Fezejet

 1 I    |        gazdag, igen tehetős volt, s egyszerre koldussá lett, s azóta féleszű.~
 2 VII  |           az a fülébe súghatott, ez egyszerre kegyetlen mérges csókot
 3 VIII |          amint e szavakat kimondta, egyszerre el is sikoltotta magát a
 4 VIII |           szent hit hajdani követei egyszerre nyerték az égből az idegen
 5 VIII |             lesz nemsokára, s akkor egyszerre hatni fog.~– De van a veszteség
 6 VIII | menyasszonyát; ebben az esztendőben egyszerre megőszült az öreg Hétfalusy.
 7 VIII |           meglőtte.~A tábornok arca egyszerre elhidegült. Az a vasöntetű
 8 VIII |           felé fordulva, szótlanul.~Egyszerre visszafordult ismét az ifjúhoz
 9 VIII |           Kornéliáéval találkoztak, egyszerre sírva fakadt, zokogva odaborult
10 X    |           szavakkal, hogy ha azokat egyszerre visszakérnék tőlük, hirtelen
11 X    |         mondá:~– Én sem.~– A mirigy egyszerre több helységben fog kiütni;
12 X    |   erőművészi törekvésre, hanem Iván egyszerre nagyot szisszent, kérkedő
13 X    |             hasamba nyilallt valami egyszerre…~– S te azon nyögsz? Lám,
14 XI   |           ellen.~A vad fenyegetések egyszerre visszaadák a delnő lélekjelenlétét.
15 XI   |         állt.~– Megállj! – hangzott egyszerre körös-körül, s egy kasza
16 XI   |           láng, a másikon eloltják. Egyszerre kellett volna mindenütt
17 XI   |     ugyanazt egy másik papírra írta egyszerre.~„Testvérek!~A régen várt
18 XI   |           az ország minden részeibe egyszerre szétküldözni.~Bodza ígérte,
19 XI   |               Úgy csak egy mód van, egyszerre diadalt nyerhetnünk.~– Mi
20 XI   |         kalap alatt a fejét; azután egyszerre furcsa vigyorgással fordítá
21 XII  |          emelgette, nem sült az el.~Egyszerre éles sikoltás hangzott füleibe.~–
22 XII  |         vadász szagát.~Ez ordításra egyszerre száz meg száz férfihang
23 XII  |        fogva.~A száraz rőzsekötegek egyszerre pattogva kaptak lángra,
24 XII  |              Az alatta döngő padlat egyszerre világos eszmét adott neki
25 XII  |         felmagasult roppant termete egyszerre, a füst között, a láng között
26 XIII |            Hát erre mind valamennyi egyszerre rám támad: „Úgy-é? Ugye
27 XIII |        bőrharang, de győzelmi öröme egyszerre megkeserítődött, mert amikor
28 XIV  |         engemet megszabadítva, mint egyszerre elhírhedett hőst, ijesztő
29 XV   |         mint egyetlen sok kezű gép, egyszerre bocsátá lábhoz fegyvereit,
30 XV   |          minden fegyver kézben volt egyszerre.~A tolongók kezdtek egymásra
31 XV   |        Mátyás mester!~A tömeg közül egyszerre egy bőrkötényes polgártárs
32 XVI  |             ott a szédítő magasban, egyszerre megragadni azt, lehengeredni
33 XVI  |        öltönye megakadt, mely miatt egyszerre zuhantak mindketten a földre;
34 XVI  |         Takarodjál! – hangzott most egyszerre egy rekedt szózat az ablakból,
35 XVI  |          elhallgatta sokáig, amidőn egyszerre valami új hang voná magára
36 XVI  |          szétfeszített tűz lelohad, egyszerre összeereszkednek az érc
37 XVI  |          kezde magához térni, midőn egyszerre kutyaugatást hallott. A
38 XVI  |            akarja tudatni hollétét.~Egyszerre felrivallt az undok lárma
39 XVII |        korbáccsal.~Ez ütés hangjára egyszerre elkiáltá magát egy haragos
40 XVII |            rémület torzképe; azután egyszerre felordítva bukott le a lépcsőről,
41 XVIII|            Úgy kacagtak e tréfának!~Egyszerre pariparobogás hangzott,
42 XVIII|             őt zokogva.~Az ádáz nép egyszerre rárohant veszett rikoltással,
43 XVIII|         veszett rikoltással, amidőn egyszerre két lövés dördült el, s
44 XVIII|        ablakot, mint Imre az ajtót; egyszerre az egyik küszöb nagy zuhanással
45 XVIII|        kívül álló ostromlóknak, kik egyszerre a nyílásnak rohanva, hasztalanná
46 XVIII|        vette az egész kis csapat, s egyszerre sortüzet adott a lázadók