Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
égtek 1
égtol 2
égve 3
egy 546
egy-egy 14
egy-két 2
egybe 1
Frequency    [«  »]
843 s
838 nem
635 és
546 egy
410 volt
370 is
343 meg
Jókai Mór
Szomorú napok

IntraText - Concordances

egy

1-500 | 501-546

    Fezejet
1 Elo | minden emberéletet mint egy tanúságokkal teljes könyvet 2 Elo | nem feledni üdvös. Tán nem egy szív leend, mely fájni fog, 3 Elo | újra megpendítjük, tán nem egy leend, ki megdöbbenve fog 4 Elo | ünnepekkel teljes év; ha egy sírkertet végigtekintünk, 5 Elo | mit örülni, hogy ez csak egy közelgő rendkívüli vész 6 Elo | másszor napokig elállt egy és ugyanazon felhőtömeg 7 Elo | feketén, mozdulatlanul, s egy csepp víz nem hullott belőle, 8 I | Vagy tán van az emberben is egy alvó ösztön, mely, ha lelke 9 I | első kívül van a falun, egy magas, zöld dombon, mely 10 I | falnak támogatva, mint szinte egy vörös márvány kőpad is a 11 I | meszelve; látszik, hogy ott is egy vagy több ablakot raktak 12 I | ellepve.~A harmadik ház egy kicsiny viskó a túlsó falu 13 I | viskó a túlsó falu végén, egy nagy, ormótlan magtár háta 14 I | élt ezelőtt huszonöt évvel egy eszelős vénasszony.~Magdolnának 15 I | mintha magvok szakadt volna, egy nap alatt eltűntek, kipusztultak.~ 16 I | és nem tud meghalni. Ha egy ital hideg vizet adtak volna 17 I | ember.~Ez időben, midőn egy igaz szó, egy világos gondolat 18 I | időben, midőn egy igaz szó, egy világos gondolat életet 19 I | egyetlen prófétája a környéknek egy tébolyodott volt, ki 20 I | sírva, nyöszörögve kért egy pohár vizet, megmosta kezeit, 21 I | felejtsék izenetét.~– Készíttess egy keresztet magadnak!~Ez volt 22 I | arcát, tudták, hányat lép egy nap, merre , kiket bánt 23 II | hóhér családja~Milyen lehet egy hóhér háza belül?~Milyen 24 II | háza belül?~Milyen lehet egy hóhér szíve belül?~Tudja-e 25 II | fogta be az egészet, mint egy világító köd, mintha az 26 II | végén ott áll körülárkolva egy darab négyszegű föld, 27 II | Ki az? – kérdi belülről egy éktelenül idétlen rekedt 28 II | csudája volt a természetnek. Egy egészen női ruhába öltözött, 29 II | ott a küszöbben, talpig egy nagy szűrbe bújva, fejében 30 II | oldalba rúgta a monstrumot, ki egy ideig vigyorogva nézett 31 II | lelke és teste nem bujdosnak egy úton.~Ott álltak a bakó 32 II | azon kietlen eszmével, mely egy bakó nevével van összekötve. 33 II | Bejöhettek! – kiálta belülről egy erős, átható csengésű, női 34 II | bárd, mely a tűzhely előtt egy tőkébe van vágva…~Két év 35 II | vágva…~Két év előtt a hóhér egy apagyilkost fejezett le… 36 II | hóhér lakik.~A tűzhelynél egy sütött, főzött; magas, 37 II | Elmenni? Nincs mód reá…~Azután egy tál tarhonyás húst tett 38 II | kifejeztek! Zsoltári ének egy hóhér házában!~A csüggeteg 39 II | Bűnbocsánatot hirdető angyal egy hóhér házában?~– Hát ezt 40 II | kidobta az ajtón, mint egy kölyökkutyát; képzelheted, 41 II | képzelheted, milyen szép lehet egy hóhér, ki a másvilágról 42 II | Mégis vigyorogsz? Nesze, még egy. Sírsz mindjárt! Csinálj 43 II | üstből kifutó forró víz egy percre eloltá a tüzet, minden 44 II | két ágy egymás végiben, egy nagy és egy kicsiny, s két 45 II | egymás végiben, egy nagy és egy kicsiny, s két kartalan, 46 II | asztalra volt téve. Mellette egy gyermek olvasott a bibliából. 47 II | bibliából. A gyermek lábainál egy férfi feküdt, arccal a földre 48 II | arccal a földre borulva.