Fezejet
1 II | három legény szökött meg tőle, mert nem állhatta a kegyességit
2 II | már Mekipiros is tanult tőle valami imádságot?~– Hahaha!
3 II | halálmadárt?…~– Mit félsz tőle? Hisz anyám az, a félbolond.~ ~
4 II | fejét, s nem látszott félni tőle, pedig oly irtóztató volt. –
5 III | kenyeret is. Ugyan meghíztál tőle! De panaszos volt az árva
6 V | kívül senki.~– Nem kérem tőle, hogy nyájas legyen hozzám.
7 V | mikben kínjait elbeszélje; tőle ez is meg volt tagadva.
8 VII | sarkadig úgy, hogy megjavulsz tőle”.~Annyi igaz, hogy a legkényesebb,
9 VII | kellett tudni, amit a tábornok tőle kérdezett, s nagyon rövid
10 VIII | Zudár gazdával, megveszem tőle a mesterségit, amit ön úgy
11 VIII | azután, mindig azt kérdeztem tőle: „No, hát vívunk-e párbajt?”
12 VIII | is, de aligha van messze tőle – szólt Iván.~– Sz-sz-sz! –
13 VIII | idegentől, hogy mit kíván tőle. Talán nem is érthette az,
14 VIII | kicseppent, olyat lobbant tőle a láng, a vén egy nagy kalánnal
15 VIII | azt, bizony felmelegszik tőle.~Az idegen megveregeté nyájasan
16 VIII | nehezére esik önnek megválni tőle, nem viszem el.~– Jó helyen
17 VIII | hogy jobbra-balra lódult tőle a feje.~Iván erre dühödten
18 VIII | Kamienszka grófné.~– Tőle hallottad?~– Nem, csak úgy
19 VIII | az öregúr, ha meggyógyul tőle. Ám próbálják meg.~Nem állhatá
20 VIII | az isten ezért vette el tőle a másik kettőt, akiket szeretett.
21 VIII | a tábornok félrefordítá tőle tekintetét.~Az ifjú mintegy
22 IX | ajtókon, s keresi azt, ki tőle fél. Nem kell hozzá romlott
23 IX | nevét hallani, megrettenni tőle, és meghalni.~Nem emberek
24 IX | hintetni, hogyha vonakodnak tőle. Azért jobb lesz szépszerével
25 X | hordja fejét. Ha kérdezték tőle, miféle név előbetűi ezek,
26 X | közelget, és jaj annak, aki fél tőle. Én nem félek. Hát te?~A
27 X | csak kiabál.~– Hallottam tőle sokszor, hogy Hétfalusy
28 XI | szemei elé tartva kérdezé tőle:~– Tudod, mit jelent e három
29 XI | a szél; olyan fény volt tőle, mintha egy egész falu égne;
30 XI | kísérője erősen hátramaradoz tőle. Egypárszor visszakiálta
31 XII | Ah, szinte megittasult tőle!~A rés éppen elég volt arra,
32 XIII | földet. „No, hát meghaltam-e tőle, ha méreg van benne?” –
33 XIII | italát mind, és nem lesz tőle semmi bajom.” Ezt mondtam
34 XIII | hegyéhez, s köpködött azután tőle mindenfelé; végre hevenyében
35 XIII | Én csak annyit kérdeztem tőle, hogy talán a birkáknak
36 XIII | mert mindjárt elveszne tőle, de én mégis eltettem belőle
37 XIII | beveszi, a gyomra felháborodik tőle, de a beteget meg kigyógyítja.
38 XIII | mellé. – Hát kit? – kérdé tőle.~– Hanem kendet magát! –
39 XIV | a dolgot, hanem rettegek tőle, és siettetem meghalásomat.~
40 XIV | mintegy biztatást remélve tőle.~Az orvos félreintette.
41 XIV | Jó lenne, ha megtudná tőle nagyságod. Ilyen esetben
42 XIV | tekinte reá, mintha kérné tőle, hogy folytassa.~– Én magam
43 XVI | Hát te mit tudsz? – kérdi tőle Iván ingerülten.~– Én tudok
44 XVI | kutyák, ugyebár? – kérdé tőle.~– Ismernek, igenis – felelt
45 XVI | egypár rúgást, amit kapott tőle a huzakodásban.~Zudárné
46 XVI | ivókútjába, hogy vesszen el tőle minden ivadékával együtt.~
47 XVI | s annál jobban rettegett tőle, mert nem tudta, miért.
48 XVI | alázta magát.~Azt kívánták tőle, hogy vallja meg, miszerint
49 XVI | Bár inkább meghalt volna tőle.~Zudárné mindezt gyönyörködve
50 XVII | lesték, hogyan fog meghalni tőle.~– Nézzétek, hogy zöldül
51 XVIII| Mi történt, öreg? – kérdé tőle aggodalmasan.~– Jaj, ifjú
52 XVIII| férfi, és az nem maradt el tőle.~– Bátorság, bizalom! –
|