Fezejet

 1 II   |     angyal egy hóhér házában?~– Hát ezt a leányt még mindig
 2 II   |       tenyérrel az imádkozót. – Hát a „kedves egészségére kívánom”
 3 II   |         büszkén nézett le rá.~– Hát még te is?!~– Nem hallád –
 4 III  |         ha még csak meghalna.~– Hát mi van még a halálnál több?~–
 5 VI   |      dobtam, és nem ette meg.~– Hát a papok miért prédikálnak
 6 VI   |        zsebembe.~– Jó, megállj, hát ezt az erszény aranyat is
 7 VI   |     éljen, mert sokat tud.~– De hát ki vele, amit tud.~– Ki
 8 VII  |     készen volna a kurta vas.~– Hát mért jött, hallja?~– De
 9 VII  |  nagyságos asszony szobájába.~– Hát adja ide azt a levelet,
10 VII  |         írni, ordinánc bácsi?~– Hát te tudsz-e? No, hát mit
11 VII  |    bácsi?~– Hát te tudsz-e? No, hát mit kérdezed másról? Ha
12 VII  |       három pogácsát magának.~– Hát jól van.~– Vegye el hát,
13 VII  |         Hát jól van.~– Vegye el hát, no – szólt messziről nyújtogatva
14 VII  |  válaszolt szilárdul a hadfi.~– Hát nincsen keze?~– Az nincs.
15 VII  |        nincs. Hanem, ha akarod, hát beleteheted a tölténytartómba
16 VII  |        különben ilyen nagyra.~– Hát aztán tudja, mért küldte
17 VII  |         majd ha vesszőzés lesz, hát aztán megmondja neki.~–
18 VII  |      ugyé? Szép mulatság is az. Hát te láttad-e már?~– Nem én.~–
19 VII  |      nagyon jó lenne. Gyere ide hát, majd megsúgom!~– Igazán? –
20 VII  |     mondta meg, hogy mikor lesz hát vesszőzés?~– Ne búsulj,
21 VII  |         gyermek, hogy nem bánja hát, hallgatja a mesemondást.~–
22 VIII |        kénytelen voltam vele.~– Hát a kutyák? – kérdé hüledezve
23 VIII |         ismerem önöket is.~– De hát maga kicsoda? Szóljon. Mit
24 VIII |        Igen, saját gyermekem.~– Hát több legénye nincs Zudár
25 VIII |         kényszerítve Zudárné.~– Hát azt mért eresztették el? –
26 VIII |        Hm. Bohó ember lehetett. Hát azután jobb dolga van most?~–
27 VIII |       nem kívánkozik a világba. Hát egyszer ki toppan be hozzá,
28 VIII |        azt kérdeztem tőle: „No, hát vívunk-e párbajt?” Az nem
29 VIII |    mindjárt akar vele beszélni, hát addig le ne feküdjék.~A
30 VIII |              Minden alszik.” – „Hát a vén dög?” – „Részeg az
31 VIII |      elrejté azt szekrényébe.~– Hát én mit adjak, mit adhatok
32 VIII | féltében szepegve kérdezé:~– De hát uram s én istenem, mit vétettem
33 VIII |         el Dukláig. Hova tetted hát?~– Elmondok mindent, nagyságos
34 VIII |         te utálatos kutya!~– De hát, uram. Miért üt ön most?
35 VIII |    viszem el azt.~– Ön maga? De hát kicsoda ön?~– Azt majd egyszer –
36 VIII |          szólt ez mosolyogva.~– Hát ön nem francia? – kérdé
37 IX   |         a pátens betűiből.~– No hát! Idehallgasson mindenik,
38 IX   |        meg akart felelni.~– No, hát mit mondtam, fiacskám? Ugye
39 X    |     gúnyképpen hányták szemére…~Hát még midőn országgyűlések
40 X    |         fél tőle. Én nem félek. Hát te?~A legény összeborzadt;
41 XI   |           Ni, mintha nem tudná? Hát nem az urak bízták a zsidókra,
42 XI   |    hiszi, hogy méreg van benne, hát tessék megkóstolni, tessék.~
43 XI   |         nézett a mesterre.~– De hát akad ember, aki azt elhiszi?~–
44 XI   |         népség könnyen hívő; de hát a városokban?~– Ott még
45 XI   |      arra nem is gondolt.~– No, hát írj sietve egy nyílt parancsot
46 XI   |     sarkantyúdat!~– Ha volna.~– Hát eredj előttem; majd én ütöm
47 XI   |   fordítá orcáját Mária felé.~– Hát hallod-e, igazán a székvárosba
48 XI   | székvárosba megyünk?~– Látod.~– Hát igazán fel akarjuk ott olvasni
49 XIII |        akkor az nem egészséges; hát én csak azt mondtam, hogy
50 XIII |       hogy köszönöm, nem iszom. Hát erre mind valamennyi egyszerre
51 XIII |             Micsoda?” – „Mérget hát.” – „Kicsoda?” – „Kicsoda
52 XIII |      egyenkint a poharakat. „No hát! Méreg van ebben, méreg?
53 XIII |         Méreg van ebben, méreg? Hát nem megiszom én ezt? Hát
54 XIII |        Hát nem megiszom én ezt? Hát meghaltam én ettől?” Az
55 XIII |    orrával túrja a földet. „No, hát meghaltam-e tőle, ha méreg
56 XIII |        hogy ha még nincs benne, hát majd benne lesz holnap. „
57 XIII |      lesz holnap. „No, jól van, hát én eljövök holnap is, holnapután
58 XIII |         kend az óperenciákra.~– Hát kérem alássan, nem jó ez
59 XIII |      hogy kegyelmed is itt van. Hát a Hamza meg a Spletykó merre
60 XIII |         titkolózva a bíróhoz.~– Hát hogyan van végünk? – kérdezé
61 XIII |         egész falunak.~– Felelj hát, hogyan van végünk, te vén
62 XIII |        püfölni irgalmatlanul.~– Hát te semmirevaló, hazug szószátyár!
63 XIII |      isten őrizzen meg attól.~– Hát kit?~– Nem én, senkit sem,
64 XIII |        előre őrizni.~– Mitől?~– Hát a veszedelemtől.~– Hát ki
65 XIII |          Hát a veszedelemtől.~– Hát ki mondta neked, hogy itt
66 XIII |        a hosszú asztal mellé. – Hát kit? – kérdé tőle.~– Hanem
67 XVI  |      nyomorék homlokegyenest.~– Hát te mit tudsz? – kérdi tőle
68 XVI  |         van a kastélyban?~– Azt hát, ördög gyújtson beléd! Eredj
69 XVI  |           Ne kiabálj a fülembe. Hát majd egy hosszú kötélen
70 XVI  |       Nyomorult gyáva pribékek! Hát egy vaklövés elől visszahátráltok-e?
71 XVI  |      kiálta a némber dacosan. – Hát nem saját földemen állok-e
72 XVI  |     saját földemen állok-e itt? Hát ez a házszeglet, melynek
73 XVI  |   akarják irtani a mi fajunkat, hát mi mért irgalmaznánk nekik?
74 XVI  |      válaszolt:~– Mire esküdjem hát?~– Az isten nevére; az élő
75 XVI  |       az neki fájdalmat okoz.~*~Hát, te férfi, ott a tűznek
76 XVII |       Ez az én mondásom. Ki van hát itt, akivel beszélni lehet?~
77 XVIII|   bajjal. – Miféle ártatlant?~– Hát ezt a gyermeket, a nagyúr