bold = Main text
     Fezejet                                        grey = Comment text

2501 XI   |          öntetszéssel vetve hátra fejét a mester. – Hű az ügyhöz,
2502 XI   |        lelkesült az eljárásban, higgadt a meggondolásban, kérlelhetlen
2503 XI   |            meggondolásban, kérlelhetlen a kivitelben, és rettenetlen
2504 XI   |              kivitelben, és rettenetlen a veszélyben.~És újra megszoríták
2505 XI   |            férfiúnak nem jó volna-e ezt a száraz, sovány torkát, mikor
2506 XI   |           összeszorítani és beléfojtani a lelket.~– Ti felemeltétek
2507 XI   |               lelket.~– Ti felemeltétek a zászlót? – kérdé Mária a
2508 XI   |                a zászlót? – kérdé Mária a derék Numa Pompiliustól. –
2509 XI   |     Pompiliustól. – Ki adta nektek erre a jelt?~– Az ég és a föld –
2510 XI   |                 erre a jelt?~– Az ég és a föld – felelt a mester –,
2511 XI   |                Az ég és a föld – felelt a mester –, az ég, mely elküldé
2512 XI   |           mester –, az ég, mely elküldé a népekre a halált, és a föld,
2513 XI   |                  mely elküldé a népekre a halált, és a föld, mely
2514 XI   |          elküldé a népekre a halált, és a föld, mely megnyílt a haldoklók
2515 XI   |                és a föld, mely megnyílt a haldoklók előtt. Soha jobb
2516 XI   |           alkalom nem kínálkozott, mint a mostani. A rettenetes vészangyal
2517 XI   |            kínálkozott, mint a mostani. A rettenetes vészangyal házrul
2518 XI   |              nagyokat lép egyik falutól a másikig, és szomorúságot,
2519 XI   |                és nem lehet tartogatni. A kétségbeesés fölbont minden
2520 XI   |              minden lángba boruljon. Ez a szikra már meg van gyújtva.~–
2521 XI   |              van gyújtva.~– Mi módon?~– A köznép között valami vak
2522 XI   |           kezdett elterjedni, miszerint a magyar urak jobbágyaikat
2523 XI   |          mérgezni. Mária bámulva nézett a mesterre.~– De hát akad
2524 XI   |               emberek vallomásai költék a hírt, egy részeg gyógyszerészsegéd
2525 XI   |             megmérgezzék?~– Nem; de aki a levelet felolvasta a nép
2526 XI   |                aki a levelet felolvasta a nép előtt, annak módjában
2527 XI   |              voltak odaírva.~Mária azon a ponton állt, hogy undor
2528 XI   |             célszerűen volt kigondolva. A falusi népség könnyen hívő;
2529 XI   |             népség könnyen hívő; de hát a városokban?~– Ott még jobban
2530 XI   |      mozgalomról többi testvéreink, kik a Dráva mellett és Csernagora
2531 XI   |          Csernagora hegyei közt laknak?~A mester zavarodtan felelé,
2532 XI   |            alusznak, egyik helyen kitör a láng, a másikon eloltják.
2533 XI   |              egyik helyen kitör a láng, a másikon eloltják. Egyszerre
2534 XI   |                  Ez lett volna az első, a legmúlhatlanabb teendő.
2535 XI   |           küldeni szerteszét, utasítani a vezetőket, összpontosítani
2536 XI   |              vezetőket, összpontosítani a mozgalom erejét; rendszert
2537 XI   |             lengyelek nélkül hozzá; ezt a munkát csak lengyel érti.
2538 XI   |             írta egyszerre.~„Testvérek!~A régen várt óra ütött. A
2539 XI   |                 A régen várt óra ütött. A zászlót kitűztük. A főurak
2540 XI   |              ütött. A zászlót kitűztük. A főurak méreggel akarnak
2541 XI   |              vassal pusztítjuk el őket. A bátrak megélnek, a gyávák
2542 XI   |                őket. A bátrak megélnek, a gyávák meghalnak. Aki látja
2543 XI   |             szülőit kínlódva fetrengeni a porban, ragadjon fegyvert
2544 XI   |               porban, ragadjon fegyvert a gyilkosok ellen. A katonaságtól
2545 XI   |             fegyvert a gyilkosok ellen. A katonaságtól nem kell félni,
2546 XI   |            vonagló mosollyal fogadta el a megtisztelő címet, s alákanyarítá
2547 XI   |               címet, s alákanyarítá azt a veszedelmes okiratnak.~Azután
2548 XI   |                Azután Mária vevé kezébe a tollat, s aláírta nevét:~–
2549 XI   |         volhyniai quaestor.~Azután mind a két okiratot megpecsételék
2550 XI   |                 Nyitra vidékére, míg én a másikat véve magamhoz, sietek
2551 XI   |              sietve egy nyílt parancsot a kassai és rozsnyói szabó-
2552 XI   |               Gondolá magában: „Ezeknek a lengyeleknek mégis nagy
2553 XI   |            gyors futár által Rozsnyóra, a másikat én kézbesítendem.
2554 XI   |     késedelmezés. II. Romulus tervét is a korán kezdett jeladás semmisítette
2555 XI   |               csak hat órát várakoznak, a terv gyönyörűen sikerül.
2556 XI   |                terv gyönyörűen sikerül. A sietség buktatott meg bennünket.
2557 XI   |                Én tanácslom neked, hogy a kirontással holnap délig
2558 XI   |            értheted, hogy miért óhajtom a halasztást holnap reggelig.~
2559 XI   |             halasztást holnap reggelig.~A mester elsápadva felelt:~–
2560 XI   |             kiálta Mária felpattanva.~– A parancsok már ki vannak
2561 XI   |                   szólt kezeit tördelve a mester; s aggodalmasan tekingetett
2562 XI   |               távoli veres fény kezdett a szobába világítani. – Már
