Fezejet

 1 II   |       társához, ki mélán elbámulva állt ott a küszöbben, talpig
 2 II   |            mellett fekete szekrény állt, hármas lakattal bezárva,
 3 II   |         izmos ember lassan, inogva állt térdre. Keblére szorítá
 4 II   |          félőrülten, eszméletlenül állt ott elbámulva, magánkívül.
 5 II   |    túlszámítá az ág erejét, melyen állt; nagyot reccsenve tört le
 6 III  |          mondani.~A halálmadár ott állt a rácskerítés előtt, szemeivel
 7 III  |           mozdulatlanul. Elsápadva állt mellette a fiatal Káin,
 8 IV   |         Emma!~Az asszony reszketve állt föl fekhelyéről, csendesen,
 9 IV   |           nehogy zörögni találjon, állt fel székéről, az éjjeli
10 V    |             A vén szolga megijedve állt meg. Először nem akart hinni
11 V    |       fátyollal behúzva, a középen állt két ravatal, benne két sápadt
12 V    |        Édesapja, ki még mindig úgy állt ott: felemelt öklében a
13 VI   |            utcaajtó még mindig ott állt a kapubálványokkal egyben,
14 VI   |           körülötte tömérdek ember állt, sápadt, mogorva férfialakok,
15 VI   |     megkötözött monstrum háta mögé állt, s arca hideg kegyetlenség
16 VI   |          keresztbe vetett karokkal állt meg a fiú előtt… – Fiú…
17 VII  |       tanúskodott.~Az ordonánc ott állt az előszobában akkor is,
18 VIII |           egy kegyes misszionárius állt a bakóval szemben. A herkulesi
19 VIII |           vén bakó levett föveggel állt előtte, nagy, izmos kezeit
20 VIII |   kisleányka karjába öltve kezeit, állt mellette.~– Én messze földről
21 VIII |          szemekkel, rebegő ajakkal állt előtte.~– Nyolc év óta járok
22 VIII |            a szobában. Agya üresen állt, s félig nyitva hagyott
23 VIII |           Széphalmi kétkedő arccal állt mellette; az ifjú észrevette
24 XI   |          észre, midőn már közöttük állt.~– Megállj! – hangzott egyszerre
25 XI   |          nép előtt, annak módjában állt olyan dolgokat mondani el,
26 XI   |       odaírva.~Mária azon a ponton állt, hogy undor és iszonyat
27 XII  |             Egy percre megdöbbenve állt meg. Mi lehet ez? Rablók,
28 XII  |     hajával, villogó szemeivel úgy állt, mint maga a lázadás fúriája.~
29 XII  |          között, a láng között úgy állt, mint egy bosszúálló démon,
30 XIII |           a levélhordóéba; feljebb állt az urasági hajdúnál, összeköttetésben
31 XIII |          bőrharang meghunyászkodva állt a bíró előtt, s kalapjával
32 XIII | félretaszigálták.~Bodza Tamás fenn állt az asztalon, míg a tusa
33 XIV  |             A katonaság fegyverben állt már.~Alig volt pár száz
34 XVI  |           a gyermekhez lépett.~Ott állt az a palota küszöbe előtt,
35 XVI  |          feltárult ajtóban egy rém állt. Rémnek kell őt neveznem,
36 XVI  |     kezében az a pallos.~Amint ott állt egy kerítésnek dűlve, magában
37 XVI  |            gyönyörködve nézte.~Ott állt összefont karokkal kínzott
38 XVI  |           elítélt bűnös felett ott állt a bűnök büntetésének alakja –
39 XVII |            nehány percig ámolyogva állt előttük szörnyen elváltozott
40 XVIII|           Az ablak védelmére Mária állt, az ajtóéra Imre. Az orvos
41 XVIII|           már többé.~Az az időszak állt be, amikor az ostromlottak
42 XVIII| alábbhagyott, s pillanatnyi szünet állt be.~– Felmentőink jőnek! –