bold = Main text
     Fezejet                                        grey = Comment text

3001 XIII |               kenyeret belehengergetett a porba, s az asztal alatt
3002 XIII |              komondort megkínálta vele. A kutya megszagolta, és otthagyta
3003 XIII |               megszagolta, és otthagyta a kenyeret.~– Méreg! méreg! –
3004 XIII |             méreg! – zúgák elszörnyedve a körülállók.~– Mondtam, ugye? –
3005 XIII |                  szólt diadalmas arccal a bőrharang, de győzelmi öröme
3006 XIII |               mogyorófa pálcája elkezdi a hátát és a vállait püfölni
3007 XIII |              pálcája elkezdi a hátát és a vállait püfölni irgalmatlanul.~–
3008 XIII |           szószátyár! Így rágalmazod te a tulajdon földesuradat? Te
3009 XIII |                 minden embert megugatsz a háta mögött, s mindenkinek
3010 XIII |                 s mindenkinek megnyalod a kezét szemben; ilyen mesékkel
3011 XIII |                 annyi háborúság van már a nép között? Te semmirevaló
3012 XIII |           betyár! Ugye azt akarod, hogy a földesuradat agyonverjék,
3013 XIII |      földesuradat agyonverjék, mi? Hogy a kastélyát felgyújtsák, kirabolják?
3014 XIII |              Vasra veretlek, beküldelek a vármegyére, majd ülhetsz
3015 XIII |             ülhetsz ott, amíg rád kerül a sor. Te gyújtogató, te!~
3016 XIII |                 sor. Te gyújtogató, te!~A bőrharang igazán megijedt,
3017 XIII |                áldja meg. Nem akarom én a földesuramat agyonveretni.
3018 XIII |              kit?~– Nem én, senkit sem, a világért sem. Óh, dehogy
3019 XIII |                 azért mondtam ezt, hogy a szegény ember fia tudja
3020 XIII |            előre őrizni.~– Mitől?~– Hát a veszedelemtől.~– Hát ki
3021 XIII |               egészséges ember beveszi, a gyomra felháborodik tőle,
3022 XIII |            gyomra felháborodik tőle, de a beteget meg kigyógyítja.
3023 XIII |                 ezt tudja minden ember. A gyógyszer nem enni való.~
3024 XIII |              helyeslőleg morgott hátul. A bőrharang meghunyászkodva
3025 XIII |          bőrharang meghunyászkodva állt a bíró előtt, s kalapjával
3026 XIII |                 népháborító, ha ezeknek a becsületes embereknek itten
3027 XIII |            féltükben nekimennének annak a te jámbor ifjúuradnak, aki
3028 XIII |              tett veled, s agyoncsapnák a szemed előtt, ha azt az
3029 XIII |               Tán még magad köszörülnéd a kést, amivel torkát mesék?~
3030 XIII |              kést, amivel torkát mesék?~A bőrharangnak a térdei verődtek
3031 XIII |            torkát mesék?~A bőrharangnak a térdei verődtek egymáshoz,
3032 XIII |                majd meggondolhatja kend a vármegye tömlöcében.~A bőrharang
3033 XIII |             kend a vármegye tömlöcében.~A bőrharang szabódott, hogy
3034 XIII |                küldjék, inkább csukassa a kalodába, oda a Hamza mellé.
3035 XIII |                csukassa a kalodába, oda a Hamza mellé. Elismeri, hogy
3036 XIII |              egy, figyelmesen hallgatva a beszédre, az asztalról a
3037 XIII |                a beszédre, az asztalról a gyanús port mind a markába
3038 XIII |            asztalról a gyanús port mind a markába seperte.~Csicseri
3039 XIII |               Csicseri Márton bíró uram a bőrharang sok rimánkodására
3040 XIII |       rimánkodására annyit alábbhagyott a fenyegetéséből, hogy tehát
3041 XIII |               mint lázítót, s nem küldi a vármegye kezére. „De a kalodában
3042 XIII |            küldi a vármegye kezére. „De a kalodában ott fogsz ülni
3043 XIII |                az embert! – szólt akkor a tömeg közül egy hang, s
3044 XIII |                 tömeg közül egy hang, s a bíró Bodza Tamást látta
3045 XIII |             Bodza Tamást látta előlépni a hosszú asztal mellé. – Hát
3046 XIII |          eleinte az ötlött eszébe, hogy a jámbor rektort, ki különben
3047 XIII |             idegen ember odaugrik mellé a mester intésére, s megragadják
3048 XIII |                 intésére, s megragadják a kezeit. Sohasem látta ez
3049 XIII |              egyiket orron üté vitézül, a másikat hanyatt lökte; azonban
3050 XIII |               kezeit-lábait, leteperték a földre, megkötözték; egy-két
3051 XIII |              fenn állt az asztalon, míg a tusa tartott, egy capitoliumi
3052 XIII |                    Most én parancsolok.~A megkötözött bíró szidta,
3053 XIII |                 bíró szidta, fenyegette a lázadókat, míg száját be
3054 XIII |               míg száját be nem tömték, a bőrharang elbújt a kemence
3055 XIII |              tömték, a bőrharang elbújt a kemence mellé, egyrészt
3056 XIII |              még nagy baj kerekedhet, s a jelenlevőknek tanúságot
3057 XIV  |                                    XIV. A halálítélet~A gyertyákat
3058 XIV  |                      XIV. A halálítélet~A gyertyákat meggyújtották
3059 XIV  |               még fényes nappal volt; – a lélekharangot is megcsendítették,
3060 XIV  |               még beteg sem volt senki, a koporsót is elkészíték már,
3061 XIV  |                 még senki sem halt meg.~A szegény bűnösre kimondták
3062 XIV  |               szegény bűnösre kimondták a kemény ítéletet: meg kell