2563 XI   |         világítani. – Már felgyújtották a hóhér házát.~– Micsoda? –
2564 XI   |             magánkívül Mária.~– Ez volt a kezdemény. Most már nem
2565 XI   |         Esztelenek! Bolondok! – sikolta a delnő, s futni akart ki
2566 XI   |                 delnő, s futni akart ki a szobából. Az ajtónál eszére
2567 XI   |                 nyerhetnünk.~– Mi az?~– A székvárost is fel kell lázítanunk;
2568 XI   |         lázítanunk; ha sikerül: elfogni a tábornokot; ha rosszul sikerül:
2569 XI   |           sikerül: legalább dolgot adni a katonaságnak.~Bodza Tamás
2570 XI   |           feladathoz hozzányúlni.~Mária a legnagyobb erőszakot követé
2571 XI   |        kitekintve, hidegvérrel vizsgálá a távoli égést, mely a szobába
2572 XI   |           vizsgálá a távoli égést, mely a szobába világított.~Egy
2573 XI   |             érdeklik.~– Numa Pompilius, a mondott tervvel sietni kell.
2574 XI   |     használhatom többé.~– Lesz, Fabius. A postahivatal lovait lefoglaltatni
2575 XI   |             vagyok. Válaszd ki magadnak a legjobb lovat, és siess,
2576 XI   |               siess, ahova kívánod. Ezt a provinciát rád bízom.~Bodza
2577 XI   |            bízom.~Bodza nagylelkű volt. A veszélyesebb tartományt
2578 XI   |                 veszélyesebb tartományt a meghódítás dicsőségével
2579 XI   |                 ne?~– Hibát követsz el. A népvezérnek gyanakodónak
2580 XI   |           járjanak követeid, hogy egyik a másikra ellenőrködjék. Ez
2581 XI   |                pedig csak azért kellett a kísérő, nehogy visszatértében
2582 XI   |    visszatértében ismét feltartóztassák a csárda mellett tanyázó csoportok.~–
2583 XI   |               két paripát!– szólt Bodza a folyosón őrködő parasztoknak;
2584 XI   |                parasztoknak; azzal mind a ketten kiléptek a pórhad
2585 XI   |            azzal mind a ketten kiléptek a pórhad közé.~Egy-egy csoport
2586 XI   |        tűzbe-vízbe menni kész, ha kell?~A rábámuló lázadók nemigen
2587 XI   |            vakmerő emberek.~– Atyafiak, a dolog nem tréfa. Kinek van
2588 XI   |               van kedve velem berontani a székvárosba, felolvasni
2589 XI   |                 székvárosba, felolvasni a kiáltványt, felbuzdítani
2590 XI   |                kiáltványt, felbuzdítani a népet, fegyvert és lőport
2591 XI   |            lőport szerezni magunknak, s a legfőbb urakat elfogni egy
2592 XI   |                  mint egy csomó farkast a berek közepén?~E kérdésre
2593 XI   |             kérdésre kissé alábbhagyott a kérkedő lárma, de két-három
2594 XI   |    felpálinkázott ifjú arra is ütögette a mellét ököllel, hogy ők
2595 XI   |                Mária kiválasztá közülük a borzas Hanákot. A fickónak
2596 XI   |               közülük a borzas Hanákot. A fickónak éppen olyan pofája
2597 XI   |                 üggyel-bajjal felhasalt a lóra, s nem győzött mosolyogni
2598 XI   |             Mária könnyeden pattant fel a másik paripára. Jó száraz,
2599 XI   |                 maguk is keresni fogják a halált. Nekünk azonban szükségünk
2600 XI   |                 azzal sarkantyúba kapta a lovat, s kivágtatott az
2601 XI   |                 haragos bíborral szegve a felhőket; a fényes füstöt
2602 XI   |             bíborral szegve a felhőket; a fényes füstöt csavargatta
2603 XI   |               fényes füstöt csavargatta a szél; olyan fény volt tőle,
2604 XI   |             messzebb-messzebb távoztak, a láng kevésbé világítá már
2605 XI   |                egy nagy vereslő csillag a földön, mint egy messzire
2606 XI   |                 idő hajnalodni kezdett, a szürkülő ég elhamvasztá
2607 XI   |          elhamvasztá az éjjeli fényt, s a visszatekintő előtt nem
2608 XI   |      visszatekintő előtt nem jelölé más a vész helyét, mint egy sötétszürke
2609 XI   |              egy sötétszürke füstoszlop a halaványsárga látkörön.~
2610 XI   |                 halaványsárga látkörön.~A csárda mellett elhaladva,
2611 XI   |              járatban vannak.~– Megyünk a városba, felolvasni a proklamáckit;
2612 XI   |           Megyünk a városba, felolvasni a proklamáckit; elfogjuk a
2613 XI   |                a proklamáckit; elfogjuk a katonákat meg a nagy urakat;
2614 XI   |                elfogjuk a katonákat meg a nagy urakat; hozunk puskát,
2615 XI   |             lőport, meg pénzt sokat! Ez a kurér!~A legrekedtebb éljenkiáltás
2616 XI   |                pénzt sokat! Ez a kurér!~A legrekedtebb éljenkiáltás
2617 XI   |             talált tekintélyesebb címet a „kurér”-nál.~Amint lassankint
2618 XI   |           lassankint megvirradt az idő, a hűs hajnali szél józanító
2619 XI   |                 lehelete szemközt fútta a lovaglókat; a messzeségben
2620 XI   |            szemközt fútta a lovaglókat; a messzeségben már látszottak
2621 XI   |     messzeségben már látszottak előttük a székváros tornyai; itt kezdte
2622 XI   |           Bratyi. Ne maradj el!~– Fárad a lovam – lihegé Hanák, s
2623 XI   |             izzadt üstökét.~– Vágd bele a sarkantyúdat!~– Ha volna.~–
2624 XI   |             amint egyre közelebb jöttek a székváros tornyai, borzas