~Egy roppant termetű férfi, egy 49 II | Egy roppant termetű férfi, egy óriás, amint nagy, bozontos, 50 II | szürke hajjal fedett fejét egy gyermek lábaihoz fekteti, 51 II | szem, fogva marad a lélek.~Egy kedves kis szőke fejű angyal – 52 II | védszentjéhez felzokog, s az egy mámoros ihlettség percében 53 II | kezeimet, hogy még csak egy pillanatig ne, … hiszen 54 II | alant, hóhér és kivégzett egy asztalhoz ülnek! Óh, e véres 55 II | oly irtóztató volt. – Mint egy elkárhozotta síron innen.~ 56 II | kisleányomegyszer a bírák egy fiatal gyermeket halálra 57 II | gyermekem, e vér ártatlan volt. Egy év előtt egy országos zsiványt 58 II | ártatlan volt. Egy év előtt egy országos zsiványt végeztem 59 II | mondva: „Ezen a helyen kend egy szép, fiatal gyermeket fejetlenített 60 II | égiháború utolérte őket, s amint egy fa alá menekültek, hogy 61 II | alábbvaló volt a kutyánál. Egy üszköt kell közé vetni, 62 II | van véve ellenséggel, mint egy kert, s most az urak döghalált 63 II | az első magyarázat, mit egy előre megjövendölhető járványról 64 II | morgott.~Az ifjú kezében egy éles kés volt, azt fogai 65 II | szobájának ablaka előtt volt egy nagy eperfa, melynek terebélyes 66 II | jutni; onnét aztán csak egy merész szökés kell, alig 67 II | Ki az? – dörgött közbe egy felriadó hang. A hóhér felébredt 68 II | s kinézett az udvarra. Egy embert látott ott a kerítésen 69 II | Szemei vérben forogtak. Ekkor egy fehér kéz lenyomta fegyverét, 70 II | végigmeredt rajta. A szökevény egy lódulással átugrott a falon.~ 71 III | lett két szép gyermeke, egy fi és egy leány.~Ödönke 72 III | szép gyermeke, egy fi és egy leány.~Ödönke és Emma voltak 73 III | dolog testvérek között.~Egy napon a kisleány eltűnt; 74 III | megmereszté arcát és szemeit, mint egy őrült.~Az orvosok azt mondták, 75 III | szedte ki abból, nehogy egy kárhozatos percben önagyát 76 III | Az úri asszonyság leült egy szalmaszékre, és elkezdett 77 III | sírni. A vénasszony pedig egy zsámolyra kuporodott, és 78 III | fog többet is szenvedni.~– Egy orvos sem tud rajta segíteni.~– 79 III | Elkárhozik!~– Te őrjöngsz! Egy gyermek, ki négy év előtt 80 III | még angyal volt az égben, egy négyesztendős gyermek…~– 81 III | gyermek…~– Vétkezett, mennyi egy hosszú életre, s egy örök 82 III | mennyi egy hosszú életre, s egy örök kárhozatra elég.~– 83 III | nárdusfű virágát. Egyszer egy partos sziklán a két gyermek 84 III | partos sziklán a két gyermek egy szép virágot vett észre. 85 III | leesett a partról, fejét egy kemény fa gyökerébe csapta, 86 III | képtelen erővel vonszolta azt egy árokig, melyet sűrűn benőttek 87 III | rózsaszínű ruhácskájából, meg egy kis, piros, aranypillangós 88 IV | minden lélek néma fekhelyén. Egy ablakban sem ég a gyertya, 89 IV | büntetésea halál.~Csupán egy háznál nem alszanak. Talán 90 IV | iszonyú változatai alatt egy férfiszív is meg tudott 91 IV | tébolyodott marad.~Minő jövendő egy négyéves gyermekélethez! 92 V | a halál igazságos bíró.~Egy rongyos ember jött be az 93 V | körülszaglászták, és rámorogtak.~Csak egy kutya, egy öreg, sovány 94 V | rámorogtak.~Csak egy kutya, egy öreg, sovány kopó nyüzsgött 95 V | Erre kijött a mindenes, egy öreg, fehér bajuszú, napbarnított 96 V | napbarnított férfi; adott egy nagy darab kenyeret a szótlan 97 V | meglőttem, nekem is elég lesz egy lövés, hogy a bitófától 98 V | Lenn a két halott lábainál egy ősz ember térdelt, hol egyikre, 99 V | megőszültél miattam. De mindez egy halállal le lesz fizetve. 