3063 XIV  |                 neki halni. Fejére szól a törvény. Ha egész nap könyörgene
3064 XIV  |                  minden atyafia, azokat a betűket le nem könyöröghetné
3065 XIV  |           könyöröghetné onnan.~Akik ott a hosszú asztal mellett ülnek:
3066 XIV  |           szeretnék, ha nem kellene azt a szót kimondani. Maga a tábornok
3067 XIV  |              azt a szót kimondani. Maga a tábornok is eltakarja arcát
3068 XIV  |              két kezébe:~– Istennél van a kegyelem.~Kezében tart egy
3069 XIV  |             nincsen rajta.~Odajön hozzá a vén őrmester; csákója fejében,
3070 XIV  |          őrmester; csákója fejében, még a viharszíj is állára csatolva,
3071 XIV  |               állára csatolva, egy keze a zsinóron, másik a csákó
3072 XIV  |              egy keze a zsinóron, másik a csákó ernyőjén.~– Uram,
3073 XIV  |              elítéltnek.~– Istennél van a kegyelem.~Másodszor is megemeli
3074 XIV  |                 őrmester tenyere hegyét a kalpag ernyőjeig, és újra
3075 XIV  |              elítéltnek.~– Istennél van a kegyelem.~Harmadszor is
3076 XIV  |                könyörög.~– Istennél van a kegyelem.~A fehér pálca
3077 XIV  |                Istennél van a kegyelem.~A fehér pálca kettétörve hull
3078 XIV  |             fehér pálca kettétörve hull a földre; a bűnös felsóhajt,
3079 XIV  |               kettétörve hull a földre; a bűnös felsóhajt, megköszöni
3080 XIV  |            felsóhajt, megköszöni szépen a jelen volt uraknak, hogy
3081 XIV  |           uraknak, hogy vele vesződtek, a jó őrmesternek, hogy kegyelmet
3082 XIV  |                 kegyelmet kért neki, és a szigorú bírónak, hogy a
3083 XIV  |                 a szigorú bírónak, hogy a törvény szavait kimondá
3084 XIV  |                 fejére.~Azután elviszik a siralomházba, adnak reá
3085 XIV  |             hogy egyék, igyék utoljára.~A vas ember félt hazamenni
3086 XIV  |               Amint sokáig ott időzött, a porkoláb jő hozzá jelenteni,
3087 XIV  |             elítélt nehány szót kívánna a tábornokkal négyszemközt
3088 XIV  |               fogom küldeni az ítéletet a felséghez.~– Eredménytelen
3089 XIV  |        feleleteivel be nem vágja utamat a hadtörvényszék előtt, tudtam
3090 XIV  |              nőm.~– Ah, tábornok úr. Ez a tudat enyhíteni fogja halálomat.~–
3091 XIV  |            nyomja oly nagyon. Köszönöm. A halál órái rövidebbek lesznek
3092 XIV  |           rövidebbek lesznek ezáltal.~– A harmadik védő volt önnek
3093 XIV  |                édesatyja. Ő írt azokkal a reszkető kezekkel hozzám,
3094 XIV  |         reszkető kezekkel hozzám, miket a szél ütött meg. Tudja ön,
3095 XIV  |             lecsukva nedves szemeire.~– A negyedik volt Kamienszky
3096 XIV  |             derült arccal fordult ismét a tábornokhoz könnyelmű, ifjú
3097 XIV  |          ugyebár megbocsát nekik? Annak a szegény öregembernek, akinek
3098 XIV  |               igen nagy baj fenyegetné.~A tábornok megszorítá az ifjúnak
3099 XIV  |                 eléje nyújtott jobbját. A láncok úgy csörömpöltek
3100 XIV  |                 láncok úgy csörömpöltek a megrázott kézen.~– És most
3101 XIV  |          tartani. Sok embernek az agyát a halál közelléte lázba hozza;
3102 XIV  |               szívem; eszem helyén van?~A tábornok fejével intett.~–
3103 XIV  |           énértem. Velem be van végezve a számadás. Én már nem létezek.~–
3104 XIV  |                Azonkívül ne vitessen ön a városon kívül, itt a kaszárnya
3105 XIV  |                 ön a városon kívül, itt a kaszárnya belső udvarán
3106 XIV  |        kivitelére találják alkalmasnak. A néposztályok legmíveletlenebb
3107 XIV  |                  tábornok úr. Hallottam a lázító suttogásokat, olvastam
3108 XIV  |             olvastam leveleiket, láttam a nevek lajstromát, akiknek
3109 XIV  |             esniök. Az én apám neve áll a legelsők között. Jobbágyai
3110 XIV  |              volt; onnan elbocsátották. A véletlen összehozott vele
3111 XIV  |                ő jelentett fel. Most az a pokoli terve van, hogy amint
3112 XIV  |             terve van, hogy amint engem a városon kívül visznek, amint
3113 XIV  |            városon kívül visznek, amint a roppant nép összecsoportosul,
3114 XIV  |       összecsoportosul, azt fellázítsa, a csekély számú katonaságot
3115 XIV  |          Tábornok úr, ön láthatja, hogy a legnagyobb irtózat fog el,
3116 XIV  |             álmodtam, nem képzeltem ezt a dolgot, hanem rettegek tőle,
3117 XIV  |                 siettetem meghalásomat.~A tábornok pedig valóban azt
3118 XIV  |               zavarodva.~Ez vette észre a tábornok arcán a hideg mosolyt,
3119 XIV  |            vette észre a tábornok arcán a hideg mosolyt, s kétségbeesve
3120 XIV  |              nemzetemet!~– Kik? – kérdé a tábornok végtelen megvetéssel. –
3121 XIV  |            végtelen megvetéssel. – Ezek a kalap alá búvó emberek?
3122 XIV  |              létezhet; valami bolondnak a feje kigondolhatta. Nem
3123 XIV  |               sietve lépett be az ajtón a tábornok egyik segéde, s
3124 XIV  |                 segéde, s jelenté, hogy a vásártéreken és az utcákon
