Fezejet
1 Elo | emberi forró vér, beteg volt maga a levegő is, s az ég elveszté
2 I | lát-e, tud-e többet, mint maga a mindent fürkésző emberi
3 I | volt; a népet a természet maga is nyugtalanítá; csillagok
4 II | s vértelen arcokat látna maga előtt?~Van-e, ki őt, a bűnök
5 II | büntetését örömest lássa maga mellett ülni; ki eléje menjen,
6 II | bőrködmenes erre beterelé maga előtt szomorú társát, s
7 II | hálnak a hóhérlegények. Maga a bakó az udvarra nyíló
8 II | bútorozott szobát látott maga előtt. A fal mellett fekete
9 III | ősz öregapa mereven bámult maga elé.~– Hah! – Nem hallják,
10 V | jövevény nem mozdult, hanem maga elé nézett, álla és ajkai
11 V | s csodálkozva kiálta:~– Maga az, Imre úrfi? Istenem,
12 VI | konvencióképpen minden tanítványa maga tartozott beszerezni, de
13 VI | azt tanulják fennhangon, maga pedig ment a pálinkásboltba.
14 VI | hóhérlegény.~– Kend adta maga – felelt dacosan a siheder.~–
15 VI | percre.~– Igen, kend adta maga a kezembe, azt mondta, hogy
16 VI | mindenképpen nyakamba akarja a maga bűneit varrni. – Hiszen
17 VII | kirukkoltatja katonáit, s saját maga mász legelöl az égő háztetőkre,
18 VII | diadalmas ellen üldözése elől. Maga az ellenfél vezére mondá
19 VII | kötényével dörzsölve orcáját.~– Maga ugyan rossz ember, ordinánc
20 VII | labdáznak, aki szeretne maga is futni, hajigálózni és
21 VII | hogy bántalmaztak téged; maga ez a szeles fiú nyílt mulatságban
22 VII | szobájába vonult, kiteríté maga elé az iratot, hozzá ült,
23 VIII | a tűzhelyre könyökölt.~– Maga tán azt gondolja, hogy ez
24 VIII | embereket.~– Honnan ismeri maga a gazdát?~– Én sohasem láttam,
25 VIII | ismerem önöket is.~– De hát maga kicsoda? Szóljon. Mit akar? –
26 VIII | Ej, kedves jó asszony. Maga is mindig mást kérdezget,
27 VIII | sebesen válaszolt:~– Elment maga jószántából, megutálta a
28 VIII | nevelni nekünk.~– Hallja, maga valami hóhér fia lehet,
29 VIII | öreg ember, ugyebár? Nono, maga bohó menyecske, azért ne
30 VIII | benyitott, s gondosan becsukta maga után az ajtót.~Amint az
31 VIII | utat kell tennem.~A bakó maga akart vele menni, hogy lovát
32 VIII | ütött.~– Ej, be hamis legény maga!~A némber bepöndörült a
33 VIII | No! Micsoda ez? Mit bánt maga engem?~– Mit-e? Te sehonnai,
34 VIII | várhatta, míg elkészül vele, maga is segített neki. Azután
35 VIII | lehunyt szempillákkal, maga mellé tett kezekkel; erőtlen,
36 VIII | kiátkozá, sohasem bocsátá maga elé többet. A hívatlan vendég,
37 VIII | Egyszer azután a hölgy maga ment oda önhöz, s őrültekhez
38 VIII | merte büntetlen bántani, maga előtt a porban feküdni,
39 VIII | ismeretlen, s sietett azt maga összehajtani és lepecsételni.~–
40 VIII | Magam viszem el azt.~– Ön maga? De hát kicsoda ön?~– Azt
41 VIII | teszi jóvá hibáját, hogy maga kér kegyelmet azon férfinak,
42 IX | türelmesen hagy mindent történni maga felett, csak néha rázkodik
43 IX | betegsége az; a föld, a föld maga beteg.~Milyen tréfás még
44 IX | népnevelője, összekurjantatá a maga alattvalóit; ez évben utolsó
45 IX | ruhái megfüstöltessenek, ő maga pedig lúgos vízben megmosattassék,
