Fezejet

 1 VII |                  VII. A vas ember~Vértessy tábornok több év óta parancsnokolt
 2 VII |           kellemetessé teszi. Itt Vértessy csak katona, a szigorú,
 3 VII |      alkalmat találtak arra, hogy Vértessy tiszteit csoportokban leljék
 4 VII |        ismerve országszerte, hogy Vértessy ezredének tisztei a legmíveltebb,
 5 VII |         Azelőtt, ha mondták, hogy Vértessy tábornok ilyen meg amolyan
 6 VII |       beszéljetek; én tudom, hogy Vértessy tábornok olyan félénk, mint
 7 VII |       felvilágosított engem, hogy Vértessy tábornok ettől sem fél!
 8 VII |         ettől sem fél! Tisztelet! Vértessy tábornok bátor ember.~–
 9 VII |              Én ráhagytam a hírt; Vértessy tábornokra olyan jól illett
10 VII |        csapások érték ez időkben.~Vértessy arca nagyon elkomorult.~–
11 VII | lehetetlen.~– Én azt hiszem, hogy Vértessy tábornok, a szigorú, hajthatatlan
12 VIII|  összehajtott levélre:~„Nagyságos Vértessy tábornok úrnak.~Uram! Isten
13 VIII|             Ez egy bűvész!~      ~Vértessy tábornoknál jelentkezik
14 VIII|        tábornok vissza nem fogja.~Vértessy közel volt hozzá, hogy magát
15 XI  |          egy hosszú óráig beszélt Vértessy tábornok nejével.~Elmondott
16 XIV | tábornokkal négyszemközt váltani.~Vértessy rögtön sietett hozzá:~–
17 XIV |     férfira. Neki nincs testvére.~Vértessy vállat vonított.~– Ő maga
18 XIV |           Míg végzé intézkedéseit Vértessy, amint egy nőcselédje Kornéliának
19 XIV |   dolognak kellett történni, hogy Vértessy elhagyja azt a helyet, mely
20 XIV |      asztalnál orvos ült, és írt.~Vértessy még ott künn letette kardját,
21 XIV |        jövő órának titkai vannak, Vértessy – szólt lihegve a hölgy,
22 XIV |       kezével oly erősen szorítva Vértessy kezét. – Lehet jó, lehet
23 XIV |          lehet öröm, lehet halál.~Vértessy az orvost kereste szemeivel,
24 XIV |           szónál ismét megvillant Vértessy ajkai körül az az önkénytelen
25 XIV |        büntet – tetszése szerint. Vértessy érzé a görcsös kézszorításról,
26 XIV |     susogó azután halkan a hölgy.~Vértessy reszketni érzé szívét e
27 XIV |          aki tehozzád könyörgött?~Vértessy nem állhatá ki e tekintetet;
28 XIV |      tudott felelni e szavakra.~– Vértessy! A halál halálért jön. Az
29 XIV |     énhozzám irgalommal az isten!~Vértessy lelkében meg volt rendülve.
30 XIV |         kérésére kegyelmet adtak.~Vértessy érdekelten tekinte reá,
31 XIV |        segít minden gyógyszernél.~Vértessy megcsókolá halvány, szenvedő
32 XV  |           érdemes honfiak vezére?~Vértessy rejtélyes lengyelét ismeré
33 XV  |     köpönyegfordítási mondolatra.~Vértessy kivont kardjával inte a
34 XV  |          ismerik egymást? – szólt Vértessy. – Ez ifjú bizonyosan meg
35 XV  |           Igaza van önnek – szólt Vértessy, megszorítva azt a gyöngéd,
36 XV  |           nyergébe vetette magát. Vértessy még egyszer megszorítá a
37 XV  |           s társai után nyargalt.~Vértessy előtt most világosult fel
38 XV  |             Mit mond ön? – kiálta Vértessy kéjtől remegve; pedig hiszen
39 XV  | mosolyogva. – Mégpedig fiúangyal.~Vértessy a jövő percben neje előtt