100 V | kivertél házadból, mit egy kutyáddal sem tettél soha, 101 V | nyomorúságomban, gyermekéveimtől fogva egy szót nem kaptam tőled, 102 V | életem, nem kell útravaló. Egy iszonyú, pokoli tervet akarok 103 V | és beszélni nem tud.~– Egy szavad sincs számomra. Legyen 104 V | rossz szó, áldás vagy átok: egy szót hozzám, apám, mielőtt 105 V | hallék, három katona jött egy káplár kíséretében.~Imre 106 V | Imre visszatekinte a zajra. Egy percre holt halvány lett 107 V | az önfenntartás ösztöne. Egy mágikus perc végigfuttatá 108 V | halál embere, a bakó, ki egy kezében a zsoltárt, másikban 109 VI | kétlábú fejeket, hat orral, egy szemmel, nagy tajtékpipával; 110 VI | Otthon aztán a feleségét egy kicsinyt megverte, egyet-mást, 111 VI | elaludt és horkolt, mint egy vadártány.~Isten őrzötte, 112 VI | klasszist.~Erre a commotióra egy kicsinyt kiment az álom 113 VI | bőgéssel, kimért nekik arasszal egy nagy darab katekizmust meg 114 VI | pálinkát meg tudott vedelni egy hajtókában, ki a feleségét 115 VI | népnevelő, mladipan Bodza, egy inkarnátus pánszláv.~Kevés 116 VI | legveszedelmesebb osztályából.~Egy nap Kordé uram szokatlanul 117 VI | Csicseri bíró uram talált egy árkot az országút mellett. 118 VI | és elaludt.~Kordé uram egy ideig húzta-vonta kifelé, 119 VI | minden rántásra felserkent egy kicsinyt, szidta a feleségit, 120 VI | cserjéken, bozótokon, mint egy szakállas farkas, meg-megfogta 121 VI | kökénybokrok közt; utoljára egy rongyos csőszházhoz vetődött, 122 VI | sem állatot.~Az udvarból egy nagy lompos, renyhe komondor 123 VI | csőszlak udvarán nagy zaj volt.~Egy lámpás volt a félszer alá 124 VI | figyelve dugták össze fejeiket egy hosszú, sovány, kaputos 125 VI | kaputos ember körül, ki egy levelet olvasott fel előttük.~ 126 VI | napszúrás miatt; kelmed egy béresének leütötte a csípejét, 127 VI | levelem biztos vivőjétől egy iskátula port; hintesse 128 VI | ennek híre megy, keríttessen egy nagy darabot a majorsági 129 VI | Ezáltal két cél lesz elérve. Egy az, hogy a parasztság idebenn 130 VI | tulajdonítva, félni fog egy általános felkeléstől; másik 131 VI | seregeit éppen így ölték el egy éjszaka, mint ezt a biblia 132 VI | Tegnap is a pálinkaházban egy pohár pálinkát adtak innya. 133 VI | Ott van, niordítá egy fülelő –, meg van mérgezve 134 VI | interes mellettordíta közbe egy, vasvilláját rázogatva kezében.~( 135 VI | emberre?~– Legyetek csak egy pillanatig türelemmel; én 136 VI | levelet hozta.~Két legény egy farkasgúzsba nyomorított 137 VI | gyötörve. Nincs iszonyúbb, mint egy megkínzott állat, aki beszélni 138 VI | monstrum felordított, de csak egy percre, azután ismét néma 139 VI | fiam, ezt a levelet neked egy úr adta? – kérdé ismét a 140 VI | dühében. A rektor is elsápadt egy percre.~– Igen, kend adta 141 VI | megátalkodott gonosztevőkiáltá egy vénember –, kötelet neki, 142 VI | tőkére. Hol az a kötél? Egy dézsa vizet, majd ha el 143 VI | vasat ideordítá végre egy elmérgedt hang, s rögtön 144 VI | hörgése hallatszékAz emberek egy percre elhallgattak odabenn, 145 VII | törődnék az életével, akár egy kiszolgált közkatona; az 146 VII | négy-öt napon át folytatott egy tányér árpakása leves s 147 VII | polgári renddel, miután egy kaputos emberrel végbement 148 VII | nagy pecsétes levéllel.