Fezejet
1 VI | Mihály uram.~Másik a rektor, Bodza Tamás.~Kordé Mihály uram
2 VI | másik népnevelő, mladipan Bodza, egy inkarnátus pánszláv.~
3 X | X. A korifeus~Bodza Tamás rektor uram sokat
4 X | fennakadást szenvedne közöttük.~Bodza Tamás mindezt olvasta és
5 X | oly kevéssé nélkülözhetik.~Bodza Tamás hosszas tudományos
6 X | csinálni a kerékvágást; azért Bodza Tamás úrnak ez európai vízi
7 X | ahogy legutolsó cselédjével.~Bodza Tamás mind e bántalmakat
8 X | délibáb országa.~Bizonyára Bodza Tamás uram is okosabban
9 X | örömest át szoktunk ruházni.~*~Bodza Tamás esteli harangszó után
10 X | lantverő többé zengeni nem tud, Bodza nem is olvas soha mást egyebet,
11 X | kezde meggyőződni, hogy Bodza nagy hadvezéri tehetségekkel
12 X | fejével e bölcs mondatokra. Bodza meg fogja érdemelni a tollbokrétát
13 X | össze az országon – monda Bodza, engesztelőleg nyújtva sovány,
14 X | elismertetni a mesterrel.~Bodza még az arcát sem vonta el
15 XI | ajtaja, s kilépett rajta Bodza Tamás lámpával kezében.~–
16 XI | jutott eszébe Máriának, midőn Bodza arcát megpillantá. Hasonló
17 XI | volt őket tanulmányozhatni.~Bodza szemei felvillantak e szóra.~–
18 XI | testvér, én Oroszhonból jövök.~Bodza Tamás gyanakodva tekinte
19 XI | mesét volt képes mondani Bodza Tamásnak, mint az őneki,
20 XI | kérdezőnek.~– Hogyan? – kérdezé Bodza meglepetve. – Tehát hová
21 XI | tudna arról, hogy hová lett.~Bodza hevesen ragadá meg kezét.~–
22 XI | Bocsátottál-e ki kiáltványokat?~Bodza megszégyenülten felelé,
23 XI | íróeszköz itt közelében?~Bodza meglepetve engedelmeskedék,
24 XI | Most ülj le, és írj!~Bodza gépileg engedelmeskedék.
25 XI | felső-pannóniai praetor. Bodza Tamás vonagló mosollyal
26 XI | ruházatról gondoskodtál-e előre?~Bodza Tamás pironkodva vallá meg,
27 XI | sarc fog rájuk rovatni.~Bodza Tamás híven megírta azt
28 XI | egyszerre szétküldözni.~Bodza ígérte, hogy holnap reggel
29 XI | Visszafordult, s kezét Bodza karjára téve, titkolózva
30 XI | dolgot adni a katonaságnak.~Bodza Tamás fogvacogva helyeslé
31 XI | a provinciát rád bízom.~Bodza nagylelkű volt. A veszélyesebb
32 XI | eddig meg nem tanultad.~Bodza Tamás elismerte hibáját;
33 XI | elő két paripát!– szólt Bodza a folyosón őrködő parasztoknak;
34 XI | feleltek eleinte, hanem amint Bodza Tamás bizonyíta, hogy most
35 XI | egyszer kezet szorított Bodza Tamással, azzal sarkantyúba
36 XIII| közül egy hang, s a bíró Bodza Tamást látta előlépni a
37 XIII| azokat félretaszigálták.~Bodza Tamás fenn állt az asztalon,
38 XVI | beledöfte volna az asszonyba, ha Bodza Tamás el nem kapja a kezét.
39 XVI | fickónak! – szólt azután Bodza Tamáshoz, a zömök alakot
40 XVI | Kikerülték mind szépen.~Bodza Tamás elosztá népeit az
41 XVI | dörmögé magában Zudárné.~Bodza Tamás is aligha nem kívánta
42 XVI | tudsz!~– Cudar! – kiálta rá Bodza. – Nem tud meghalni szótlanul,
43 XVI | elhúzódott mellőle, még Bodza Tamás is.~A gyermeket küldé
44 XVI | Zudárné egyfelől, másfelől Bodza Tamás. – Nem szabad őt megölni.
45 XVII| harangozónak más dolga volt most. Bodza Tamás parancsára félrehordták
46 XVII| eddigi aljas tombolásnak.~Bodza Tamás felállt a kastély
47 XVII| tetszik. Mind helybenhagyták Bodza Tamás indítványát, ki maga
48 XVII| integesse a korbáccsal.~Bodza Tamás előhozatta a kastélyban
49 XVII| marhák, ti szarvasállatok!~Bodza ijedten ugrott fel helyéből,
50 XVII| tudományt, s iparkodott Bodza Tamást felvilágosítani,
51 XVII| hatni látszott a tömegre. Bodza Tamás sietett szavába vágni:~–
52 XVII| mellett kikerülhetitek a bajt.~Bodza Tamás megütközve tapasztalá,
53 XVII| beveszek a vismuth-porokból.~Bodza Tamás maga ment oda hozzá,
54 XVII| és nem az én poraimból.~Bodza Tamás tántorogva kapaszkodék
|