2625 XI   |                Szállj le, szorítsd meg!~A fickó leszállt, de annyi
2626 XI   |                ugrott le, megszorította a ló terhelőjét, helyre igazította
2627 XI   |           terhelőjét, helyre igazította a nyerget.~– Ülj fel hamar!~
2628 XI   |               mind az öt ujját bemeríté a csimbókjaiba, s körülvakarta
2629 XI   |            csimbókjaiba, s körülvakarta a kalap alatt a fejét; azután
2630 XI   |              körülvakarta a kalap alatt a fejét; azután egyszerre
2631 XI   |                    Hát hallod-e, igazán a székvárosba megyünk?~– Látod.~–
2632 XI   |                 fel akarjuk ott olvasni a proklamáckit, elfogni a
2633 XI   |                 a proklamáckit, elfogni a generálist, elvinni az ágyúkat,
2634 XI   |                 ágyúkat, meg elfoglalni a kaszárnyát?~– Még többet
2635 XI   |                is, hogyha benne leszünk a dologban.~Borzas Hanák még
2636 XI   |                Hanák még jobban vakarta a fejét, s ezer igazítanivalót
2637 XI   |              ezer igazítanivalót talált a lószerszámon; végre előállt
2638 XI   |               ha azalatt, míg te bemégy a városba, én idekinn maradnék,
2639 XI   |                 amint az emberek jönnek a hetivásárra, azoknak olvasnám
2640 XI   |       hetivásárra, azoknak olvasnám fel a proklamáckit?~– Tudsz olvasni?~–
2641 XI   |           oldalzsebéből egypár szivart, a papirost, melybe azok takarva
2642 XI   |              vásári jegyzékét) átnyújtá a derék bajtársnak, aki azt
2643 XI   |                szépen elolvasom én ezt, a friss csapatokkal megyek
2644 XI   |              hogy jó lesz, s rávagdalva a paripára, úgy vágtatott
2645 XI   |                 paripára, úgy vágtatott a székváros felé, hogy borzas
2646 XI   |                 vajha ki ne törné odáig a nyakát.~
2647 XII  |                                    XII. A tűz között~Zudár Péter nyugtalanabb
2648 XII  |                 mint egyébkor.~Ablakain a vastáblákat már alkonyat
2649 XII  |                alkonyat után bezárta, s a szokottnál korábban lefeküdt.~
2650 XII  |           szokottnál korábban lefeküdt.~A kisleányka imádsága rövid
2651 XII  |                 jó apám – csillapítá őt a lyánka, kis kezével megsimogatva
2652 XII  |                udvaron?~– Semmit, apám. A lovak dobognak az istállóban.~–
2653 XII  |              ablak alatt, mintha valaki a falat kaparná?~– Az eb fészkelődik,
2654 XII  |                  Tedd ide ágyam fejéhez a puskát!~Elizke leemelte
2655 XII  |                 puskát!~Elizke leemelte a falról a fegyvert, megvizsgálta
2656 XII  |                Elizke leemelte a falról a fegyvert, megvizsgálta gyutacsát
2657 XII  |                 sokáig beszélgetett még a sötétben Elizkével, s erősíté,
2658 XII  |               nagyot rúgva ágya falain.~A gyermek nem aludt. Könyökére
2659 XII  |                 hallgatózott, és nézett a képzetgazdag sötétségbe.~
2660 XII  |              úgy tetszett, mintha kívül a falakon szokottnál több
2661 XII  |               több ember jönne-menne, s a konyhában járók-kelők suttognának.~
2662 XII  |            Alszik apád?~– Igen – rebegé a lyánka.~– Kassáról vannak
2663 XII  |                gyere ki, beszélj velök.~A gyermek hirtelen felvevé
2664 XII  |           felvevé öltönyeit, s kinyitva a bezárt ajtót, kilépett a
2665 XII  |                a bezárt ajtót, kilépett a konyhába.~Zudár Péter gonosz
2666 XII  |              megfogja, visszatartsa; de a kéz nem ért odáig. Majd
2667 XII  |                 veszett farkas kergette a gyermeket; ő futni akart
2668 XII  |                nem volt jártányi ereje, a puskát hiába emelgette,
2669 XII  |          füleibe.~– Apám!~Felugrott rá. A szívén, az egész lelkén
2670 XII  |                 kezdé annak fejecskéjét a vánkoson.~Nem volt ott!~
2671 XII  |             ajtókilincset, másik karját a küszöbnek feszítve, hogy
2672 XII  |                 futó lépések hagyják el a konyhát, a tornácot, s hallá
2673 XII  |           lépések hagyják el a konyhát, a tornácot, s hallá még egyszer,
2674 XII  |              Elizke elfojtott nyögését.~A kétszerezett düh óriási
2675 XII  |           kettéhasadt kezei alatt, s az a fél, mely a kilincset tartá,
2676 XII  |                 alatt, s az a fél, mely a kilincset tartá, ott maradt
2677 XII  |                 el magát először, amint a konyhába kiugrott. Nem volt
2678 XII  |       barlangját meglopták, s mely érzi a vadász szagát.~Ez ordításra
2679 XII  |              Zudárné csattogó hangja. – A vén dög töltött fegyverrel
2680 XII  |                 De Zudárnak nem kellett a töltött fegyver, puszta
2681 XII  |         kirohant volna ő közéjük; hanem a konyhaajtó már akkor zárva
2682 XII  |             zárva volt, s eltorlaszolva a nehéz mángorlóval.~Zudár
2683 XII  |           keresett elő, s rohant vissza a konyhaajtóhoz. Az első ütésekre
2684 XII  |              pántjai.~– Hamar hányjátok a rőzsekötegeket az ajtó elé! –
2685 XII  |             ajtó elé! – kiálta kívülről a szilaj némber. – S vessetek
2686 XII  |           szemeivel úgy állt, mint maga a lázadás fúriája.~A pórhad
2687 XII  |                 maga a lázadás fúriája.~A pórhad hirtelen széttépett