~Egy magas, granátos termetű 149 VII | ajtófél mögött, keblébe dugva egy nagy pecsétes levél; semmi 150 VII | félre azonképpen, amint egy kis tömpe leány, valami 151 VII | odabenn ül neje szobájában, egy kis hímzett kartalan székecskén; 152 VII | kartalan székecskén; átellenben egy magas, emelvényes dívánon 153 VII | dívánon neje foglal helyet, egy kis, finom, átlátszó asszonyka, 154 VII | s kezecskékkel, amikkel egy tízéves gyermek is meg volna 155 VII | tartva. Ezen a két karján van egy tekercs cérna kifeszítve, 156 VII | gombolyít le onnan.~Csak egy kissé kellene a karjait 157 VII | Kedves édes. Van nekem egy régi kardom a francia háborúból; 158 VII | tábornok olyan félénk, mint egy gyermek; van egy dolog, 159 VII | félénk, mint egy gyermek; van egy dolog, amitől úgy fél, mint 160 VII | az embert szál cérnával, egy vékony fonálkával s azt 161 VII | forogtak, hogy a tábornok egy mozdulatával igen apróra 162 VII | látta azt: ennyit lamentálni egy kis cérnagombolyítás miatt!~– 163 VII | vegye fel, kedves édes: egy olyan ártatlan, nyolc-kilenc 164 VII | szoba közepén, megkötve egy szál pamuttal és jártatni 165 VII | nem volt”.~– Volt egyszer egy leány, aki mindig halni 166 VII | gyanánt halálfőt viselt egy gyöngyszemből faragva, s 167 VII | dicsekedett, hogy kesztyűje egy megholt barátnéja koporsójából 168 VII | azt; igen meg fogná bánni egy perc múlva.~– Ah, ah. Én 169 VII | múlva.~– Ah, ah. Én ismertem egy embert, aki abba a hölgybe 170 VII | kedves, amit kívülem csak egy lélek tud még. Te nem fogsz 171 VII | senkinek, mert vagy, az az egy pedig hallgat, mert fél. 172 VII | viselt fekete szegéllyel, egy vénasszony házában, rossz 173 VII | viskóban szokott találkozni egy ifjúval, aki nem más, mint 174 VII | nagyobb gyalázat-e az rám, egy katonára, hogy egy után 175 VII | rám, egy katonára, hogy egy után leskelődtem, mint 176 VII | szóltam semmit, senkinek egy szót sem. Visszamentem a 177 VII | olyan hírben álltam, hogy ha egy tisztességes leányt nőül 178 VII | kellemetlenné tegyék rám nézve. Egy unokaöccse Benőnek a testőrségtől 179 VII | jól tudom, hogy a leány egy napon egyenesen Széphalmi 180 VIII | Ki van itthon? – kérdé egy erős, csengő hang a hóhér 181 VIII | a hóhér lakában, mialatt egy szürke köpönyegbe burkolt 182 VIII | megmondom, kedvesem. Elébb adjon egy pohár vizet; erősen szomjazom.~ 183 VIII | imádkozni ment, s rendesen egy óráig szokott imádkozni, 184 VIII | s valami faliszekrényből egy tál lepényt vett elő, s 185 VIII | az idegenre emelni. – Van egy leányom.~– Tulajdon, saját 186 VIII | Zudár gazdának, csak ez az egy?~– Nincs. Minek volna?~– 187 VIII | baj, hogy nincs több most egy legényüknél. Úgy látszik, 188 VIII | ismeretlen, mialatt a tűzből egy parazsat rántott ki finom 189 VIII | azután?~– De biz egyszer egy fiatal kadét párbajra is 190 VIII | kiugrattak az ablakon. Ez egy magyar fiú volt, akinek 191 VIII | foglak hívni, hogy Elizke. Egy névből van mind a kettő.~– 192 VIII | mondd meg az apádnak, hogy egy úr van itt Lengyelországból, 193 VIII | behajlott; az egész arc és alak egy kegyes misszionárius jellegét 194 VIII | jellegét viselte magán.~Valóban egy kegyes misszionárius állt 195 VIII | Angliából jövök. Tagja vagyok egy ájtatos társulatnak, mely 196 VIII | is álmokat látott. A baj egy. És az isten irgalma is 197 VIII | És az isten irgalma is egy.~– Az isten irgalma is egy – 198 VIII | egy.~– Az isten irgalma is egyrebegé utána a férfi.~– 199 VIII | mindazokat, akik élnek? Ha egy napon azt mondaná az Úr: „ 200 VIII | vagyunk mi? Erőtlen eszközök egy világépítő hatalom kezében. 