3125 XIV  |             forrongást lehet észrevenni a nép között. Az urak és a
3126 XIV  |                a nép között. Az urak és a katonák ellen kiabálnak,
3127 XIV  |            lázítják izgató beszédekkel. A megyeház kapuit már kénytelenek
3128 XIV  |                 látszik, hogy leginkább a kaszárnya és a megyeház
3129 XIV  |                leginkább a kaszárnya és a megyeház felé tartanak.~
3130 XIV  |           megyeház felé tartanak.~Amint a tábornok a folyosóra kilépett,
3131 XIV  |              tartanak.~Amint a tábornok a folyosóra kilépett, már
3132 XIV  |           kilépett, már jól hallatszott a közeli utcákról az a határozatlan
3133 XIV  |        hallatszott a közeli utcákról az a határozatlan zaj, melynek
3134 XIV  |               félhangjai ki-kipendültek a csúnya hangzűr közül.~A
3135 XIV  |                 a csúnya hangzűr közül.~A tábornok az udvarra sietett.
3136 XIV  |            tábornok az udvarra sietett. A katonaság fegyverben állt
3137 XIV  |              Alig volt pár száz embere. A többi a hosszadalmas határzár
3138 XIV  |                pár száz embere. A többi a hosszadalmas határzár fenntartására
3139 XIV  |               félt volna tán, hogy ezek a jámbor kapa-kaszaforgató
3140 XIV  |         kapa-kaszaforgató emberek, ezek a gyaluval, árral, vetélővel
3141 XIV  |                 hátráljon.~Hirtelen, de a legnagyobb hidegvérrel tevé
3142 XIV  |               intézkedéseit. Fél század a kapun kívüli őrhelyet foglalja
3143 XIV  |                 el, s elzárja az utcát; a többi az udvaron belül marad.~
3144 XIV  |                 az udvaron belül marad.~A kívül állók fegyverei töltetlenek
3145 XIV  |               maradnak.~Három dobütésre a többi csapatok is kivonulnak
3146 XIV  |                is kivonulnak az utcára. A többire nézve parancsszó
3147 XIV  |               parancsszó fog határozni.~A szomszéd ház kapuit be kell
3148 XIV  |             töltött fegyverrel.~Mindent a legnagyobb csendben, lárma,
3149 XIV  |             Azon szomszéd házban lakott a tábornok neje; a kerten
3150 XIV  |                 lakott a tábornok neje; a kerten keresztül a kaszárnyából
3151 XIV  |                neje; a kerten keresztül a kaszárnyából át lehetett
3152 XIV  |            hozzá, s valamit súg fülébe.~A tábornok arcán az első pillanatra
3153 XIV  |                helyet.~Hirtelen rábízta a parancsnokságot első századosára,
3154 XIV  |              hogy Vértessy elhagyja azt a helyet, mely a katonát illeti,
3155 XIV  |             elhagyja azt a helyet, mely a katonát illeti, egy ily
3156 XIV  |           pillanatban!~Sietve futott át a szobákon, melyek neje hálószobájához
3157 XIV  |                hálószobájához vezetnek.~A függönyök le voltak eresztve,
3158 XIV  |           függönyök le voltak eresztve, a félhomályos alkovenben egy
3159 XIV  |                 kérdezé:~– Hogy vagy?~– A halál küszöbén – felelt
3160 XIV  |                 halál küszöbén – felelt a nő, és másik karjával odavonta
3161 XIV  |               arca oly fehér volt, mint a márvány, és a hideg veríték,
3162 XIV  |                volt, mint a márvány, és a hideg veríték, mint a gyöngycsepp
3163 XIV  |                és a hideg veríték, mint a gyöngycsepp rajta.~– A jövő
3164 XIV  |             mint a gyöngycsepp rajta.~– A jövő órának titkai vannak,
3165 XIV  |                Vértessy – szólt lihegve a hölgy, kezével oly erősen
3166 XIV  |               Hangjával titkolja; de én a leheletén érzem. Nagy-e
3167 XIV  |                 leheletén érzem. Nagy-e a veszély?~Az orvos vállat
3168 XIV  |                nagyságod. Ilyen esetben a léleknyugalom élethalálkérdés,
3169 XIV  |        léleknyugalom élethalálkérdés, s a félelem nehéz indulat lehet
3170 XIV  |        Visszament nejéhez, s odatérdelt a szőnyegpárnára.~– Kornélia,
3171 XIV  |               Az isten kezében – susogá a hölgy, megdicsőülő szemeit
3172 XIV  |         tetszése szerint. Vértessy érzé a görcsös kézszorításról,
3173 XIV  |             kell szenvednie.~– Istennél a kegyelem… – susogó azután
3174 XIV  |                    susogó azután halkan a hölgy.~Vértessy reszketni
3175 XIV  |                 is azt mondá: „Istennél a kegyelem!”, egy olyan embernek,
3176 XIV  |            magának hosszú életet ígért.~A nő bágyadt tekintettel fordult
3177 XIV  |              neked, angyalának – rebegé a tábornok.~– Kegyelmeztél-e
3178 XIV  |                 e szavakra.~– Vértessy! A halál halálért jön. Az ítélet
3179 XIV  |                 Az ítélet ítéletet hoz. A koporsó szélin fekszem.
3180 XIV  |          tehetek? – szólt rebegő hangon a férj.~– Látod – monda a
3181 XIV  |                 a férj.~– Látod – monda a nő, karjára fonva karjait,
3182 XIV  |               én is mind kiállom. Annak a rettegését, annak a kétségbeesését,
3183 XIV  |               Annak a rettegését, annak a kétségbeesését, annak halálos
3184 XIV  |              magam tudok hasonló esetet a komáromi várőrségnél szolgáltomban,
3185 XIV  |                 hatványaira van emelve, a képzelet mindenható; egy
3186 XIV  |                   Meg fogom őt menteni.~A hölgy ég felé emelte reszkető
