Fezejet

 1 II   |        mindig üveg alatt tartja a vén fojtogató?~– Szentet akar
 2 III  |       elevenen lélekké változnom. Vén vagyok és rút, a halálnak
 3 III  |       első eset volt nála, hogy a vén javasasszonynál megfordult.~
 4 III  |        nem kívánnád is, meglenne. Vén ember tán meg tudna élni
 5 V    |          nem vette észre. Hanem a vén kopó ismét odafutott, s
 6 V    |       falnak, és arcát elrejté.~A vén szolga megijedve állt meg.
 7 V    |    szívszorító volt e tekintet. A vén, fehér hajú ember összeroskadva
 8 VII  | hajdanában olyan büszkék voltak a vén hadastyánok. A vitéz mozdulatlanul
 9 VII  |          róla semmit. A megbízott vén, nem tudom, mi okból, éppen
10 VIII |       előre tolt karszékbe, míg a vén bakó levett föveggel állt
11 VIII |         leült az ifjú mellé.~– Én vén vagyok, uram, deres hajam
12 VIII |           érzékenyen mosolygott a vén bakónak e gyermeteg szavára.~
13 VIII |      serpenyőt tartott a tűzre, a vén mindenféle növényt hányt
14 VIII |      olyat lobbant tőle a láng, a vén egy nagy kalánnal fölözte.
15 VIII |          Minden alszik.” – „Hát a vén dög?” – „Részeg az most,
16 VIII | istennyila ütött volna közéjük! A vén elejté a szilkét, az ifjasszony
17 VIII |         dörömböztek az ajtómon, a vén boszorka fenyegetett, hogy
18 IX   |         mit félni az igazaknak.~A vén boszorka, a halálmadár ott
19 IX   |           a nagy toronykulcsot.~A vén jósasszony felemelé száraz
20 X    |       gyűlöli őket, mint anyja, a vén kuvik?~– Ha nem jobban.
21 X    |          azokra mondani Borcsa. A vén kuvik szerette a lelkét
22 XI   |           felháborulva lovagolt a vén csárdást kínzó csapat közé,
23 XII  |      Zudárné csattogó hangja. – A vén dög töltött fegyverrel van,
24 XII  |          Ütheted már!~– Sülj meg, vén medve, a magad barlangjában!~
25 XII  |           és tomboltak odafenn.~A vén hóhér pedig odalenn a hűs
26 XIII |        hát, hogyan van végünk, te vén banya. Nem tudod, hogy ennek
27 XIV  |     nincsen rajta.~Odajön hozzá a vén őrmester; csákója fejében,
28 XVI  |        ajtó előtt álló őröknek.~A vén legényt betuszkolták.~–
29 XVI  |           ajtaja előtt vitt el. A vén boszorka kinn gubbasztott
30 XVI  |     szózat az ablakból, melyben a vén Hétfalusy hangját lehete
31 XVI  |           mindegy. Bolond mese; a vén ordas elvette a porontyot,
32 XVI  |            és maga nevelte fel; a vén hóhér nevelt ártatlan leánykát,
33 XVI  |           anyám a hátam mögött, a vén boszorka, és tele torokkal
34 XVI  |     pillanat van a gondolkodásra, vén ellenség, ifjú ellenség.
35 XVIII|       tartotta magát legtovább. A vén kuvik alig bírta már tagjait,
36 XVIII|       roskad; egyszer majd csak a vén kuvik is kimarad fészkéről,