Fezejet

 1 III  |     Irgalmas isten! – Ne halljam, amit mondasz.~– Minek kérdeztél?
 2 VI   |    tudomány. Olyan ember, ki azt, amit hallott, mind megtanulta,
 3 VI   |    tudhatják ők, hogy halál lesz? Amit istenen kívül senki sem
 4 VI   |      sokat tud.~– De hát ki vele, amit tud.~– Ki fogja mondani… –
 5 VI   |          a velő, ha rá emlékezel; amit csak átkozott mesterségem
 6 VI   |          bőgj, hanem arra felelj, amit kérdek! – rikolta a rektor,
 7 VI   |           elhitte volna az ember, amit ő beszélt!~
 8 VII  |   tisztnek mindent kellett tudni, amit a tábornok tőle kérdezett,
 9 VII  |         tekercs cérna kifeszítve, amit a kis, finom asszonyka nagy
10 VII  |       neked valamit, édes kedves, amit kívülem csak egy lélek tud
11 VIII |       mindig mást kérdezget, mint amit kellene. Ahelyett, hogy
12 VIII |     megveszem tőle a mesterségit, amit ön úgy utál, szép asszony.~
13 VIII |     kérkedő. Ajándék volt minden, amit bírtunk, és minden az ő
14 VIII |         valami elkábító sötétség, amit űztem volna magamtól, ahogy
15 VIII |           vendégre, hogy keresse, amit akar.~Rátalált. Csak oda
16 VIII |      elvette tőlük azt az áldást, amit elhajítottak ők maguktól
17 VIII |       inte.~– Hallgassa ön, uram, amit írok.~Azzal fölemelkedék
18 VIII |     érzékenységét; a legelső szó, amit leírok, amit kimondok, önhöz
19 VIII |         legelső szó, amit leírok, amit kimondok, önhöz szól, önhöz,
20 IX   |         föld, tetszik-e az neked, amit mi idefenn cselekszünk;
21 IX   |      olyan porból lett nedvesség, amit akármiből lehet készíteni,
22 X    |          csehek és horvátok stb., amit bizonyít az, hogy mindezen
23 X    |           olvasni. Elég nekik az, amit a templomban hallanak. Egy
24 X    |           nép még kétségben volt, amit nem akart elhinni, most
25 XI   |           Elmondott neki mindent, amit ama szerencsétlen családról
26 XI   |         hallá a rémséges hahotát, amit utána küldtek s egyes fenyegető
27 XI   |         csaptak négy garas miatt, amit egy útban talált batyus
28 XIII |           azt az irtózatos vádat, amit egypár zúgolódó semmiházi
29 XIII |      dolgok következhetnek abból, amit ő mondott; nem gondolta
30 XIV  |       akarom kétségbe vonni, hogy amit ön mondott, az tervben létezhet;
31 XV   |      lábait a görcs; és én tudom, amit tudok. Ha tehát a nagyságos
32 XV   |           sürgetős mondanivalója, amit nem lehetett a közönség
33 XV   |        kellemes szolgálatot tett, amit én önnek reménylek visszafizethetni.~–
34 XV   |     Hallgassa ön végig nyugodtan, amit mondok. Vegye magához e
35 XVI  |       magában dörmög.~– Tegyetek, amit akartok. Egyik sem ér semmit.
36 XVI  |          a kettő, mint az a föld, amit most hánytak ki a sírból.~–
37 XVI  |  elszívelte azt az egypár rúgást, amit kapott tőle a huzakodásban.~
38 XVI  | belsejéből hallaná azt az éneket, amit annyiszor elénekelt kedves
39 XVI  |        sírnod, ősz átkozott, mert amit mondtam, azt megteszem.~–
40 XVII |     földben, az ételben, italban, amit isten adott, a nappali forróságban,
41 XVII |          van, úgy van; nyelje le, amit hozott, ha nem méreg. Az
42 XVIII|          elmondott Mária Imrének, amit családja felől tudott. Semmi