201 VIII | homlokára mutatott.~– Itt egy ránc keresztülszeli a másikat. 202 VIII | kezeiben.~– Te kivégeztél egy elítéltet, akinek ártatlansága 203 VIII | óhaját teljesíté? Keleten egy bölcs király egykor tizenkét 204 VIII | őrök büntetéstől féltükben egy azon jövő pórt akasztának 205 VIII | a hiányzó hulla helyébe. Egy ártatlan embert. És íme, 206 VIII | megvizsgálák a málhát, abban egy meggyilkolt utas véres tetemeit 207 VIII | ez ráküldve. Rég időkben egy istenfélő pár ikerfiainak 208 VIII | keresné.~– Látott ön talán egy asszonyt odakinn? Ez az 209 VIII | képzeletem volt, hogy ha nekem egy gyermekem lenne, milyen 210 VIII | mélyebben merültem volna egy zúgó, feneketlen tengerbe 211 VIII | óráig úgy aludtam, mint egy halott, s csak arra ébredtem 212 VIII | fekhelyemet ellepte. Fölkeltem, egy nagy dézsa vízben leöblítém 213 VIII | szoba közepén, az asztalon egy kisded csecsemő volt letéve, 214 VIII | foglalkozik, és annak anyja, egy ravasz, gonosz vénasszony, 215 VIII | éjszaka? A fiatal asszony egy serpenyőt tartott a tűzre, 216 VIII | lobbant tőle a láng, a vén egy nagy kalánnal fölözte. Azonközben 217 VIII | elkészültek vele, kitöltötték egy szilkébe, s jöttek a szobába 218 VIII | elnéztem, hogyan alszik.~A bakó egy kis záros szekrényből valami 219 VIII | szétterjeszté az idegen előtt.~Egy finom gyermekingecske volt 220 VIII | abban, picike harisnyák és egy tarka gyöngyből hímzett 221 VIII | hímzett főkötő; mindenik darab egy piros E betűvel jegyezve.~– 222 VIII | végzik életüket. – Soha egy órára sem hagytam el magamtól 223 VIII | s a kis Erzsike bejött, egy tálcán két pohár borlevest 224 VIII | ráköszöntve a poharat a gazdára, egy férfias hajtással kiüríté 225 VIII | elsötétült e szóra.~– Csak egy van. Arra ne vesztegesd 226 VIII | késő este vezetett amaz egy idegent házamhoz. Reggelre, 227 VIII | hímzett főkötőt.~A bakó egy percig meg volt lepetve, 228 VIII | gyöngyös főkötőcskét, megnézte, egy könnye esett , megcsókolá, 229 VIII | falhoz, míg a bal kezével egy öblös pisztolyt tartott 230 VIII | ragasztalak a falhoz, mint egy festett képet.~A legény 231 VIII | Rendőr vagyok; gazember! Egy szökött katonát üldözök, 232 VIII | eresszen el; igaz, hogy én egy szökött katonát csaltam 233 VIII | kutya! Mondj még egyet, még egy ilyen szépet, ha azt akarod, 234 VIII | mert a kapitányát meglőtte egy asszony miatt.~– Hallottad 235 VIII | észrevételt tevé, hogy ez egy kicsinyt nagyon is egy 236 VIII | egy kicsinyt nagyon is egy titkosrendőr alá.~Az idegen 237 VIII | megint pofont kap.~Az idegen egy tallért vetett a lábaihoz.~– 238 VIII | bakó gondolá magában~– Ez egy mennyei, kegyes ifjú vala.~ 239 VIII | legény dühödten dörmögé:~– Ez egy pokolbeli sátán.~És azzal 240 VIII | fogja a másikat eltemetni.~Egy reggelen, midőn már dr. 241 VIII | Sarkantyús megfőzeté a fördőket, egy könnyű hintó hajtatott be 242 VIII | tökéletessé tevék a csalódást. Egy tudós, egy tapasztalt bölcs 243 VIII | a csalódást. Egy tudós, egy tapasztalt bölcs férfi, 244 VIII | tapasztalt bölcs férfi, egy világjártas orvos áll előttünk.~ 245 VIII | Azt előhívták a cselédek. Egy összerokkant, koravén férfi 246 VIII | kifejezésteljes fényükből.~Az idegen egy levelet nyújt át neki az 247 VIII | róla, hogy a levél átadója egy hírhedett orvos, ki most 248 VIII | hogy foglaljon helyet. Egy szót sem szóltak eddig egymáshoz.~ 249 VIII | egymáshoz.