46 IX | izét”, aminek a nevét pedig maga is most ismerte meg először
47 X | és tudta erősen. Egykor maga is írt egy értekezést, melyben
48 X | elnézte, hogy a mester saját maga hogy gyúrja a sarat kölcsönkért
49 X | nagy munkát megkezdeni.~Ő maga írástudó ember lévén, előre
50 X | házára, minden tilalomfára. Maga a vármegye adta a jelszót.
51 X | örömest tesz meg az ember maga, de amiknek mégis meg kell
52 X | felhőre, s bámulva pillantva maga körül, hogy árnyéka nem
53 XI | hangzott az útfélen. Az út maga pedig be volt lepve gyeppel
54 XI | boldogtalan utazó szekere hagyott maga után; hetek óta nem utazik
55 XI | akasztva, úgy vezette azt maga mellett.~A begyöpösödött
56 XI | magánál okosabb embert érezve maga mellett.~– Most ülj le,
57 XI | hogy mit írjon, míg saját maga ugyanazt egy másik papírra
58 XI | még másutt történni fog. Maga előtt látta az éjféli borzalmakat
59 XI | szöszmötült vele, hogy utóbb Mária maga ugrott le, megszorította
60 XII | szemeivel úgy állt, mint maga a lázadás fúriája.~A pórhad
61 XII | kanócot bele! Hadd égjen meg a maga vermében!~Ezt Zudár saját
62 XII | tűzszerszámot kezei közül; maga kicsiholt, beledugta a szalmacsóvába
63 XII | lángra szította azt, s maga futott vele az udvaron keresztül
64 XII | a tűznek is utat nyisson maga után. Óvatosan kellett késsel
65 XII | lerántotta a párnát, s azt maga után vonva, a tört nyílásig
66 XII | a párnát leveté előre, s maga óvatosan utána ugrott.~A
67 XIII | Hozz abból, Sámsi!” A Sámsi maga nem mert kijönni a szobából,
68 XIII | katulyát az ember kezéből, s maga vitte azt be a szobába.~
69 XIII | addig tekingetett félelmesen maga körül, míg öt-hat parasztot
70 XIII | körül, míg öt-hat parasztot maga körül csődített, akkor azután
71 XIV | kellene azt a szót kimondani. Maga a tábornok is eltakarja
72 XIV | Vértessy vállat vonított.~– Ő maga mondta, hogy az; itt volt
73 XV | puskáját valaki hátának, maga levette a kalpagját, lesimította
74 XV | bámulva mereszté szemeit maga elé, s hagyta elvétetni
75 XVI | ész sokkal jobban ismeri a maga népét, s több sikert vár
76 XVI | nem volt ott más, mint ő maga, az öreg Hétfalusy és az
77 XVI | fogcsikorgatva Zudárné. – Maga árul el a gyáva. Vessz meg,
78 XVI | válogatott magasztalással, végre maga ragadott egy fejszét, s
79 XVI | udvarra, s kihozom a kígyót a maga odvából puszta kézzel.~Az
80 XVI | kezei közt az égő fáklyával. Maga úgy ment utána. Nem félhetett
81 XVI | elvette a porontyot, és maga nevelte fel; a vén hóhér
82 XVI | kezeivel az égő fáklyát maga elé tartva, elkezdé az ájtatos
83 XVI | pisztolyt fogott; azokat maga elé tartá, s amint az ajtót
84 XVI | amint az ajtót felrúgta maga előtt, rekedt hangon monda
85 XVI | némber esküdjék meg arra. Ez maga – szólt Hétfalusy reszkető
86 XVII | vette őt észre, csupáncsak maga a bőrharang, az pedig, amint
87 XVII | Bodza Tamás indítványát, ki maga nagy tekintéllyel felült
88 XVII | vismuth-porokból.~Bodza Tamás maga ment oda hozzá, egy papírral
89 XVIII| fetrengtek az utcákon. Ő maga ott kívánt maradni, hivatalos
|