Fezejet
1 Elo | tartományokból, minőket addig senki sem látott.~És a nép ajkain
2 I | külseje mutatja, hogy bennök senki sem lakik.~Az első kívül
3 I | háromszor eszi le a hernyó, senki rájuk sem néz, úgy vesznek
4 I | huszonöt év óta nem lakik senki.~E három ház eseményei iszonyú
5 I | volna az élet kínjaitól, de senki sem mert hozzá közelíteni,
6 I | előtt.~Mi fog történni? Senki sem tudá.~Sejtett, félt,
7 II | majd megszoktassuk itt… Senki sem fogja keresni… Elmenni?
8 III | napon a kisleány eltűnt; senki sem tudta, hova lett. Keresték
9 III | ki, nézzék meg!…~– Nincs senki ott kinn, kisfiam, édes,
10 III | kedves betegem, nem jöhet ide senki, minden zárva van.~– Meghalt,
11 III | hozzád. Engem nem ölhet meg senki. A halál itt felejtett engem,
12 III | ágya előtt, mikor kívüled senki sincs ott, vess keresztet
13 IV | háznál nem alszanak. Talán senki sem alszik ott a ház urától
14 IV | Azután ismét sötét lett; – senki sem látta – senki…~…Elhatározta-e
15 IV | lett; – senki sem látta – senki…~…Elhatározta-e magát?~Visszament
16 V | és együtt sírt vele.~– Senki sem ismert rám – zokogá
17 V | hallgatott. Tán gondolá: „Téged senki sem fog siratni.”~– Harmadszor
18 V | beszél azzal az istenen kívül senki.~– Nem kérem tőle, hogy
19 VI | lesz? Amit istenen kívül senki sem tudhat előre, csak aki
20 VI | nap sem tud kijózanodni.~Senki sem jött arra a gondolatra,
21 VII | hiszem, sohasem tudta meg senki.~– Azt mondták, hogy ön
22 VII | oly titokban ment, hogy senki sem tudott róla semmit.
23 VIII | zörgettem, nem nyitotta ki senki; kénytelen voltam vele.~–
24 VIII | mind vacsoráltunk.~– Tehát senki sem hiányzik a családból?
25 VIII | miket kívülem nem hallott senki. És hiába ittam, hiába daloltam;
26 VIII | nekem. És úgy kell lenni. Senki sem szeret az ég alatt,
27 VIII | annyi év óta nem kereste senki. Úgy hiszem, rossz anyja
28 VIII | később pedig ő énnekem. Senki kezéből meg nem enném a
29 IX | soha névvel nem nevezett senki, jelennek meg a rémült népek
30 IX | ablakok ki vannak nyitva, s senki sem néz ki rajtok, olyankor
31 IX | azért az a parancsolat, hogy senki a faluból ki ne menjen,
32 XI | után; hetek óta nem utazik senki ezen a tájékon, egyik falu
33 XI | kívánja szomszédját látni senki.~Az országútról levezető
34 XI | falai ott is leomlanak, ahol senki sem féltette azokat.~Mária
35 XI | pártunkat. Ne szabaduljon meg senki, aki nyírott hajat visel.
36 XII | csalódása. Nem énekel ott már senki, hacsak a hóhér lelke nem.
37 XIII | rosszat mondani.~Eközben senki sem vette észre, hogy az
38 XIV | pedig még beteg sem volt senki, a koporsót is elkészíték
39 XIV | elkészíték már, pedig még senki sem halt meg.~A szegény
40 XV | utcák csendesek voltak már, senki sem zajgott a téren, ezt
41 XVI | neki élőszóval nem mondta senki.~– De hallják kegyelmetek,
42 XVI | azzal eltűnt az ismét, senki sem látta, hová. Az ostort
43 XVI | kezdtek a kettős teher alatt. Senki sem segíthetett rajta. Az
44 XVI | azzal fenyegetőzött, hogy ha senki nem megy, ő egyedül fogja
45 XVI | kérdésére nem válaszolt senki.~– Hiába magatokat eltagadnotok!
46 XVI | sóhajt az egész ház, és senki sem tudja, honnan jön az.~
47 XVI | templomban szokták.~Ki lehet az?~Senki sem tudta megmondani, honnan
48 XVI | látták már, ami előttük van.~Senki sem jött utána. Ő egyedül
49 XVI | le a pisztolyokat, bizony senki sem fogja bántani.~– Esküdjetek
50 XVI | magad, sem cinkosaid közül senki bántani nem fogja.~– Egyebet
51 XVI | rá, hogy éljen. Ne bántsa senki addig, amíg el nem lesz
52 XVI | háztól.~Sötét volt, nem látta senki; útjában nagy bógácskórók
53 XVI | jól el lehettek rejtve, senki sem akadt rájuk. Mindent
54 XVII | istenkáromló szavai alatt senki sem vevé észre, hogy Zudár
55 XVII | patak partja alá elrejteni. Senki sem vette őt észre, csupáncsak
56 XVII | mondom, hogy ön hazudik. Senki ne nyúljon e fehér porokhoz,
57 XVIII| utcákon hevertek a haldoklók, senki sem nyúlt már hozzájuk.
58 XVIII| szét.~Nem hallgatott többé senki vezényszóra, csak aki új
59 XVIII| senkit, tehát őt se bántsa senki. Ott azután egy nagy pőröllyel
60 XVIII| durva tenyerét. Nem mondaná senki a gyermeknek, hogy bizonyára
61 XVIII| énekelte áhítatos zsoltárait. Senki sem mondta volna róla, hogy
62 XVIII| ádáz, bohó szavakat, amikre senki sem ügyel. Ami por, az elnyugodott
|