3187 XIV  |         szelíden.~… Odakünn hallatszott a hármas dobpördülés.~A tábornok
3188 XIV  |       hallatszott a hármas dobpördülés.~A tábornok hirtelen föleszmélt,
3189 XIV  |        felkötötte kardját, és futott át a laktanyába.~A zaj, a lárma
3190 XIV  |                 futott át a laktanyába.~A zaj, a lárma közelről hallatszott
3191 XIV  |                 át a laktanyába.~A zaj, a lárma közelről hallatszott
3192 XIV  |                 szétszelelni őket, mint a polyvát!~
3193 XV   |                                XV. Olaj a tengerre~Az egész utcát,
3194 XV   |            amilyen széles volt, ellepte a sok kalap.~Nem lehetett
3195 XV   |            lehetett egyebet látni, mint a kalapokat. Itt-amott ugyan
3196 XV   |            vasvillák is álltak ugyan ki a tömegből, de az emberek
3197 XV   |         fegyvertelen volt, nem számítva a gyarló botok sokaságát.~
3198 XV   |                 gyarló botok sokaságát.~A forrongó tömeg között lehetett
3199 XV   |          különös bátorságára szolgáltak a többi népnek, mely hasonló
3200 XV   |             esetekben azt képzeli, hogy a szuronyos nationalgarde
3201 XV   |      nationalgarde tökéletesen megfelel a katonaságnak.~– Megállj! –
3202 XV   |     katonaságnak.~– Megállj! – hangzott a tolongó néptömeg elé.~Egy
3203 XV   |             percre elhallgatott e szóra a zaj. Megállt a népség.~–
3204 XV   |     elhallgatott e szóra a zaj. Megállt a népség.~– Fegyvert tölts!~
3205 XV   |               népség.~– Fegyvert tölts!~A katonaság, mint egyetlen
3206 XV   |                 fegyvereit, hallatszott a vas puskavesszők koppanása
3207 XV   |              vas puskavesszők koppanása a fegyverek csöveiben. Azután
3208 XV   |          fegyver kézben volt egyszerre.~A tolongók kezdtek egymásra
3209 XV   |                 elöljöttek gondolkoztak a hátuljövőkről, hogy milyen
3210 XV   |                jó azoknak ott kiabálni.~A tábornok a lármázó tömeg
3211 XV   |                ott kiabálni.~A tábornok a lármázó tömeg elé lovagolt,
3212 XV   |                    Éljen Mátyás mester!~A tömeg közül egyszerre egy
3213 XV   |          kezében szuronyos puskával, ki a többiek vállain át a tábornokig
3214 XV   |                 ki a többiek vállain át a tábornokig szállíttatott,
3215 XV   |           voltak balzsamozva szurokkal, a bőrkötény mellett feledett
3216 XV   |            bizonyságot tenne róla, hogy a kérdéses férfiú azon érdemes
3217 XV   |         mondásnál szokott egyet rántani a fejével és a vállával, mintegy
3218 XV   |              egyet rántani a fejével és a vállával, mintegy nagyobb
3219 XV   |              városban.~Nem is fél ő sem a várostul, sem a vármegyétől,
3220 XV   |               fél ő sem a várostul, sem a vármegyétől, még a generálistól
3221 XV   |                  sem a vármegyétől, még a generálistól sem, ahogy
3222 XV   |               megmutatja.~Odaáll bátran a tábornok elé, végigsodorintja
3223 XV   |                 bajszát, s olyakat csap a puskával a földre, mintha
3224 XV   |                 olyakat csap a puskával a földre, mintha az volna
3225 XV   |                 földre, mintha az volna a szándéka, hogy mentül hamarább
3226 XV   |              agyát. Megköszörüli azután a torkát, s nem egészen rekedt,
3227 XV   |               akképpen származván, hogy a mi emberi massánk ebben
3228 XV   |                 mi emberi massánk ebben a comitivában (értsd comitatus)
3229 XV   |            elszaporodott; mindazonáltal a tekintetes impostoratus (
3230 XV   |            értsd compossessoratus) arra a causára vetemedett, hogy
3231 XV   |             abban igaza is vagyon, mert a céhbeliek már nagyon nagy
3232 XV   |                 ellenben nincsen igaza, a szükséges legények számtalan
3233 XV   |           vétessék, és confirmáltassék, a plenipotentiák mellett az
3234 XV   |          mellett az határoztatott, hogy a patikáriusok készítsenek
3235 XV   |              pedig ez így levén, és ezt a nép megtudván, máris a szomszéd
3236 XV   |              ezt a nép megtudván, máris a szomszéd tractusokban és
3237 XV   |           legényemnek összehúzta lábait a görcs; és én tudom, amit
3238 XV   |             tudom, amit tudok. Ha tehát a nagyságos generális úr kívánja
3239 XV   |            közhasználatára megcsinálják a revolúciót, eziránt egész
3240 XV   |           értelmes dikció alatt azonban a népség merészebb csoportjai
3241 XV   |               igen valószínű volt, hogy a magyarázatot nehány pillanat
3242 XV   |  kézzelfoghatóbb tények fogják megadni.~A tábornoknak pedig az általános
3243 XV   |             kívül még egy nagy oka volt a zajos és véres jelenet elkerülésére.~
3244 XV   |      elkerülésére.~Beteg neje tán éppen a halál küszöbén van e percben.
3245 XV   |           bajjal bírt keresztültörtetni a sűrű néptömegen, mely csak
3246 XV   |               nyitott előtte utat, mert a lovag egy iratot lobogtatott
3247 XV   |          kiáltozva, hogy ez felszólítás a néphez, ő a vezérrel akar
3248 XV   |                 felszólítás a néphez, ő a vezérrel akar szólani.~–
3249 XV   |          rejtélyes lengyelét ismeré meg a lovagban, kiben gyanút kezdett