~Azután Széphalmi egy mellékterembe lépett, s 250 VIII | magara vetett ágyon feküdt egy mozdulatlan alak, lehunyt 251 VIII | homlokára kezét. Mintha egy hullával bánt volna, szemeit 252 VIII | lerakta gyűrűit kezéről, egy pohár vizet kért, s ujjai 253 VIII | gyógyszerem. Látni fogja ön. Egy óra alatt tapasztalni fogja 254 VIII | Úgy, hogy mindkettőnek egy oka van. Önöknél a baj fészke 255 VIII | szemeit. Széphalmi leült egy asztal mellé, s fejét tenyerébe 256 VIII | fölötti fájdalomnál még egy gonoszabb betegség is: a 257 VIII | betegség is: a megbánás. Önöket egy keserű múlt emléke bántja, 258 VIII | Annyit, amennyit kell egy orvosnak megtudni, ki betegei 259 VIII | üterét. – Tízzel többet üt egy perc alatt, mint az imént. – 260 VIII | nagyon szerencsétlen volt. Egy fitestvére védelmére kelt, 261 VIII | kapcsolva egymáshoz, mint egy rettentő veszteség emlékétől.~ 262 VIII | finom ajka oly parányi, mint egy eperszem; ha mosolyog, szép 263 VIII | A gyűlöletből. Önnek van egy eltaszított fia, ki e percben 264 VIII | vagyonában osztozni jött. Én csak egy díját tudom annak, hogy 265 VIII | azt sugdosá felőle:~– Ez egy bűvész!~      ~Vértessy 266 VIII | hogy ő hibázott; megsértett egy nőt, én bizonyosan mondhatom, 267 VIII | leveleket, végigtekinté. Nem egy régi bajtárs, kedves ismerős 268 VIII | világon?~– Reménylem. Még egy levelem van önhöz. Ezt kellett 269 VIII | orcáját, és susogva rebegé:~– Egy , egy szerencsétlen , 270 VIII | susogva rebegé:~– Egy , egy szerencsétlen , aki szeret, 271 IX | IX. A mirigy~Van egy hatalmas úr itt mialattunk, 272 IX | között, az erőst, a bátort egy szellő elfújja; nem használ 273 IX | kertjeinket. Ott hagytuk rothadni. Egy derék orvosunk volt, aki 274 IX | benn is van az országban egy rettentő betegség, aminek „ 275 IX | halál fiává lenni nem akar, egy szemet se merészeljen megtorkoskodni.~ 276 IX | morbust, arra nézve csak egy orvosság van, amelynek neve 277 IX | beveszi. Először be kell venni egy kávéskanállal (a tisztelendő 278 IX | tisztelendő úr ad kölcsön egy kanalat), ha az nem használ, 279 IX | kanalat), ha az nem használ, egy evőkanállal, ha még az sem 280 IX | vismuthummal, mint vagy egy, vagy más úton elpatkolni.~ 281 IX | röhögött az utolsó szóra.~Egy kölyök szabadságot vett 282 IX | időben, mint reggel éhomra egy pohár pálinkát inni, délben 283 IX | Klimpa Guszti azután elhadart egy imádságot, tévedésből a 284 IX | gubbasztott a templom lépcsőjénél, egy csomó orvosi az ölében, 285 IX | a templomból kijövőket: „Egy, kettő, három”. A háromnál 286 IX | Az emberek eltávoztával egy kis fehér kutya jött oda, 287 IX | mintha minden szál haja egy terhes adósság volna. Az 288 X | Themistocles történetét, ki egy maroknyi görög haddal milliónyi 289 X | marahánok harcát, midőn egy hajdani közvitézük bocskorát 290 X | nevezetes népei ugyanazon egy hatalmas fajból veszik eredetöket, 291 X | erősen. Egykor maga is írt egy értekezést, melyben a hellén „ 292 X | hasonlatossága s tökéletesen egy értelmet kifejező mivolta 293 X | miszerint a magyarnak még csak egy folyóvize sincsen, miután 294 X | nyomán készített magának egy saját térképet, melyen az 295 X | folyam egyesítése által egy oly hatalmas összefogó láncot 296 X | különösen erős ott, hol egy elárvult, elszegényült faj 297 X | közül még az is tapsolt, aki egy szót sem értett a pattogó 298 X | alatt, mázatlan szilkében, egy szelet barna kenyérrel, 299 X | kenyérrel, és forgatta eszében egy más hajdani alumnista diák 300 X | amit a templomban hallanak. Egy falubeli juhász bankót csinált: „ 301 X | lehetett látni mutatóujján egy durva kovácsmunkájú vasgyűrűt, 302 X | vonított, s azt mondta, hogy egy barátjától kapta azt, még 303 X | tudósaik maig sem bírtak egy közös nyelv felett megegyezni, 304 X | vala, ha a rábízott híveket egy kis írásra, olvasásra, nép- 305 X | terjedni a falvakban, hogy egy hatalmas külfaj be akar 306 X | meggátlása végett.