Fezejet

 1 III  |           tövissel volt tele.~Ez volt Hétfalusy Benjámin.~Azon két ablak
 2 III  |            volt.~Beteg volt a háznál. Hétfalusy Benő leányának, az egykor
 3 III  |             bűne, mint a hajaszála. – Hétfalusy Benjámin, én láttalak téged
 4 III  |               támaszkodva odább ment. Hétfalusy Benjámin az udvaron ájultan
 5 VI   |          levél hátára írva: Nagyságos Hétfalusy Bálint úrnak atyafiságos
 6 VII  |           hogy ön megtudta, miszerint Hétfalusy Benő, a lyány atyja, sokkal
 7 VII  |          azután nagy ellensége lett a Hétfalusy család.~– Sértettek, de
 8 VII  |     indulatosan, felállva helyéről. – Hétfalusy kiadta szökevény fiát, erre
 9 VII  |       személyes ellenségem-e az egész Hétfalusy család? Nem kell-e emlékeznem
10 VIII |        látszik benne az élet. Az öreg Hétfalusy ellenben nagyon megadta
11 VIII |           mellékszobában, hol az öreg Hétfalusy feküdt, le voltak eresztve
12 VIII |             ez fáj legjobban.~A beteg Hétfalusy e szókra felnyitá szemeit
13 VIII |               alatt, mint az imént. – Hétfalusy úr, amidőn e rossz hírt
14 VIII |           egyszerre megőszült az öreg Hétfalusy. Látja, uram, én jól vagyok
15 VIII |        csókolá magánkívül, míg az ősz Hétfalusy erőszakos vonaglással veté
16 VIII |            szorítva szívéhez.~Az öreg Hétfalusy pedig felült ágyában, és
17 VIII |              leányka hol van.~Az öreg Hétfalusy susogva monda vejének:~–
18 VIII |        megalázott örökké hű szolgája, Hétfalusy Benjámin.”~– Látja ön e
19 VIII |          kérelmet hozok bizonyos ifjú Hétfalusy ügyében, ki megszökött a
20 X    |    kiengesztelődésre bírhatták volna. Hétfalusy minden embert haszontalan
21 X    |               tényekben is nyilvánítá Hétfalusy, az uraságtól rendelt deputatum-gabonát
22 X    |               azt, hogy ő gyújtja fel Hétfalusy kastélyát legelébb.~– Ő
23 X    |          Hallottam tőle sokszor, hogy Hétfalusy elfoglalta volna jószágaikat;
24 X    |            földesuraság közt. Egyszer Hétfalusy, mint afféle hatalmas úr,
25 X    |            Ebből nagy per kerekedett; Hétfalusy kétségbe vonta Dudoky nemességét,
26 X    |               dobra ütötték a telkét. Hétfalusy vette azt meg potom pénzen,
27 XI   |              kötni őt is oda, ahova a Hétfalusy urakat fogják kötni! – ordítá
28 XI   |            itt valami gonosz készül a Hétfalusy család ellen. Meg kelle
29 XIII |               akinek tetszik.~Az öreg Hétfalusy örömest látja a furcsa embert.
30 XIII |          által rágalmaztatni.~Az öreg Hétfalusy hagyta szólni a harangot.
31 XV   |                Azt kösse fel!~Az ifjú Hétfalusy bámulva mereszté szemeit
32 XV   |              szándékozik a veszélybe.~Hétfalusy ijedten akart közbeszólani,
33 XVI  |             más, mint ő maga, az öreg Hétfalusy és az orvos.~Iván ekkor
34 XVI  |         kiálta fel az ablakba:~– Öreg Hétfalusy, itt vagy-e? Ifjú Széphalmi,
35 XVI  |               ablakból, melyben a vén Hétfalusy hangját lehete sejdíteni.~–
36 XVI  |         kisasszony, aki nem más, mint Hétfalusy Benjámin leánya, akit az
37 XVI  |              minden ember. Ez a leány Hétfalusy unokája. Ez a leány a mi
38 XVI  |             repkedett körüle.~Az öreg Hétfalusy volt az.~Mindkét kezében
39 XVI  |               azt a gyermeket – hörgé Hétfalusy.~– Tegye le a fegyvereket! –
40 XVI  |             meg arra. Ez maga – szólt Hétfalusy reszkető kezével Zudárnéra
41 XVI  |              semmi baja sem történik.~Hétfalusy azzal nyugodtan adta át
42 XVI  |         serkedezett a főúr tagjaiból; Hétfalusy Benjámin egy nyögéssel sem
43 XVI  |        szavából kihangzik a vérszomj.~Hétfalusy akkor adta át fegyvereit
44 XVI  |               nagyobb dühre ingerelt, Hétfalusy lefegyverzése után a martalékul
45 XVI  |                hová rejtőztek amazok? Hétfalusy nem árulta el vejét és orvosát.~
46 XVI  |              addig nem vagyok boldog.~Hétfalusy tompa megvetéssel nézett
47 XVI  | kínszenvedéseire.~– Asszony! – lihegé Hétfalusy, és arcát elhagyta a kemény
48 XVI  |         elcsukló vad sikoltással. – A Hétfalusy család utolsó ivadéka oda
49 XVIII|               Az előre megásott sírok~Hétfalusy Imre sietve érkezett meg
50 XVIII|         mozdíthatlan állapotban volt.~Hétfalusy Imre ölében vitte atyját –
51 XVIII|            illő nyugalommal kötözé be Hétfalusy vérző sebeit, saját ingét
52 XVIII|                egész életet nyertünk.~Hétfalusy suttogva kérdezé fiától:~–
53 XVIII|              istenre, és ne csüggedj!~Hétfalusy megdicsőülten emelé fel
54 XVIII|         emberrel a saját orvosságát”.~Hétfalusy megérte, hogy elveszett
55 XVIII|               őt oly nagyon szerette.~Hétfalusy némán intett fejével, s
56 XVIII|          melyet önmaga ásott magának.~Hétfalusy meg sem említé vejét soha.~
57 XVIII|            határzár-pontokon, hogy ha Hétfalusy megérkezik, egyenesen az
58 XVIII|            megbocsáthattak egymásnak.~Hétfalusy megtudta, miért hagyta el
59 XVIII|               a roncsolt test életét.~Hétfalusy még azután fél évig élt,
60 XVIII|  elvánszorgott odáig estenként, hol a Hétfalusy család nagy, fényes sírboltja
61 XVIII|           feleselne.~– Lám, lám, öreg Hétfalusy, mondtam ugyé; én böjtöllek