3250 XV   |        beszédnek tartotta azokat.~– Hol a nép vezére? – kiálta Kamienszka,
3251 XV   |              Kamienszka, izzadt lovával a nyílt térig vergődve.~Mátyás
3252 XV   |                 mester büszkén mutatott a bőrkötény alatt dobogó hő
3253 XV   |        Pompilius felszólítását, melyben a székvárosi csizmadiák, szabók
3254 XV   |                 tiszteltetnek meg, hogy a főhadiszállás számára bizonyos
3255 XV   |              cselekszik ön? – kiálta rá a tábornok francia nyelven. –
3256 XV   |              embereket.~– Olajat töltök a tengerre – felelt az ifjú
3257 XV   |              volt, hogy egyenesedett ki a bajusza ijedtében, amint
3258 XV   |          bajusza ijedtében, amint annak a végére jutott.~– Hatezer
3259 XV   |        begombolt polgártárs nyújtogatta a nyakát szörnyen, három közben
3260 XV   |                 szemeit előremeresztve, a távoli írás felé; az Csihos
3261 XV   |          odacsődítve magához, felolvasá a proklamációt fennhangon
3262 XV   |          beszélnek, de füleit megütötte a kenyér és zsemlye.~A veszedelmes
3263 XV   |          megütötte a kenyér és zsemlye.~A veszedelmes felhívás egy
3264 XV   |                 egy perc alatt megtette a körutat a sokaság közt,
3265 XV   |                alatt megtette a körutat a sokaság közt, lassankint
3266 XV   |                közt, lassankint eltűnve a hátul álló csőcselékben.~
3267 XV   |                 az arcok, elcsendesülni a szájak; mozgás, zúgás lett
3268 XV   |              szájak; mozgás, zúgás lett a zajból. Mátyás mester, Csihos
3269 XV   |             pofákkal kezdtek értekezni. A hátrább állók húzódoztak
3270 XV   |                hátrább állók húzódoztak a fal mellé, mint akik nem
3271 XV   |           Mátyás mester nekitámasztotta a puskáját valaki hátának,
3272 XV   |            valaki hátának, maga levette a kalpagját, lesimította a
3273 XV   |                a kalpagját, lesimította a bajuszát, s odalépett nagy,
3274 XV   |              nagy, kételkedő ábrázattal a tábornok elé, elöl, hátul
3275 XV   |                elé, elöl, hátul vakarva a nyakát.~– Megkövetem, nagyságos
3276 XV   |           akartam mondani, hogy talán s a többi; de mégis haneha netalántán
3277 XV   |         koránsem lehetett volna kivenni a dolgok mivoltából, hogy
3278 XV   |             azon szívességre, miszerint a nagyságos tábornok urat
3279 XV   |                  hogy nem is mi akarjuk a tekintetes vármegye urait
3280 XV   |            tekintetes vármegye urait és a nagyságos katonaságot deliberátum
3281 XV   |          praestanter arra akartuk kérni a nagyságos tábornok urat,
3282 XV   |              összes fegyveres polgárság a mi szolgálatainkat felajánlván,
3283 XV   |       szolgálatainkat felajánlván, hogy a nagyságos tábornok úr parancsolatjára
3284 XV   |             tábornok úr parancsolatjára a mi hazánkért, városunkért,
3285 XV   |                 hazánkért, városunkért, a tekintetes vármegyéért és
3286 XV   |               tekintetes vármegyéért és a fölségért vérünket és életünket
3287 XV   |              Alázatos szegény szolgája.~A tábornok nem állhatá meg,
3288 XV   |          Vértessy kivont kardjával inte a katonaságnak, hogy bocsássák
3289 XV   |            bocsássák le fegyvereiket, s a szokott őrségen kívül vonuljanak
3290 XV   |                 kívül vonuljanak vissza a laktanyába.~A lármás gyülekezet
3291 XV   |         vonuljanak vissza a laktanyába.~A lármás gyülekezet még egyszer
3292 XV   |                 hangos vivátot kiáltott a tábornoknak, azután botjaival
3293 XV   |             akinek legjobban megfeküdte a gyomrát bizonyos számú kenyér
3294 XV   |                 tért magához, midőn már a többiek mind eltávoztak;
3295 XV   |             kövér ujjával szétpiszkálva a levegőt, monda neki:~– Nem
3296 XV   |                 futott haza.~Kamienszka a furcsa zendülés eloszlása
3297 XV   |                 zendülés eloszlása után a tábornokkal együtt belovagolt
3298 XV   |           tábornokkal együtt belovagolt a kaszárnya udvarára, ott
3299 XV   |        leszálltak lovaikról, és siettek a kihallgatási terembe.~Mindkettőnek
3300 XV   |        mondanivalója, amit nem lehetett a közönség előtt tenni.~–
3301 XV   |                 tenni.~– Uram – sietett a tábornok elébb elmondani
3302 XV   |                tábornok elébb elmondani a magáét. – Bárki legyen ön,
3303 XV   |           reménylek visszafizethetni.~– A veszély közepéből jövök,
3304 XV   |                   felelt vissza gyorsan a hős delnő, mint akinek perceivel
3305 XV   |          perceivel gazdálkodni kell még a beszédben is. – A megye
3306 XV   |              kell még a beszédben is. – A megye közepében gonosz szellemű
3307 XV   |             jutottam hozzá, hogy szinte a nyakamra hurkolódott az.
3308 XV   |                nyakamra hurkolódott az. A természeti csapás, mely
3309 XV   |        készítgetett terv végrehajtására a legfélelmesebb rajongóknak.
3310 XV   |     legfélelmesebb rajongóknak. Ím, itt a kiáltvány, mely egy nap
3311 XV   |             országot be fogja repkedni.~A tábornok bámulva olvasá
3312 XV   |                 az átnyújtott iratot.~– A rablásvágy, a bosszúállás,