2688 XII  |            kanócot bele! Hadd égjen meg a maga vermében!~Ezt Zudár
2689 XII  |            Zudár saját felesége kiáltá.~A tüzet csiholó paraszt sokáig
2690 XII  |             sokáig bírt szikrát kapatni a nedves taplóval, Zudárné
2691 XII  |               taplóval, Zudárné kikapta a tűzszerszámot kezei közül;
2692 XII  |               maga kicsiholt, beledugta a szalmacsóvába a tüzet, s
2693 XII  |               beledugta a szalmacsóvába a tüzet, s kezével lóbálva
2694 XII  |            tüzet, s kezével lóbálva azt a szélben, lángra szította
2695 XII  |               vele az udvaron keresztül a rőzsék aljába teendő a kanócot;
2696 XII  |        keresztül a rőzsék aljába teendő a kanócot; zilált haja úgy
2697 XII  |               zilált haja úgy repkedett a viharban.~– Apám, jó apám! –
2698 XII  |            nyögé egy alig hallható hang a gyékénnyel fedett szekéren,
2699 XII  |                 fedett szekéren, melybe a hóhér lovai voltak fogva.~
2700 XII  |               hóhér lovai voltak fogva.~A száraz rőzsekötegek egyszerre
2701 XII  |               gyújtva, mint egy máglya.~A bennszorult férfi iszonyú
2702 XII  |                    Sülj meg, vén medve, a magad barlangjában!~A dörömbözés
2703 XII  |            medve, a magad barlangjában!~A dörömbözés odabenn elhallgatott;
2704 XII  |        dörömbözés odabenn elhallgatott; a lángok már a háztetőt is
2705 XII  |              elhallgatott; a lángok már a háztetőt is ellepték; az
2706 XII  |               ragyogva égett, és szórta a szikrát az ég felé.~Nagy
2707 XII  |               midőn már egymást ölelték a lángok, úgy tetszék sokaknak,
2708 XII  |              úgy tetszék sokaknak, mint a láng és zsarátnak mélységes
2709 XII  |            énekel ott már senki, hacsak a hóhér lelke nem. Rövid félóra
2710 XII  |                 félóra múlva összeomlik a háztető, beroskad a négy
2711 XII  |          összeomlik a háztető, beroskad a négy fal közé, s eltemeti
2712 XII  |                 égnek.~– Ezzel végeztük a számadást! – szól Zudárné;
2713 XII  |              számadást! – szól Zudárné; a tűz pokoli fényt vet dühtől
2714 XII  |               arcára. – Most következik a kastély.~– Óh, apám, szegény
2715 XII  |                 szegény apám! – sóhajtá a gyermek, ki a szekéren megkötözve
2716 XII  |                   sóhajtá a gyermek, ki a szekéren megkötözve feküdt,
2717 XII  |            feküdt, gyékény alá takarva.~A veszett némber fogcsikorgatva
2718 XII  |                majd még csak most kerül a sor. Előre, legények!~Azzal
2719 XII  |               legények!~Azzal felugrott a szekérre, kezébe kapta a
2720 XII  |                a szekérre, kezébe kapta a gyeplőt, közévágott a lovaknak;
2721 XII  |             kapta a gyeplőt, közévágott a lovaknak; előtte, utána
2722 XII  |               szertezilált hajjal; mint a háború, a pusztítás nemtője,
2723 XII  |     szertezilált hajjal; mint a háború, a pusztítás nemtője, mely
2724 XII  |               az ajtó kifeszítésével, s a ház hátulsó szobáiba futott,
2725 XII  |                  hogy ott az ablakon át a kertre kimenekülhet.~Rémülettel
2726 XII  |             miken recsegve kígyózik fel a láng, s okádja a füstöt
2727 XII  |           kígyózik fel a láng, s okádja a füstöt a szétpattogott ablaküregeken
2728 XII  |                 láng, s okádja a füstöt a szétpattogott ablaküregeken
2729 XII  |               ablakon, amik meggátolják a tűz betörését. Körös-körül
2730 XII  |         Körös-körül mindenfelé hangzott a lázadók bőszült üvöltése,
2731 XII  |                 körös-körül hangzott az a csendes, sziszegő ropogás,
2732 XII  |                nádkévék támasztának, és a lángok fütyölése, és a száraz
2733 XII  |               és a lángok fütyölése, és a száraz gerendák pattogása
2734 XII  |                pattogása körös-körül és a feje fölött.~A két ablak
2735 XII  |           körös-körül és a feje fölött.~A két ablak vastáblája lassankint
2736 XII  |             üvegtáblák volnának, melyek a kívüli lángtenger sugárait
2737 XII  |                 vérvilágot terjesztének a szobában, mely veresre festett
2738 XII  |                 tárgyat, minden árnyat.~A bezárt férfi félőrülten
2739 XII  |              egy verembe hullt fenevad, a falakat döngeté öklével,
2740 XII  |              falakat döngeté öklével, s a fejszével a gerendákat vagdalta.~
2741 XII  |          döngeté öklével, s a fejszével a gerendákat vagdalta.~Hasztalan,
2742 XII  |        kétségbeestében elkezdé énekelni a zsoltárt:~A Sionnak hegyén
2743 XII  |            elkezdé énekelni a zsoltárt:~A Sionnak hegyén Úristen!!~
2744 XII  |             Úristen!!~És térdre rogyott a szoba közepén.~És, íme,
2745 XII  |               világos eszmét adott neki a szabadulásra. Oldalt és
2746 XII  |           menekülés, lehet alá felé; le a pincébe.~A pincébe a ház
2747 XII  |                 alá felé; le a pincébe.~A pincébe a ház külsejéről
2748 XII  |                 le a pincébe.~A pincébe a ház külsejéről volt a bejárat,
2749 XII  |           pincébe a ház külsejéről volt a bejárat, s azon is vasajtó;
