Fezejet

 1 I   |              hétszer visszarepüljön ismét, s éjjel látó nagy szemeit
 2 II  |           között, azután lassanként ismét visszasüllyedt elébbi méla
 3 II  |      behunyja szemeit, s perc múlva ismét újra kezdi a sikertelen
 4 II  |            kiálta rá onnét belül:~– Ismét gyilkolni akarsz, apám!?~
 5 II  |         volt, arca elsápadt. Azután ismét visszanyeré nyugodt tekintetét.
 6 III |         ámenére halált kiáltani!~És ismét hangzék a sivító hang: „
 7 III |        mertek előjőni.~A vénasszony ismét összehanyatlék. A kerítés
 8 III |       arcától. Lassan visszalopózék ismét; fehér volt, mint a halál,
 9 IV  |     villámlott a szeme közé! Azután ismét sötét lett; – senki sem
10 IV  |            gyermektől az anyához és ismét vissza, csókolta, tépte
11 V   |             észre. Hanem a vén kopó ismét odafutott, s ráugrált a
12 V   |             utánuk. Mikor elmentek, ismét odatérdelt a két koporsó
13 VI  |       rögtön tótra lefordít, azután ismét a szeméhez kapja a papirost,
14 VI  |             csak egy percre, azután ismét néma lett, arca nem változott.~–
15 VI  |          neked egy úr adta? – kérdé ismét a rektor megfordítva a kérdést.~
16 VI  |           amint a haját elereszték, ismét vigyorgott, és nem felelt.~–
17 VI  |             Még fölkacag rá.~Azután ismét sokáig lehete hallani, mint
18 VII |     beszélnek.~A félbeszakadt munka ismét újra kezdődött; a vas ember
19 VII |        simogatá velük arcát, míg az ismét felderült, s megadta magát,
20 VIII|      kábulást feltalálhatni. Vannak ismét dacos, kérkedő jellemek,
21 VIII| végighúzogatá annak szélein, azután ismét az öreg szemöldein és halántékain
22 VIII|             Egyszerre visszafordult ismét az ifjúhoz e szavakkal:~–
23 XI  |       ismeretlen erdők közé… Azután ismét eszébe jutott, hogy miért
24 XI  |           bennünket. Nehogy ezúttal ismét hasonló veszedelmünk támadjon.
25 XI  |       kísérő, nehogy visszatértében ismét feltartóztassák a csárda
26 XIII|             megint a mezőre, azután ismét az udvarba; itt is hallott
27 XIV |        azután derült arccal fordult ismét a tábornokhoz könnyelmű,
28 XIV |             sötétebb redőknek adjon ismét helyet.~Hirtelen rábízta
29 XIV |             Az „egy új élet” szónál ismét megvillant Vértessy ajkai
30 XVI |             az éle, azzal eltűnt az ismét, senki sem látta, hová.
31 XVI |            a középső terembe, s ott ismét nehány pillanat múlva kialudt.
32 XVI |              Azzal visszafordult, s ismét a gyermekhez lépett.~Ott
33 XVII|        hosszú idő múlva hogy térnek ismét vissza szitkozódva, átkozódva,