3313 XV   |                 iratot.~– A rablásvágy, a bosszúállás, a nép butasága
3314 XV   |              rablásvágy, a bosszúállás, a nép butasága erős szövetségesei
3315 XV   |            térképének. Még most csekély a láng. Csupán néhány faluban
3316 XV   |                éjjel meg fogják rohanni a hétfalusi kastélyt. Ez lesz
3317 XV   |             hétfalusi kastélyt. Ez lesz a kezdet.~A tábornok arca
3318 XV   |             kastélyt. Ez lesz a kezdet.~A tábornok arca vonaglott.
3319 XV   |              Meg kell őket ölniök, hogy a lázadás részeseinek lehetlenné
3320 XV   |           részeseinek lehetlenné tegyék a visszatérésre való gondolatot.
3321 XV   |       visszatérésre való gondolatot. Ez a kezdete a kétségbeesési
3322 XV   |                gondolatot. Ez a kezdete a kétségbeesési harcnak.~A
3323 XV   |                a kétségbeesési harcnak.~A tábornok csöngetett. Egy
3324 XV   |                egy csapással elfojtható a tűz. Még most egy merész
3325 XV   |            tenyér, mely nem félti magát a megégetéstől, letakarhatja
3326 XV   |              megégetéstől, letakarhatja a vulkán száját, ha az rögtön
3327 XV   |            rögtön cselekszik, nem várva a napot, nem órát, nem percet,
3328 XV   |                 az elítéltet vezeté be; a porkoláb utána jött.~A tábornok
3329 XV   |                  a porkoláb utána jött.~A tábornok folyvást leveleket
3330 XV   |              vetesse le kezeiről azokat a láncokat. Kérjen magának
3331 XV   |                hagyta oldalára köttetni a kardot, s nem vette észre,
3332 XV   |                őt ily nyomorúnak látja.~A tábornok készen volt a levélírással;
3333 XV   |                  A tábornok készen volt a levélírással; odafordult
3334 XV   |           okoknál fogva, halálra ítélte a haditörvényszék. Én ez ítéletet
3335 XV   |               vannak ránk mérve, amidőn a haza egy harcos fia kezeit
3336 XV   |            felelősségemre felmentem önt a vesztőhelyi halál alól.
3337 XV   |                 siessen vele Hétfaluba; a többi teendőkre nézve írásbeli
3338 XV   |                  ha élve tér ön vissza, a múltak feledve vannak.~Az
3339 XV   |                 nem tudott mit felelni, a hang elszorult torkában;
3340 XV   |          torkában; csak odaborult némán a tábornok elé, és annak kezét
3341 XV   |     idevarázsolt álomkép állana előtte.~A lengyel nő odasietett hozzá,
3342 XV   |                Azzal derekasan megrázta a delnő kezét, kit még mindig
3343 XV   |           bajtársát követni szándékozik a veszélybe.~Hétfalusy ijedten
3344 XV   |          ijedten akart közbeszólani, de a hölgy visszarántotta, s
3345 XV   |         ajánlatot vártam, és elfogadom. A reggelizést végezhetjük
3346 XV   |               Vértessy, megszorítva azt a gyöngéd, hamvas kezet, melynek
3347 XV   |                acél izmai nem árulák el a nőt.~– Önöknek sietniök
3348 XV   |               kell. Amily váratlan jött a merénylet, oly hirtelen
3349 XV   |                azt torkon ragadnunk. Ha a megye több részében is kitörne
3350 XV   |              többé készületlen találni.~A paripákat azalatt a kapu
3351 XV   |            találni.~A paripákat azalatt a kapu alá vezették. A megbízott
3352 XV   |            azalatt a kapu alá vezették. A megbízott százados felkészülten
3353 XV   |              sietett derekára csatolni.~A tábornok lekísérte őket
3354 XV   |                 tábornok lekísérte őket a paripákig. A három lovag
3355 XV   |             lekísérte őket a paripákig. A három lovag nyergébe vetette
3356 XV   |         Vértessy még egyszer megszorítá a delnő kezét, és katonás
3357 XV   |                 Csak Kamienszka1 – súgá a delnő halkan; azzal sarkantyút
3358 XV   |            utánabámulva, mindaddig, míg a házak el nem takarták szemei
3359 XV   |           voltak már, senki sem zajgott a téren, ezt a csendet érezte
3360 XV   |                sem zajgott a téren, ezt a csendet érezte a tábornok
3361 XV   |             téren, ezt a csendet érezte a tábornok szíve is. Valami
3362 XV   |           Valami jótékony nyugalom, mit a legfőbb izgatottság szokott
3363 XV   |              Most volt idő visszasietni a szomszéd csendes házba.
3364 XV   |            sejtett örömtől úgy dobogott a szíve, úgy vert minden ér
3365 XV   |             kezében, halántékain, amint a csendes szobákon végighaladt.~
3366 XV   |           csendes szobákon végighaladt.~A hölgyszoba előtti teremben
3367 XV   |                 nyújtá felé.~– Öröm van a háznál.~– Mit mond ön? –
3368 XV   |              Egy kicsi kis angyalka van a háznál – suttogá az orvos,
3369 XV   |            Mégpedig fiúangyal.~Vértessy a jövő percben neje előtt
3370 XV   |             százszor forró ajkaihoz.~És a nő boldog, édes mosolygással
3371 XV   |                 azoké, kiket szeretteik a túlvilágról imádkoztak vissza…~… „
3372 XV   |                vissza…~… „Istennél volt a kegyelem!”~ ~
3373 XV(1)|                                         A lengyeleknél a vezetéknévben
3374 XV(1)|                          A lengyeleknél a vezetéknévben is ki van
3375 XV(1)|         vezetéknévben is ki van fejezve a férfi- és nőnem közti különbség.~
