Fezejet

 1 Elo  |        üresebbek nem voltak, mint akkor.~Március elején virradóra,
 2 I    |         lelke kifordult helyéből, akkor fölébred; ha megőrült, ha
 3 I    |      leesett fejtetőre, agyveleje akkor rendült meg. Némelyek szerint
 4 II   |       székre, letevé ruháját, még akkor is felém fordult, és azt
 5 V    |         kaptam tőled, pedig talán akkor minden másképpen lett volna.
 6 VI   |      hajnalra kezdett kukorítani, akkor tért meg rendesen tisztes
 7 VI   |   előbb-utóbb napfényre jövend, s akkor az isten keze sem rövid.~–
 8 VI   |       ebek nyílásán kicsúszott, s akkor elkezde futni; rohant, mint
 9 VII  |           a párbaj kimeneteléről, akkor azért büntette szigorúan
10 VII  |           lopva félre, de a nyaka akkor sem mozdul meg.~Járnak pedig
11 VII  |         mikor valakit főbe lőnek. Akkor majd korán fel kell kelni,
12 VII  |       veszi, hogy a fonál lejárt.~Akkor azután azt mondja, hogy:~–
13 VII  |           kellett tartanom, nekem akkor a nénéim meséket szoktak
14 VII  |        volna nőül vennem. Óh, még akkor ön kicsike volt; ilyen pici
15 VII  |         kis leány, mint az ujjam, akkor tanult táncolni; fel sem
16 VII  |        mást szeretett? Igaz, hogy akkor nem kellett volna nekem
17 VII  |      Széphalmi elvette nejét, már akkor csak a nő kétségbeesése
18 VII  |          jéghideg vizet iszik. Az akkor már nem volt színlés többé.
19 VII  |      jelent meg az apai háznál.~– Akkor már el van fogva – kiálta
20 VII  |           gondolja ön ezt?~– Mert akkor tulajdon apja szolgáltatta
21 VII  |         amint kilépett abból, már akkor arca e nyugtalanságról nem
22 VII  |           ott állt az előszobában akkor is, s sarkon fordulva tábornoka
23 VIII |          ki szokta sütni puskáit; akkor majd bemegyek hozzá. Üljön
24 VIII |     vagyok? Gavallér vagyok. Csak akkor lépek hivatalomba, ha megillető
25 VIII |           hogy öreg ember-e, mert akkor valószínűbb, hogy inkább
26 VIII |        öletett meg? Ah, ki mondja akkor azt, hogy a halált büntetésül
27 VIII |       milyen boldog tudnék lenni; akkor volna valami, ami az élethez,
28 VIII |         nem tudtam, mi adta nekem akkor azt a gondolatot, hirtelen
29 VIII |       megvakultam. Igazán mondom, akkor vak voltam. Bízott hozzám
30 VIII |          hazudj, mert megtudom, s akkor véged.~– Jó helyen van már,
31 VIII |         delejes lesz nemsokára, s akkor egyszerre hatni fog.~– De
32 VIII |           mondja: „Én gyermekem”, akkor lesz ön meggyógyulva, akkor
33 VIII |       akkor lesz ön meggyógyulva, akkor mondhatja: én nem vagyok
34 VIII |            s hidegen válaszolt:~– Akkor a titok az enyim marad,
35 VIII |           múlva majd visszatérek, akkor úgy hiszem, teljesen fel
36 VIII |  csendesen végigolvasá a levelet, akkor összehajtotta azt, s keblébe
37 IX   |            Emlékezem azon időkre; akkor még talán gyermek voltam (
38 IX   |          pálinkásboltba, ahol már akkor a falu bölcse, java mind
39 X    |          mind egybekapcsolja.~Még akkor a vasutaknak csak annyi
40 X    |       apáktól ivadékról ivadékra, akkor építenének igazi várakat
41 X    |      gyógyszerei, védeszközei még akkor ismeretlenek voltak.~Egyszer
42 X    |  csakugyan megőrült Anna asszony, akkor leánya volt az egyik ok
43 XI   | cselekesztek itt?~Az emberek csak akkor látszottak a lovagot észrevenni,
44 XI   |     haladjon keresztül.~Azok csak akkor vették őt észre, midőn már
45 XI   |       tudom; ha bolondok vagytok, akkor igyekezlek felvilágosítani;
46 XI   |       derék, hős férfiak vagytok, akkor kezet fogok veletek.~Ez
47 XI   |     veletek.~Ez utóbbi eszme csak akkor jutott eszébe Máriának,
48 XI   | pártfőnöküket látják maguk előtt, akkor tízen, húszan furakodtak
49 XII  |            hanem a konyhaajtó már akkor zárva volt, s eltorlaszolva
50 XII  |         ott felállítá a fenekére.~Akkor beüté egy seres hordó fenekét,
51 XIII |          Mire a kocsmába ért, már akkor tulajdon újdonságát kibővítve,
52 XIII |        meg aztán délután is volt, akkor az nem egészséges; hát én
53 XIII |           ha ebben nincs a méreg, akkor a másik hordóban van. Hozz
54 XIII |   parasztot maga körül csődített, akkor azután jó hangosan súgta
55 XIII |          mint neked, mi történnék akkor? Ha elhinnék azt az irtózatos
56 XIII |          megégetni, mit csinálnál akkor? Te semmirevaló! Tán még
57 XIII |        nem ezt az embert! – szólt akkor a tömeg közül egy hang,
58 XV   |         és zsemlye kivetése. Csak akkor tért magához, midőn már
59 XV   |          többiek mind eltávoztak; akkor odament az ifjú lengyel
60 XVI  |           elbuktatok, én előállok akkor.~A vezérek féltékenyek kezdtek
61 XVI  |           igen szívesen vették.~– Akkor mehetünk! – szólt Iván,
62 XVI  |        epemirigytől (így nevezték akkor az ismeretlen járványt)
63 XVI  | bezártátok magatok után az ajtót, akkor úgy sírtatok, hogy az a
64 XVI  |        amott kinek a gyermeke. És akkor tudjátok-e, hogy kinek a
65 XVI  |   hangzott a lázadók tömegéből.~– Akkor leteszem. Esküdjetek meg,
66 XVI  |     mondhatá rá, hogy őrült.~Csak akkor kezde magához térni, midőn
67 XVI  |   kihangzik a vérszomj.~Hétfalusy akkor adta át fegyvereit megtámadóinak.~
68 XVII |       magának a kapuig.~A lázadók akkor tértek magukhoz, midőn őt
69 XVII |       őket, hogy mért nem siettek akkor oda, mikor már ő nyomában
70 XVII |        úgy maradt, ahogy leesett.~Akkor feltették őt egy gyalogtargoncára,
71 XVII |        leányáról beszéltek; tudta akkor lélegzetét elfojtani, tudott
72 XVII |         önről, hogy ön gyáva, még akkor, midőn egy piócacsípéstől
73 XVII |           a te arcod halálszínű”, akkor beletaszítá őt a megásott
74 XVIII|        más alakja volt most, mint akkor. Most harcolni jött ő. Lehajolt
75 XVIII|      történtek a kastély körül. Ő akkor hagyta el a helyet, mikor
76 XVIII|       szőrderekaljra lefekteté, s akkor átölelte őt, és az apa visszaölelte
77 XVIII|          elmegy a hosszú útra.~És akkor reszkető kezeit fia fejére
78 XVIII|            amelyiken te kimentél, akkor megint újra kezdjük…~Órákig