2750 XII  |                s azon is vasajtó; de ha a szoba alatti boltozatot,
2751 XII  |       boltozatot, mely úgy visszhangzik a léptek alatt, beszakítaná,
2752 XII  |                Ah, mi jó hűs lehet ott. A lég oly forró volt már a
2753 XII  |                A lég oly forró volt már a szobában; az izzadság minden
2754 XII  |         izzadság minden tagján csorgott a férfinak a hőségtől és az
2755 XII  |              tagján csorgott a férfinak a hőségtől és az irtózattól;
2756 XII  |              hőségtől és az irtózattól; a vas ablaktáblák világa már
2757 XII  |             sütött, hogy szinte kiégett a szem, ha rátekintett. Sietnie
2758 XII  |               Zudár hirtelen felszakítá a fejszével a pallókat; nem
2759 XII  |         hirtelen felszakítá a fejszével a pallókat; nem volt nehéz
2760 XII  |              nem volt nehéz azokon alul a pinceboltozat zárköveire
2761 XII  |       beszakítsa az egész boltozatot, s a tűznek is utat nyisson maga
2762 XII  |                 kellett késsel kivájnia a vakolatot a foglalvány közül,
2763 XII  |             késsel kivájnia a vakolatot a foglalvány közül, s egyik
2764 XII  |        foglalvány közül, s egyik téglát a másik után kiemelni.~Meg-megállt
2765 XII  |    szónoklatokat…~Vagy tán ez mind csak a feje fölött égő lángok tarka
2766 XII  |                 boltív után következett a másik. Jó erős boltozat
2767 XII  |               kettős téglasorból rakva. A másodikat is oly óvatosan
2768 XII  |                óvatosan kelle kiemelni.~A gerendák itt-amott szétnyiladoztak
2769 XII  |                 szörnyek kandikáltak le a padmalyról, kék füstöt fújva
2770 XII  |        padmalyról, kék füstöt fújva alá a hasadékokon keresztül. Ezer
2771 XII  |             pörölt, civódott egymással, a tűzszellem apró fiai, kik
2772 XII  |               tűzszellem apró fiai, kik a rablott zsindelyeken veszekesznek,
2773 XII  |                 rájuk olykor öregapjuk, a gonosz láng, amint egy-egy
2774 XII  |                zsizsergett valami, mint a gyermekeit csitító boszorkány;
2775 XII  |          gyermekeit csitító boszorkány; a parázzsá lett fában fütyült,
2776 XII  |              mint megfogott méhecske, s a szorongatott szél ijedezve
2777 XII  |               szél ijedezve kiabált alá a kéményen: „hu-hu-hu”.~–
2778 XII  |              dalolnak – mormogá magában a hóhér.~A második téglarakás
2779 XII  |                mormogá magában a hóhér.~A második téglarakás is keresztül
2780 XII  |               is keresztül volt bontva, a résen át, mint a rohanó
2781 XII  |                bontva, a résen át, mint a rohanó szél tódult elő a
2782 XII  |                a rohanó szél tódult elő a pince hideg levegője. Zudár
2783 XII  |          levegője. Zudár Péter lehajolt a nyílásra, s teleszítta mellét
2784 XII  |                szinte megittasult tőle!~A rés éppen elég volt arra,
2785 XII  |                veszélyes kíváncsisággal a szobában. A mestergerenda
2786 XII  |              kíváncsisággal a szobában. A mestergerenda már meg volt
2787 XII  |                meg volt hajolva középen a hőségtől, a füst minden
2788 XII  |             hajolva középen a hőségtől, a füst minden nyíláson tódult
2789 XII  |                 nyíláson tódult már alá a szobába, s embermagasságnyira
2790 XII  |                lejjebb ereszkedő felhő.~A szürke felhőben apró libegő
2791 XII  |           ideoda, mint fényes madárkák. A padlásnyílaton bekukucsáló
2792 XII  |                kacagjunk ketten”.~Félig a nyíláson keresztülbútt már;
2793 XII  |                 nézte, hogy hajladoznak a gerendák a feje fölött;
2794 XII  |             hogy hajladoznak a gerendák a feje fölött; hogy ropognak,
2795 XII  |               Hirtelen kimászott megint a tört résből; egyenesen állva
2796 XII  |        egyenesen állva nem lehetett már a szobában járni, mert a füstfelhők
2797 XII  |              már a szobában járni, mert a füstfelhők háromlábnyira
2798 XII  |                kétfelé lehetett nyitni.~A kapcsokat egész nyugalommal
2799 XII  |                 csendesen kétfelé nyitá a tokot.~A pallos volt abban…~
2800 XII  |        csendesen kétfelé nyitá a tokot.~A pallos volt abban…~A fényes,
2801 XII  |             tokot.~A pallos volt abban…~A fényes, kétélű fegyver,
2802 XII  |            fényes, kétélű fegyver, mely a büntető törvény szavára
2803 XII  |              roppant termete egyszerre, a füst között, a láng között
2804 XII  |               egyszerre, a füst között, a láng között úgy állt, mint
2805 XII  |         fegyverével, mintha azt mondaná a füstnek, a lángnak: „Féljetek
2806 XII  |           mintha azt mondaná a füstnek, a lángnak: „Féljetek éntőlem!
2807 XII  |             Féljetek éntőlem! Én vagyok a bakó!”~E percben csattanó
2808 XII  |          dördülés hangzott háta mögött. A falnak támasztott fegyver
2809 XII  |               falnak támasztott fegyver a hőségben magától elsült,
2810 XII  |                hőségben magától elsült, a golyók belefúródtak a falba.~
2811 XII  |           elsült, a golyók belefúródtak a falba.~E csattanás eszére
2812 XII  |         pillanatához; hirtelen lebukott a földre, az ágyról lerántotta