3376 XVI  |              XVI. Jó, hogy az éj fekete~A hétfalusi kastélyban csöndesen
3377 XVI  |             mindenki, nem is sejtve azt a sötét rémet, mely ellensége
3378 XVI  |                ami él, mely kényszeríti a ház őrebét, hogy kaparjon
3379 XVI  |               ház őrebét, hogy kaparjon a fal mellett sírokat, mely
3380 XVI  |           mellett sírokat, mely felhíja a kuvikot, hogy ijesztő szavával
3381 XVI  |          ijesztő szavával szólaljon meg a háztetőn, odaülve a nyikorgó
3382 XVI  |                 meg a háztetőn, odaülve a nyikorgó szélvitorla mellé;
3383 XVI  |          előtornácokba látogatójegyeit, a nagy fekete éji pillangókat,
3384 XVI  |            koponyák vannak festve, mint a ravatalokon; melynek léptei
3385 XVI  |               alatt recsegnek, ropognak a bútorok, s az a kis látatlan
3386 XVI  |                ropognak a bútorok, s az a kis látatlan bogárka ott
3387 XVI  |              olyan nagy egyetértés van!~A szél mogorva felhőket hajtott
3388 XVI  |              úgy siettek el innen erről a tájról, úgy iparkodtak egymás
3389 XVI  |              Némelyiknek veres volt még a szegélye a távoli gyulladás
3390 XVI  |               veres volt még a szegélye a távoli gyulladás lángjától.
3391 XVI  |               lángjától. Az úgy sietett a többi közé fúrni magát,
3392 XVI  |                 őket is meg ne gyújtsa.~A sötétben rendetlen csoportok
3393 XVI  |                 amik csendesen húzódnak a kastély felé.~A csárda szobájában
3394 XVI  |                húzódnak a kastély felé.~A csárda szobájában gonosz
3395 XVI  |                 gonosz tanácskozás foly a kastélyban alvók megrontása
3396 XVI  |              támadást kíván, mint illik a derék szarmaták epigonaihoz,
3397 XVI  |                ész sokkal jobban ismeri a maga népét, s több sikert
3398 XVI  |                népét, s több sikert vár a csendesen meglepő támadástól,
3399 XVI  |                meglepő támadástól, ahol a harcosok titkosan bemásznak
3400 XVI  |         bástyáin, s álmaikban lepik meg a gyanútlan őrséget.~A hóhér
3401 XVI  |                meg a gyanútlan őrséget.~A hóhér neje gúnyosan mosolygva
3402 XVI  |              neje gúnyosan mosolygva ül a két tanakodó fővezér előtt
3403 XVI  |              két tanakodó fővezér előtt a keresztlábú asztalon; vastag,
3404 XVI  |           akartok. Egyik sem ér semmit. A bivalyfogó orozva akar menni.
3405 XVI  |        bivalyfogó orozva akar menni. És a nyomorék homlokegyenest.~–
3406 XVI  |                tartani; majd ha ti mind a ketten elbuktatok, én előállok
3407 XVI  |          elbuktatok, én előállok akkor.~A vezérek féltékenyek kezdtek
3408 XVI  |               féltékenyek kezdtek lenni a hatalomra.~Az első siker
3409 XVI  |                 Az első siker nyeri meg a tömegek szívét; ezt biztosítani
3410 XVI  |      biztosítani kellett.~– Hívjátok be a bőrharangot! – szólt Iván
3411 XVI  |                ajtó előtt álló őröknek.~A vén legényt betuszkolták.~–
3412 XVI  |          betuszkolták.~– Téged ismernek a kastélyban a kutyák, ugyebár? –
3413 XVI  |             Téged ismernek a kastélyban a kutyák, ugyebár? – kérdé
3414 XVI  |               Ismernek, igenis – felelt a jó ember. – A Tiszát, a
3415 XVI  |           igenis – felelt a jó ember. – A Tiszát, a Farkast én neveltem
3416 XVI  |                 a jó ember. – A Tiszát, a Farkast én neveltem magam.
3417 XVI  |               adtam nekik kenyeret. Még a tarisznyámba is majd bebújtak,
3418 XVI  |                Bodza Tamás el nem kapja a kezét. Ez ingerkedés nehezen
3419 XVI  |                csillapítani, s folytatá a beszédet:~– Itt van e kendőbe
3420 XVI  |         húsdarab, oda tudnád-e ezt adni a kutyáknak szép szóval?~–
3421 XVI  |             szép szóval?~– Hogyne, csak a neveiken kell szólítanom,
3422 XVI  |                 szólítanom, s odajönnek a kapualjához, kiveszik a
3423 XVI  |                 a kapualjához, kiveszik a kezemből.~– Tehát siess;
3424 XVI  |              Tehát siess; hajtsd végre!~A bőrharang olyan jó ember
3425 XVI  |                ellenszegülni. Elfogadta a megbízást, pedig tudta,
3426 XVI  |            megbízást, pedig tudta, hogy a kutyákat akarják megmérgezni.~
3427 XVI  |              hallják kegyelmetek, ugye, a nagyságos urat nem fogják
3428 XVI  |                sem, világért sem.~– Sem a hajdút. Látják, keresztfiam
3429 XVI  |         megtudni, hogy igazán méreg van a kastélyban?~– Azt hát, ördög
3430 XVI  |                  Eredj már, mert kiütöm a fogadat!~A szegény bőrharang
3431 XVI  |                  mert kiütöm a fogadat!~A szegény bőrharang kotródott.~–
3432 XVI  |           kotródott.~– Most hozzátok be a Mekipirost!~A szegény féleszű
3433 XVI  |               hozzátok be a Mekipirost!~A szegény féleszű fiút betaszíták
3434 XVI  |                 féleszű fiút betaszíták a szobába. Borzas haja egészen
3435 XVI  |           Borzas haja egészen eltakarta a szemeit. Vigyorgott most
3436 XVI  |               egy szalmás butykost, mit a kínált le sem vett addig
3437 XVI  |                kínált le sem vett addig a szájáról, míg volt benne
