Fezejet

 1 I    |             faluban, a kutyák kibújtak elé a kapuk alatt, s ő melléjük
 2 II   |              kolomphangja és a gazdáik elé ugató ebek örömcsaholása…
 3 II   |         emberek kendőt tartanak szájuk elé, s nem mernek lélegzeni,
 4 II   |       tarhonyás húst tett a jövevények elé. Az egyik szomorúan, nyámmogva
 5 II   | padlatgerendának, merően bámulva lábai elé, melyek alatt oly két különböző
 6 III  |            öregapa mereven bámult maga elé.~– Hah! – Nem hallják, a
 7 V    |         emberek kendőt tartanak szájuk elé, mint a szegény ember halottjánál.
 8 V    |                nem mozdult, hanem maga elé nézett, álla és ajkai rebegtek,
 9 VII  |             úgy veti elém, mint bírája elé, akinek halált kell mondani
10 VII  |        szobájába vonult, kiteríté maga elé az iratot, hozzá ült, fejét
11 VIII |              vett elő, s azt az idegen elé hozta.~– Ha nem utál a bakó
12 VIII |              pisztolyt tartott az orra elé.~– Meg ne moccanj, semmirevaló;
13 VIII |         kiátkozá, sohasem bocsátá maga elé többet. A hívatlan vendég,
14 VIII |                állani, és ön kinyújtja elé karjait, és azt mondja: „
15 VIII |              fakadt, zokogva odaborult elé, s kezét megragadva hevesen
16 X    |            nemzetté lenni, világ színe elé emelkedni, helyet vívni
17 XI   |    felhőalakulás gyorsaságával rajzolt elé, valóknak és kivihetőknek
18 XI   |        halottas sírbolt pislogó lámpái elé.~Már éjszaka volt, midőn
19 XI   |             hordó volt kiállítva a ház elé, beütött fenékkel, melyből
20 XI   |             mester bátran lépett Mária elé, feltartá feje fölé a lámpást,
21 XI   |        kisujjára vont vasgyűrűt szemei elé tartva kérdezé tőle:~– Tudod,
22 XII  |               a rőzsekötegeket az ajtó elé! – kiálta kívülről a szilaj
23 XV   |            hangzott a tolongó néptömeg elé.~Egy percre elhallgatott
24 XV   |               tábornok a lármázó tömeg elé lovagolt, s kemény hangon
25 XV   |               Odaáll bátran a tábornok elé, végigsodorintja kacskaringós
26 XV   |        kételkedő ábrázattal a tábornok elé, elöl, hátul vakarva a nyakát.~–
27 XV   |                katonaságot deliberátum elé vonni, sőt inkább praestanter
28 XV   |          bámulva mereszté szemeit maga elé, s hagyta elvétetni láncait,
29 XV   |             odaborult némán a tábornok elé, és annak kezét szorítá
30 XVI  |            fejénél fogva odaráncigálva elé, aminek az hallatlanul látszott
31 XVI  |               felnyitott redőnyű ablak elé értek, ott megállítá a gyermeket,
32 XVI  |           kezeivel az égő fáklyát maga elé tartva, elkezdé az ájtatos
33 XVI  |          pisztolyt fogott; azokat maga elé tartá, s amint az ajtót
34 XVI  |            eleven képekben támadt újra elé.~Hová lehetett a gyermek?
35 XVII |                s úgy vitték az areopág elé.~Egy jámbor paraszt megszánta,
36 XVII |     felnyittatva, odahelyezteté a főúr elé.~– Te, nagy bűnös, felelj
37 XVIII|    megdicsőülten emelé fel kezeit arca elé, s indulattól meleg szóval
38 XVIII|          ostromlott ablakot, s a kapuk elé tódultak.~Az utolsó dobütés
39 XVIII|             hogy a katonaság a kastély elé érkezett.~Csak huszonöt
40 XVIII|                 s ott leülve a vasajtó elé, tartott mindenféle botor