Fezejet

 1 II   |  vederre van kötve… az a görbe vas, mely a tűzben izzóvá vörösült…
 2 V    | kétségbeesetten, s az őrültség vas erejével taszítá el magától
 3 VII  |                         VII. A vas ember~Vértessy tábornok
 4 VII  |      ez eredmény mind annak a „vas embernek” tulajdonítandó.~
 5 VII  |      vezére mondá rá: „Ki az a vas ember ott, aki nem akar
 6 VII  |    hajolni?” Innen hozta még a vas prédikátumot.~Később azután,
 7 VII  |  lehetséges, még rosszabbul.~A vas ember előszobájában áll
 8 VII  |      Majd készen volna a kurta vas.~– Hát mért jött, hallja?~–
 9 VII  |     neki, aki vétett; mert az „vas ember”.~A vas ember pedig
10 VII  |         mert az „vas ember”.~A vas ember pedig odabenn ül neje
11 VII  |    szeret, az nagyon boldog.~A vas ember ott ül előtte, két
12 VII  |        ismét újra kezdődött; a vas ember most már egészen elhallgatott,
13 VII  | tábornok megrendült e szóra. A vas ember szíve reszketett.~–
14 VII  |    akit tisztelői és haragosai vas embernek hínak, aki soha
15 VII  |     jól tudott olvasni annak a vas embernek a szíve, lelke
16 VIII |        legyen ez irgalom az ön vas jellemén rozsda, mutassa
17 VIII |       Tudom, uram. Az ön neve „vas ember”. Hanem hisz a vas
18 VIII |       vas ember”. Hanem hisz a vas is megolvad a kohóban.~–
19 VIII |      lássuk, nem olvad-e meg a vas is?~A tábornok merően rászegzé
20 XII  |   hőségtől és az irtózattól; a vas ablaktáblák világa már fehérbe
21 XIV  |       egyék, igyék utoljára.~A vas ember félt hazamenni szállására.~
22 XV   |      fegyvereit, hallatszott a vas puskavesszők koppanása a
23 XVI  |     egymáshoz szorítva térdeit vas öleléssel, s beleharapdálva
24 XVIII|        oly rögtön leányát, s a vas férfi hogyne bocsátott volna