~Ekkor egy még ennél is borzasztóbb 307 X | haragját, a kincsszomjat, de egy veres vonal húzódik végig 308 X | határáig is elment, hóna alatt egy kis könyvvel, melyből filozófi 309 X | legnagyobb düh fokán, ha egy ezüstgombos úr lejön közéjük 310 X | mézédes szavakkal, vagy egy hajdú hosszú pálcával, vagy 311 X | azonban ne maradjatok mind, egy rész vonuljon a falu közelébe.~– 312 X | követte el, hogy a házának egy szárnyát beleépítette a 313 X | a szél. Leánya elárvult, egy időre a városba ment szolgálni. 314 X | városba ment szolgálni. Ott egy éppen nem hírű helyre 315 X | kijárását el kell foglalni és egy csoport legbátrabb legénnyel 316 X | karjáról az ingszárt. – Egy kezemmel többet érek, mint 317 X | ki a fejedből, és igyál egy kis szíverősítőt. Most pedig 318 X | Iván még mindig sápadt volt egy kicsinyt, s úgy tetszék 319 X | Egészen belelátni a napba, egy csepp fénye sincs, mikor 320 XI | szikra~Kamienszka Mária egy hosszú óráig beszélt Vértessy 321 XI | legábrándosabb terveket, miket Mária egy óra alatt a felhőalakulás 322 XI | vissza Hétfalu felé. Útközben egy levelet adott a postára, 323 XI | szomorú volt az egész tájon. Egy madár nem repült az égen, 324 XI | madár nem repült az égen, egy marha nem legelt a mezőn, 325 XI | kétfelől, alig hagyva fenn egy kis tekergő ösvényt középen, 326 XI | igen lassan besötétült; egy hosszú fekete vonal volt 327 XI | ég alján, mely csendesen egy sötét fátyollá bontakozott 328 XI | maradni, a két hordó közé egy szék karjához ősz szakállos 329 XI | észrevenni, midőn közöttük volt.~Egy fiatal siheder, tömpe, beütött 330 XI | ellepve, felelt a kérdésre:~– Egy méregkeverőnek fizetünk; 331 XI | lováról! – kiálta ekkor egy hang a tömeg közül.~– Fel 332 XI | sarkantyúba kapva paripáját, egy perc alatt kiugratott a 333 XI | kiugratott a tömeg közül; egy utána hajított bot zúgott 334 XI | ott elfoghatják; a delnő egy szökéssel átugratott a gáton, 335 XI | csaknem egyenesen haladt egy nem messze világló fény 336 XI | is el volt állva az út.~Egy percre megállt; a női gyöngeség 337 XI | megállt; a női gyöngeség egy percre erőt vett szívén, 338 XI | kezébe, s lovát megkötve egy útféli fához, minthogy ily 339 XI | ugyan e sötétség közepette egy kis kerüléssel egészen kitérni 340 XI | egyszerre körös-körül, s egy kasza hegye szegült a jövevény 341 XI | férfiak, kik harcolunk az egy testvériségért a jeges tengertől 342 XI | fejezték le, hanem helyette egy lelkes, barát áldozta 343 XI | parancsolók között van. Csak egy szikra kellett, hogy minden 344 XI | vallomásai költék a hírt, egy részeg gyógyszerészsegéd 345 XI | több az ijesztő hír, csak egy kiáltás, és Jerikó falai 346 XI | féltette azokat.~Mária lelkében egy eszme villant hirtelen keresztül.~– 347 XI | félszeg minden intézkedés, míg egy helyen ébren vagytok, más 348 XI | míg saját maga ugyanazt egy másik papírra írta egyszerre.~„ 349 XI | gondolt.~– No, hát írj sietve egy nyílt parancsot a kassai 350 XI | jeladás semmisítette meg; ha egy fél napot, csak hat órát 351 XI | súgá fülébe:~– Úgy csak egy mód van, egyszerre diadalt 352 XI | mely a szobába világított.