2813 XII  |            földre, az ágyról lerántotta a párnát, s azt maga után
2814 XII  |                  s azt maga után vonva, a tört nyílásig csúszott;
2815 XII  |                 tört nyílásig csúszott; a párnát leveté előre, s maga
2816 XII  |             maga óvatosan utána ugrott.~A hűs pincelég lassankint
2817 XII  |              lassankint magához téríté, a forróság nyomása elmúlt
2818 XII  |            hatott e félhomály, mit csak a nyíláson besütő tűzvilág
2819 XII  |                  Eszébe jutott, hogy az a nyílás is fölösleges mármost.~
2820 XII  |           nyílás is fölösleges mármost.~A pince ászokain kisebb-nagyobb
2821 XII  |               Egy üreset odahengerített a tört rés alá, s ott felállítá
2822 XII  |                rés alá, s ott felállítá a fenekére.~Akkor beüté egy
2823 XII  |              egy seres hordó fenekét, s a párnát belemártotta, míg
2824 XII  |              felállt az üres hordóra, s a nedves párnával betömte
2825 XII  |                 nedves párnával betömte a nyílást.~Most már setét
2826 XII  |            nyílást.~Most már setét volt a pincében, hanem azért Zudár
2827 XII  |             Zudár Péter tudta benne jól a járást. Értette, hol áll
2828 XII  |                járást. Értette, hol áll a legjobb seres hordó csapra
2829 XII  |                seres hordó csapra ütve, a fülkében meglelte a vászonkorsót,
2830 XII  |               ütve, a fülkében meglelte a vászonkorsót, teleereszté
2831 XII  |         teleereszté friss serrel; leült a hordó mellé az ászokra,
2832 XII  |           hosszút, azután megmosta vele a fejét és orcáját, és azután
2833 XII  |                 ropogással omlott össze a háztető; a lángok népei
2834 XII  |                 omlott össze a háztető; a lángok népei úgy kacagtak,
2835 XII  |                  hogy sikerült nekik ez a munka.~– Ezzel bevégeztük
2836 XII  |               munka.~– Ezzel bevégeztük a számadást! – szólt Zudárné
2837 XII  |                 szólt Zudárné odakívül; a cimborák, a cinkosok kacagtak
2838 XII  |           Zudárné odakívül; a cimborák, a cinkosok kacagtak és tomboltak
2839 XII  |          kacagtak és tomboltak odafenn.~A vén hóhér pedig odalenn
2840 XII  |                 vén hóhér pedig odalenn a hűs menedékben éneklé buzgó
2841 XII  |        menedékben éneklé buzgó szívvel:~A Sionnak hegyén Úristen,
2842 XII  |            Sionnak hegyén Úristen, tiéd a dicséret!~És végig – végighordozá
2843 XII  |             végig – végighordozá ujjait a pallos mindkét élén; jól
2844 XIII |                                   XIII. A bőrharang~Köznépünk igen
2845 XIII |             érdemben túlmegy fantáziája a kelet-indiai fejedelmekén
2846 XIII |               tartani. Így csúfolták őt a háziasszonyok, akiknek hírül
2847 XIII |                  mikor temetik, kin van a sor a kastélyba menni hetesnek,
2848 XIII |            mikor temetik, kin van a sor a kastélyba menni hetesnek,
2849 XIII |               menni hetesnek, ki főz ma a rektor számára. Így tisztelték
2850 XIII |                 számára. Így tisztelték a gazdák, akiknek hivatalosan
2851 XIII |       hivatalosan jelenté, hogy ki lesz a soros forspontra menni,
2852 XIII |              menni, ki nem adta még meg a papbért, ki tartozik a robottal.
2853 XIII |              meg a papbért, ki tartozik a robottal. Így nevezték őt
2854 XIII |               robottal. Így nevezték őt a parókián, mikor bejött jelenteni,
2855 XIII |                 asztalára. Így fogadták a kastélyban, ahová híven
2856 XIII |             kinek van eladó holmija, mi a piacon a búzának, baromfinak
2857 XIII |              eladó holmija, mi a piacon a búzának, baromfinak az ára,
2858 XIII |             uraság szolgája volt, félig a községé, egy kicsinyt a
2859 XIII |                 a községé, egy kicsinyt a papé, és azután minden jó
2860 XIII |             pohár bora volt. Belevágott a hivatala egy kicsinyt a
2861 XIII |                 a hivatala egy kicsinyt a kisbíróéba, jó nagyon az
2862 XIII |                egyházfiéba; igen erősen a levélhordóéba; feljebb állt
2863 XIII |              volt az ispánsággal. Ebben a minőségben szüntelen házról
2864 XIII |          szüntelen házról házra járván, a bírólakból a piacra, piacról
2865 XIII |              házra járván, a bírólakból a piacra, piacról a kastélyba,
2866 XIII |            bírólakból a piacra, piacról a kastélyba, a kastélyból
2867 XIII |            piacra, piacról a kastélyba, a kastélyból a paplakra, innen
2868 XIII |                 kastélyba, a kastélyból a paplakra, innen a malomba,
2869 XIII |            kastélyból a paplakra, innen a malomba, a szeszgyárba,
2870 XIII |              paplakra, innen a malomba, a szeszgyárba, a csapszékbe,
2871 XIII |                 malomba, a szeszgyárba, a csapszékbe, megint a mezőre,
2872 XIII |       szeszgyárba, a csapszékbe, megint a mezőre, azután ismét az
2873 XIII |                valamit, ott is valamit, a haranglábnál ezt beszélték,
2874 XIII |             haranglábnál ezt beszélték, a templomajtóban meg amazt;
2875 XIII |               templomajtóban meg amazt; a heti vásáros szekerek között
