Fezejet
1 I | tövis. Útnak nyoma sincs felé – talán nem is volt?~Különben
2 II | lenyugodott; kilenc, tíz óra felé lehetett az idő, s mégis
3 II | tikkadtan sietnek falvaik felé. Az estharang szava hallik
4 III | lenni; mankójával a temető felé mutatott.~A kutyák rémesen
5 IV | futott a csengettyűzsinór felé, mely a kandalló felett
6 VI | izent néha a fickókra dél felé, hogy már most hazamehetnek.~
7 VI | hogy négykézláb közeledik felé valami ismeretlen állat –
8 VII | kérdé a leány a katona felé fordítva fél képét.~– De
9 VII | sarkon fordulva tábornoka felé, átnyújtá neki a keblébe
10 VIII | álltak hajuk szálai az ég felé.~– Nem ugratták meg azután?~–
11 VIII | emberhez, áldóan nyújtva felé kezét.~– Ön lelkész? Lelkipásztor? –
12 VIII | sietett a hóhérlegény szobája felé. Útközben találkozott a
13 VIII | tekinte ekkor a tábornok neje felé, s az oly buzdítóan inte
14 VIII | gondolkozott merően az ablak felé fordulva, szótlanul.~Egyszerre
15 X | katonaságot, mely a határszélek felé sietett; minden fuvaros,
16 X | mester visszafordult a falu felé, olvasva tovább Horác örökszép
17 X | pedig sietett a magányos lak felé, fel-feltekingetve a sárga
18 XI | s sietett vissza Hétfalu felé. Útközben egy levelet adott
19 XI | volnának égve, s a láthatár felé olyan sárga volt az aszott
20 XI | egyenesre ütött kasza vágott felé elkésett csapással; néhány
21 XI | nem messze világló fény felé, mely valami útféli ház
22 XI | félretekintve az égő ház felé, mely messze bevilágítá
23 XI | vigyorgással fordítá orcáját Mária felé.~– Hát hallod-e, igazán
24 XI | úgy vágtatott a székváros felé, hogy borzas Hanák nem állhatta
25 XII | és szórta a szikrát az ég felé.~Nagy sok időre ugyan, midőn
26 XII | nincs menekülés, lehet alá felé; le a pincébe.~A pincébe
27 XIII | sebesen a faluvégi kocsma felé, a leggyorsabb veszély idejéni
28 XIV | kaszárnya és a megyeház felé tartanak.~Amint a tábornok
29 XIV | fogom őt menteni.~A hölgy ég felé emelte reszkető kezeit és
30 XV | előremeresztve, a távoli írás felé; az Csihos mester volt,
31 XV | mosolygott, és kezét nyújtá felé.~– Öröm van a háznál.~–
32 XVI | csendesen húzódnak a kastély felé.~A csárda szobájában gonosz
33 XVI | szeméből, s futott a kastély felé. Egy hosszú utca választá
34 XVI | mellé, mely arccal az ég felé esett le, nyílt szája még
35 XVIII| dobpörgést, mely a kastély felé közeledett.~A lázadók otthagyták
|