27 VII | baj – szólt a tábornok, olyan erősen összeszorítva ökleit,
28 VII | gondolsz.~És amidőn ezt mondta, olyan jól tudott olvasni annak
29 VIII | nő sziszegve Ivánnak. – Olyan a keze, mint a vasfogó.~
30 VIII | jövedelmesebb, minthogy olyan kevés ember adja rá magát.
31 VIII | például sohasem fogadnék meg olyan embert, aki valami börtönben
32 VIII | rajta a holdfehér leányka; olyan csendesen, mintha félne
33 VIII | sóhajtásokat magam körül, amik olyan rémségesen bántottak, mikor
34 VIII | csúfoltak is ismerőim, hogy olyan ember vagyok, aki egymagában
35 VIII | ilyen ábrándjaim. Ezekben olyan boldog valék. Lelkem egészen
36 VIII | dög?” – „Részeg az most, s olyan süket, hogy a trombitaszót
37 VIII | Ne kiabálj, jó asszony, olyan nagyon – mondám neki –,
38 VIII | magamat úgy, miként most; olyan könnyű a lelkem, mintha
39 VIII | szorítá öklébe a pisztolyt, olyan kedve lett volna legalább
40 VIII | szobából kiszabadulhatott, ahol olyan közel érte őt a veszedelmes
41 VIII | Széphalmi ugyan fennjár, de olyan, mint a féregrágta virág;
42 VIII | Honnan tudhatja ön ezt? (Ami olyan mélyen rejtett titok – gondolá
43 VIII | Eliz, Eliz. Ezt viselte. Olyan szép volt…~– Hol van ő? –
44 VIII | eltakarva kezeivel.~– Most is olyan szép. Jó helyen van. Szerető
45 IX | délceg termete (most is éppen olyan), mindig tréfált velünk;
46 IX | mondanivalóit.~Magyarázzák? Olyan emberek, akik maguk sem
47 IX | természetfölöttit keresnek, és olyan dolgot magyarázzanak, ami
48 IX | mit mondtam. A vismuthum olyan por, vagyis inkább nedvesség,
49 IX | inkább por, aminek a színe olyan – meg nem határozható színű;
50 IX | kezdé elhadarni.~– A nixnusz olyan porból lett nedvesség, amit
51 IX | elmondjátok, hogy semmi sem olyan jó ebben a veszedelmes időben,
52 IX | állatok vagytok, mert bizony olyan világ lesz, amikor nem a
53 X | verseket szavaltak, s azt olyan büszkeséggel, oly követelő
54 X | Hétfalusyval, éppen nem olyan természetűek voltak, hogy
55 X | pincékben, s biztatá őket olyan dolgokkal, amiknek elhivése
56 X | akire minden emberi botlást olyan örömest át szoktunk ruházni.~*~
57 X | lelkesülni, de amelyek szinte nem olyan jók, mint Horácéi.~Ma is
58 X | elolvasta azon sorokat, amiket olyan jól ismert már. Ma is leült
59 X | lélekfurdalásban, mert az öreg olyan mérget is tud keverni, ami
60 X | sokat.~– Ha pálinkát iszik, olyan, mint valami veszett állat,
61 X | Fognak majd előfordulni olyan esetek, amiket nem örömest
62 X | hogy a mester arcát is olyan különös sárga szín lepte
63 XI | meg.~A kedves összeesküvők olyan jól számították ezt ki,
64 XI | koronájának szarvai volnának.~Olyan valami otthoniatlan szomorú
65 XI | távolabb eső gyümölcsöskertek olyan színt mutattak, mintha le
66 XI | égve, s a láthatár felé olyan sárga volt az aszott mező,
67 XI | előtt, annak módjában állt olyan dolgokat mondani el, amik
68 XI | Hanákot. A fickónak éppen olyan pofája volt, szélesebb,
69 XI | füstöt csavargatta a szél; olyan fény volt tőle, mintha egy
70 XIII | bőrharang” nevet, mint olyan szerszámét, mely a harang
71 XIII | azt is. Csoda, hogy most olyan részeg nem vagyok, mint
72 XIII | hordok gyógyszert.~– Merthogy olyan sok.~– Így is kevés lesz
73 XIII | fehér por. Egészen tele volt olyan porral. A doktor megijedt
74 XIII | az asztalon keresztül.~– Olyan igaz, mint hogy élek. A
75 XIII | nem gondolta, miszerint olyan rettenetes dolgok következhetnek
76 XIV | azonban, hogy volna valaha olyan idő, amely alkalmatosnak
77 XIV | Istennél a kegyelem!”, egy olyan embernek, ki magának hosszú
78 XV | igazságos isten kezeire. Olyan idők vannak ránk mérve,
79 XVI | Óh, e néma lények között olyan nagy egyetértés van!~A szél
80 XVI | hajtsd végre!~A bőrharang olyan jó ember volt, hogy semmi
81 XVI | testében is felmászik a falra. Olyan ez, mint a béka.~Ezalatt
82 XVI | kacagott, azért ujjongott olyan nagyon. Nem bírta rejteni
83 XVI | látszik rajtuk, de azért olyan halott mind a kettő, mint
84 XVI | hallgatóztak, mit beszél ez asszony olyan suttogva. Ki tudna abból
85 XVI | hangot tud adni – és az olyan szomorú dal?~A beomlott
86 XVII | ez a mulatság.~Eddig csak olyan formában jutott ki számára
87 XVIII| ő kezei is tiszták, mert olyan vérben mosta meg azokat,
88 XVIII| kivont karddal jobbjaikban.~Olyan váratlanul jöttek, hogy
89 XVIII| dühöngők legnagyobb része olyan ittas volt, hogy félni sem
90 XVIII| irtóztatón eléktelenítve fekszik olyan sírban, melyet önmaga ásott
91 XVIII| Jóllaktál valahára földdel, olyan éhes voltál rá életedben
|