2876 XIII |                 között megütötte valami a fülét, azt elmondta a szárazmalom
2877 XIII |            valami a fülét, azt elmondta a szárazmalom alatt. Mire
2878 XIII |                 szárazmalom alatt. Mire a kocsmába ért, már akkor
2879 XIII |             elbeszéltetni, azzal futott a kastélyba; útközben nem
2880 XIII |         megérdemelte, hogy rajtahagyják a „bőrharang” nevet, mint
2881 XIII |             mint olyan szerszámét, mely a harang szolgálatait végzi,
2882 XIII |             nagy hévvel-lével rohant be a kastély pitvarába a bőrharang,
2883 XIII |           rohant be a kastély pitvarába a bőrharang, hol az öreg nagyságos
2884 XIII |             magát úgy helyeztetve, hogy a bágyadt naplementi eget
2885 XIII |             naplementi eget bámulhassa.~A bőrharang magas ember lehetett
2886 XIII |               ember lehetett valaha, de a sok köszöngetésben annyira
2887 XIII |   köszöngetésben annyira meggörbült már a háta, s a sok lótás-futásban
2888 XIII |                meggörbült már a háta, s a sok lótás-futásban annyira
2889 XIII |        lótás-futásban annyira előrement a feje, hogy aki először látja,
2890 XIII |       alázatosság alakja; szinte tartja a hátát a világnak, mintha
2891 XIII |           alakja; szinte tartja a hátát a világnak, mintha mondaná,
2892 XIII |                 Hétfalusy örömest látja a furcsa embert. Minden percben
2893 XIII |                  nagyságos uram – szólt a bőrharang, kalapját, pálcáját
2894 XIII |                van odakinn, milyen nagy a por! Ezek a parasztok mind
2895 XIII |                 milyen nagy a por! Ezek a parasztok mind felverik
2896 XIII |       szekereikkel. Mind ezek csinálják a port. Egészen a mellemre
2897 XIII |               csinálják a port. Egészen a mellemre meg a torkomra
2898 XIII |                  Egészen a mellemre meg a torkomra szállott… Óh, köszönöm
2899 XIII |             azért mondtam; nem veszi be a természetem ilyenkor délután
2900 XIII |            természetem ilyenkor délután a bort, azután meg hogy már
2901 XIII |               hogy nem állhattam ki ezt a rettentő melegséget, meg
2902 XIII |                irtózatos port, hogy úgy a mellemre szállott, kénytelen
2903 XIII |            kénytelen voltam betekinteni a Sámsihoz; óh, bizony nem
2904 XIII |              hanem csak azért, hogy tán a bíró komámat majd ott találom,
2905 XIII |            hanem ahelyett ott ültek már a Spletykó meg a Hamza esküdtek,
2906 XIII |                ültek már a Spletykó meg a Hamza esküdtek, meg még
2907 XIII |                  én nem nagyon szeretem a pálinkát, nem veszi be a
2908 XIII |                a pálinkát, nem veszi be a természetem, meg aztán délután
2909 XIII |                 is megmondták már, hogy a pálinkába mérget tettek”. – „
2910 XIII |          Kicsoda?” – „Kicsoda más, mint a nagyságos urak maguk?” – „
2911 XIII |               valamennyi elől egyenkint a poharakat. „No hát! Méreg
2912 XIII |                 meghaltam én ettől?” Az a sunyi Hamza megint lekiabált: „
2913 XIII |          lekiabált: „No, ha ebben nincs a méreg, akkor a másik hordóban
2914 XIII |              ebben nincs a méreg, akkor a másik hordóban van. Hozz
2915 XIII |                van. Hozz abból, Sámsi!” A Sámsi maga nem mert kijönni
2916 XIII |             Sámsi maga nem mert kijönni a szobából, azt vetette, hogy
2917 XIII |             szobából, azt vetette, hogy a hideg leli, hanem a felesége
2918 XIII |                hogy a hideg leli, hanem a felesége szolgált helyette,
2919 XIII |            szolgált helyette, az lement a pincébe mind a két esküdt
2920 XIII |                az lement a pincébe mind a két esküdt jelenlétében,
2921 XIII |               esett, mert nem jár belém a pálinka; de nagyságod iránti
2922 XIII |               mint aki az orrával túrja a földet. „No, hát meghaltam-e
2923 XIII |             ekkor én kiáltottam jobban. A sunyi Hamza nem tudott már
2924 XIII |         megmutatom, hogy sorba kóstolom a kendtek italát mind, és
2925 XIII |                nem élek italfélével; de a nagyságod úri famíliáját,
2926 XIII |                 Hétfalusy hagyta szólni a harangot. Tán rá sem hallgatott.
2927 XIII |             volt előtte meséket mondani a bőrharangnak, mintha a toronyban
2928 XIII |          mondani a bőrharangnak, mintha a toronyban húznák a harangot.
2929 XIII |               mintha a toronyban húznák a harangot. Még ez is több
2930 XIII |          udvarra, és sietett rögtön fel a földesúrhoz.~A bőrharang
2931 XIII |               rögtön fel a földesúrhoz.~A bőrharang törte magát a
2932 XIII |                 A bőrharang törte magát a csézához, hogy a doktor
2933 XIII |            törte magát a csézához, hogy a doktor úr holmieit felhordja
2934 XIII |                 s miután ambíciója volt a szolgálattevő hajdúk odaérkezte
2935 XIII |                 három katulyát elejtett a földre; az egyiknek felpattant
2936 XIII |                  az egyiknek felpattant a zárja, s végigömlött belőle
2937 XIII |               belőle valami fehéres por a folyosó márványkockáin.~
