Fezejet

 1 I   |       emlékeztek időkre, midőn ez asszony igen gazdag, igen tehetős
 2 I   |         lett, s azóta féleszű.~Ez asszony sajátszerű befolyást gyakorolt
 3 II  |             Itthon a gazda meg az asszony, Mekipiros? – kérdé az elsőbbik
 4 II  |           vesztőhelyre vitte, két asszony futott sírva-ríva, fekete
 5 III |  tisztított az ölében.~– Magdolna asszony, nem segíthet-e fiamon? –
 6 III |   senkinek. Eredj haza, nagyságos asszony, az isten kegyelmét nem
 7 IV  |           alapja reszket?~Szegény asszony!~Csoda, hogy ő is meg nem
 8 IV  |              Szegény kis Emma!~Az asszony reszketve állt föl fekhelyéről,
 9 IV  |     homloka… Szegény kis Emma!~Az asszony odahajolt ágya fölé. Meg-megjelent
10 V   |              Ki holt meg?~– Ágnes asszony és a kis Ödönke. Mint sírnak
11 VII |       urat keresi? Odabenn van az asszony szobájában; menjen be!~–
12 VII | ordináncot beküldenéd a nagyságos asszony szobájába.~– Hát adja ide
13 VIII|        tűzhely mellett Iván és az asszony ültek, odakinn sötét zivataros
14 VIII|      poharat elvette.~– Ez valami asszony – suttogá a hóhér neje Ivánnak,
15 VIII|        esik.~– Nem gondolom, szép asszony. Itt Zudár gazda lakik,
16 VIII|          ide a konyhába. Ön, szép asszony, Zudár uram felesége, nemde,
17 VIII|          urammal?~– Ej, kedves jó asszony. Maga is mindig mást kérdezget,
18 VIII|            amit ön úgy utál, szép asszony.~A hóhér neje bámulva és
19 VIII|       tökéletesen igaza van, szép asszony. Nem minden ember való erre
20 VIII|           tulajdon gyermeke, szép asszony? – kérdé az ismeretlen,
21 VIII|      magához intézve szavát. – Az asszony alunni ment; a legény a
22 VIII|        ily késő éjszaka? A fiatal asszony egy serpenyőt tartott a
23 VIII|    gyermeket!?” – „Ne kiabálj, jó asszony, olyan nagyon – mondám neki –,
24 VIII|           kapitányát meglőtte egy asszony miatt.~– Hallottad az asszony
25 VIII|     asszony miatt.~– Hallottad az asszony nevét is?~– Hallottam, de
26 X   |             Úgy van az, hogy Anna asszony ura kurta nemes ember volt
27 X   |           csakugyan megőrült Anna asszony, akkor leánya volt az egyik
28 X   | Hétfalusyaknak tulajdoníták. Anna asszony azután sokszor talált alkalmat,
29 X   |         ilyen Borcsa! Mikor ez az asszony a Hétfalusyakról beszél,
30 X   |           hozzá. Óh, az irtózatos asszony; majd meglátod.~– Valódi
31 XV  |          fel minden!~– Csodálatos asszony – szólt utánabámulva, mindaddig,
32 XVI |          az angyal az ördöghöz?~– Asszony! – sziszegé onnan belülről
33 XVI |       hallgatóztak, mit beszél ez asszony olyan suttogva. Ki tudna
34 XVI |        minden kínszenvedéseire.~– Asszony! – lihegé Hétfalusy, és
35 XVI |         mondtam, azt megteszem.~– Asszony! Ha istent hiszesz – hörgé