3438 XVI  |                  Hamamama!~– Ne kiabálj a fülembe. Hát majd egy hosszú
3439 XVI  |            esetlen szörny úgy dörzsölte a tenyereit örömében ez indítványra.~–
3440 XVI  |              indítványra.~– Azután azon a kötélen fel fogsz húzni
3441 XVI  |          engemet magad után. Elbírsz-e?~A törpe csoda ujjongva rohant
3442 XVI  |            Ivánnak, s térdeinél átkapva a férfit, felemelte azt a
3443 XVI  |                 a férfit, felemelte azt a levegőbe, úgy ugrándozott
3444 XVI  |                közül.~– Marha ereje van a fickónak! – szólt azután
3445 XVI  |            szólt azután Bodza Tamáshoz, a zömök alakot fejénél fogva
3446 XVI  |              hogy nem győzte az törülni a kabátja szárnyaihoz.~– Ez
3447 XVI  |               súgá halkabban Iván. – Ha a kastélyban levők neszt kapnak,
3448 XVI  |             neszt kapnak, s észreveszik a cselt, Mekipiros megy legelöl;
3449 XVI  |               őt lelőhetik. Különben ez a fickó, meglássátok, még
3450 XVI  |        meglássátok, még egypár golyóval a testében is felmászik a
3451 XVI  |                 a testében is felmászik a falra. Olyan ez, mint a
3452 XVI  |                 a falra. Olyan ez, mint a béka.~Ezalatt visszatért
3453 XVI  |                béka.~Ezalatt visszatért a bőrharang, jelentve, hogy
3454 XVI  |             hogy az ebek mind felfalták a nekik hányt koncot. Óh,
3455 XVI  |               Az ostort kezébe kapta, s a lovak közé vagdalt.~Az út
3456 XVI  |               lovak közé vagdalt.~Az út a halálmadár ajtaja előtt
3457 XVI  |        halálmadár ajtaja előtt vitt el. A vén boszorka kinn gubbasztott
3458 XVI  |              három. Egy, kettő, három.”~A hármasnál sohasem ment odább.
3459 XVI  |          harmadik kivető.~Amint leánya, a rektor és Iván elmentek
3460 XVI  |            lehet. Rajta, rajta. Üssetek a nagy urakra, öljétek le
3461 XVI  |               hóhérkézre. Így lesz szép a világ; mentül kevesebb ember
3462 XVI  |             kevesebb ember lakik benne.~A zendülők nem merték őt bántani,
3463 XVI  |              elállatott minden kijárást a kastélyból, egy csapatot
3464 XVI  |                kastélyból, egy csapatot a kazalok mögé rejte el, másikkal
3465 XVI  |                 mögé rejte el, másikkal a méhest foglalta el, harmadikkal
3466 XVI  |                foglalta el, harmadikkal a pálinkaházat, a cselédeket
3467 XVI  |             harmadikkal a pálinkaházat, a cselédeket rövid ellenállás
3468 XVI  |              megkötözteté és elzáratta.~A kastélyban semmit sem vettek
3469 XVI  |               féltében nem engedte őket a kastélyban aludni; nem volt
3470 XVI  |                ekkor kiválasztott hatot a legbátrabbak közül: köztük
3471 XVI  |              legbátrabbak közül: köztük a csőszt, kinek erdei lakán
3472 XVI  |             kinek erdei lakán tartották a titkos összejöveteket, Hamzát,
3473 XVI  |                  kinek be kellett dugni a száját, hogy ne kiabálja
3474 XVI  |                 nem volt nehéz bejutni. A kaput kinyitá a bőrharang,
3475 XVI  |                bejutni. A kaput kinyitá a bőrharang, az ebek ott feküdtek
3476 XVI  |         bőrharang, az ebek ott feküdtek a kút körül megdermedve, semmi
3477 XVI  |        megdermedve, semmi sem árulta el a merényletet.~Most Iván egy
3478 XVI  |            darab halászólom volt fűzve.~A kastély ereszén körös-körül
3479 XVI  |          érccsatorna futott végig, mely a szegleteken ódivatú delfinek
3480 XVI  |                 delfinre felhajítá Iván a zsineget, s a visszaeső
3481 XVI  |            felhajítá Iván a zsineget, s a visszaeső ólomnál fogva
3482 XVI  |              fogva keresztülhúzta rajta a kötelet.~A terv igen szép
3483 XVI  |         keresztülhúzta rajta a kötelet.~A terv igen szép volt.~Mekipiros
3484 XVI  |                Mekipiros fel fog mászni a kötélen; ért hozzá. Ő lesz
3485 XVI  |                megtudják, ha alszanak-e a kastélyban, vagy nem. Mikor
3486 XVI  |            Ivánt, aztán egyesült erővel a többieket. Azok a padláson
3487 XVI  |                erővel a többieket. Azok a padláson keresztül belopóznak
3488 XVI  |           padláson keresztül belopóznak a kastélyba, s a belülről
3489 XVI  |               belopóznak a kastélyba, s a belülről bezárt ajtókat
3490 XVI  |                bezárt ajtókat kinyitják a többiek előtt.~Semmi sem
3491 XVI  |           óvatosabban kigondolva.~Amint a kötél meg volt erősítve
3492 XVI  |                 kötél meg volt erősítve a csatorna egyik alsó foglalóvasához,
3493 XVI  |              Iván odalódítá Mekipirost, a kötél szabadon lebegő végét
3494 XVI  |                 adva.~Kiáltani nem mert a kis szörny, csak súgva adá
3495 XVI  |               megegyezését.~– Hamamama.~A másik percben már a kötélen
3496 XVI  |           Hamamama.~A másik percben már a kötélen lógott, mint valami
3497 XVI  |       kapaszkodva feljebb-feljebb; néha a fogaival is segített magán;
3498 XVI  |                 pillanat múlva fenn ült a rézdelfin hátán, örülve,
3499 XVI  |                 kiáltott le egyet, mint a bagoly:~– Huhu!~– Hallgatsz! –
3500 XVI  |                    Még elárul bennünket a fenevad! Húzz fel!~Iván