2938 XIII |                  Ahol van, ni: kiszórta a vismuthporokat.~– Majd fölszedem,
2939 XIII |        fölszedem, kérem alássan – szólt a bőrharang meghunyászkodva,
2940 XIII |         letérdelt, hogy majd összesepri a tenyerébe a kihullottat,
2941 XIII |             majd összesepri a tenyerébe a kihullottat, s visszateszi
2942 XIII |              kihullottat, s visszateszi a többihez.~Ezért megint majd
2943 XIII |              Ezért megint majd megverte a doktor.~– Ami a porral összevegyült,
2944 XIII |                megverte a doktor.~– Ami a porral összevegyült, azt
2945 XIII |           összevegyült, azt visszatenné a tiszta közé! Menjen kend
2946 XIII |            kérem alássan, nem jó ez így a birkáknak? – kérdé alázatos
2947 XIII |             kérdé alázatos mosolygással a kárt tevő.~– Birkáknak?
2948 XIII |                    Így is kevés lesz ez a kendtek fejének. No, most
2949 XIII |               fejének. No, most el kell a kiszórtat seperni az útból.~
2950 XIII |               Az orvos kivette mérgesen a sérült katulyát az ember
2951 XIII |            kezéből, s maga vitte azt be a szobába.~A bőrharang elbámulva
2952 XIII |                 vitte azt be a szobába.~A bőrharang elbámulva maradt
2953 XIII |                s nézte ostoba szemekkel a földre öntött porfélét.
2954 XIII |            porfélét. Azután megnyálazta a mutatóujja hegyét, s belemártotta
2955 XIII |       mutatóujja hegyét, s belemártotta a porba, hozzáértette egy
2956 XIII |               hozzáértette egy kicsinyt a nyelve hegyéhez, s köpködött
2957 XIII |                nehány csipetet, kivonta a zsebkendőjét a mellénye
2958 XIII |                  kivonta a zsebkendőjét a mellénye zsebéből, annak
2959 XIII |            egyik szegletébe belekötötte a gyanús szert, s azzal körültekingetve,
2960 XIII |             látta-e meg valaki, kiosont a tornácból, elkerült az udvarból
2961 XIII |         tornácból, elkerült az udvarból a kertek alá, s azzal rohant
2962 XIII |               azzal rohant nagy sebesen a faluvégi kocsma felé, a
2963 XIII |                 a faluvégi kocsma felé, a leggyorsabb veszély idejéni
2964 XIII |              idejéni lépésben. Ilyenkor a feje egy lépéssel elébb
2965 XIII |               lépéssel elébb járt, mint a lába.~Amint benyitott a
2966 XIII |                 a lába.~Amint benyitott a kocsmába, nem tűnt fel neki,
2967 XIII |           órában. Csicseri Márton uram, a bíró ott ült az asztalfőn,
2968 XIII |            asztalon végig volt fektetve a hosszú mogyorófapálcája.~–
2969 XIII |               kegyelmed is itt van. Hát a Hamza meg a Spletykó merre
2970 XIII |                itt van. Hát a Hamza meg a Spletykó merre vannak?~A
2971 XIII |                a Spletykó merre vannak?~A bíró haragosan nézett rá:~–
2972 XIII |           nézett rá:~– Jó helyt vannak. A kalodában.~– Ugye? No, ott
2973 XIII |                 hogy végünk van – szólt a bőrharang titkolózva a bíróhoz.~–
2974 XIII |            szólt a bőrharang titkolózva a bíróhoz.~– Hát hogyan van
2975 XIII |             végünk, végünk! – jajgatott a bőrharang, s fel s alá szaladgált
2976 XIII |                  s fel s alá szaladgált a kocsmaszobában, és fejét
2977 XIII |            banya. Nem tudod, hogy ennek a botnak is van vége, s majd
2978 XIII |              botnak is van vége, s majd a hátadra találom tenni.~Az
2979 XIII |             ember úgy tett, mintha csak a bírónak akarna felelni,
2980 XIII |            súgta oda:~– Megérkezett már a méreg…~– Bolond kend – szólt
2981 XIII |            méreg…~– Bolond kend – szólt a bíró visszahökkenve.~– Nem
2982 XIII |               belőle. Most érkezett meg a doktor; a vármegye küldte
2983 XIII |             Most érkezett meg a doktor; a vármegye küldte egy nagy
2984 XIII |               meg velünk. Kezemben volt a láda, én vettem le azt a
2985 XIII |                a láda, én vettem le azt a hintórul. Az isteni gondviselés
2986 XIII |               rendelte, hogy kiejtettem a kezemből, erre kidűlt belőle
2987 XIII |                 tele volt olyan porral. A doktor megijedt nagyon,
2988 XIII |             nagyon, és szörnyen szidott a hibámért; láttam: egészen
2989 XIII |              kérdeztem tőle, hogy talán a birkáknak lesz ez az orvosság.
2990 XIII |                 Arra ő kikapta kezemből a ládát, s azt felelte, hogy
2991 XIII |                s azt felelte, hogy majd a mi fejünket fájdítja ő meg
2992 XIII |             Olyan igaz, mint hogy élek. A doktor mindjárt megparancsolta
2993 XIII |                 mindjárt megparancsolta a házi cselédségnek, hogy
2994 XIII |                 házi cselédségnek, hogy a kidűlt port eltakarítsák,
2995 XIII |            belőle egy csipetet; itt van a zsebkeszkenőmben.~A bőrharang
2996 XIII |                 van a zsebkeszkenőmben.~A bőrharang kibontá a zsebkendőt,
2997 XIII |   zsebkeszkenőmben.~A bőrharang kibontá a zsebkendőt, s kiönté a fehér
2998 XIII |          kibontá a zsebkendőt, s kiönté a fehér port az asztalra.~
2999 XIII |                 fehér port az asztalra.~A parasztok szörnyűködő műértéssel
3000 XIII |           hallott valaha olyasmit, hogy a mérget lelketlen állatokon