~Egy pillanat alatt keresztülfutott 353 XI | ott azonban újra megállt egy percre. – Te Numa, egyedül 354 XI | Megbízásaidat sohase ruházd egy emberre, mindig ketten járjanak 355 XI | csaptak négy garas miatt, amit egy útban talált batyus zsidótól 356 XI | Tamás bizonyíta, hogy most egy hatalmas pártfőnöküket látják 357 XI | a legfőbb urakat elfogni egy csoportban, mint egy csomó 358 XI | elfogni egy csoportban, mint egy csomó farkast a berek közepén?~ 359 XI | olyan fény volt tőle, mintha egy egész falu égne; amint messzebb-messzebb 360 XI | annyira látszott már meg, mint egy nagy vereslő csillag a földön, 361 XI | vereslő csillag a földön, mint egy messzire világító pont. 362 XI | más a vész helyét, mint egy sötétszürke füstoszlop a 363 XI | üdvözlé e nagylelkű szándékot. Egy vigyorgó kaszás meg is szorítá 364 XI | az ostorral.~Ez jól ment egy ideig; hanem amint egyre 365 XII | kívülről kulccsal zárják be.~Egy szökéssel az ajtónál termett; 366 XII | szökéssel az ajtónál termett; egy hangot nem szólt, csak megragadta 367 XII | volt az érthető szó, de egy veszett oroszlán ordítása, 368 XII | káromkodás s fenyegető szavak.~Egy percre megdöbbenve állt 369 XII | futott vissza szobájába, egy nehéz fejszét keresett elő, 370 XII | pórhad hirtelen széttépett egy csomó rőzseköteget, s azokat 371 XII | Apám, apám! – nyögé egy alig hallható hang a gyékénnyel 372 XII | körül volt gyújtva, mint egy máglya.~A bennszorult férfi 373 XII | zsarátnak mélységes fenekéből egy tompa, üvöltő ének zsolozsmája 374 XII | futkosott körül szobájában, mint egy verembe hullt fenevad, a 375 XII | ládájához; felnyitá azt; egy kis imakönyv, egypár ruhafoszlány 376 XII | keblébe rejte onnan.~És azután egy hosszú bőrtokot vett elő, 377 XII | láng között úgy állt, mint egy bosszúálló démon, kört vágva 378 XII | vagy tele serrel, borral.~Egy üreset odahengerített a 379 XII | a fenekére.~Akkor beüté egy seres hordó fenekét, s a 380 XII | köszörülve, sehol, sehol egy csorba rajta.~ 381 XIII | Bőrharang volt Hétfaluban egy sajátságos ember címe, akinek 382 XIII | szolgája volt, félig a községé, egy kicsinyt a papé, és azután 383 XIII | volt. Belevágott a hivatala egy kicsinyt a kisbíróéba, 384 XIII | lábadozó egészséggel üldögélt egy rácsos padon, magát úgy 385 XIII | belemártotta a porba, hozzáértette egy kicsinyt a nyelve hegyéhez, 386 XIII | lépésben. Ilyenkor a feje egy lépéssel elébb járt, mint 387 XIII | doktor; a vármegye küldte egy nagy tele láda méreggel, 388 XIII | azzal.~– Igaz ez? – kérdezé egy megrémült paraszt az asztalon 389 XIII | én mégis eltettem belőle egy csipetet; itt van a zsebkeszkenőmben.~ 390 XIII | szokás előbb megkísérteni. Egy darabka kenyeret belehengergetett 391 XIII | marcona alakokkal, akik közül egy, figyelmesen hallgatva a 392 XIII | szólt akkor a tömeg közül egy hang, s a bíró Bodza Tamást 393 XIII | asztalon, míg a tusa tartott, egy capitoliumi szobor magatartásával, 394 XIV | a kegyelem.~Kezében tart egy kis pálcát, fehér pálcát, 395 XIV | viharszíj is állára csatolva, egy keze a zsinóron, másik a 396 XIV | engedje meg, tábornok úr, hogy egy igen komoly ügyről szóljak 397 XIV | fel van kavarodva, s csak egy jelszóra vár, hogy kiöntsön 398 XIV | név gyanánt használjon fel egy pokoli gyújtogató lázadáshoz… 399 XIV | alkalmatosnak látszanék egy ilyen terv megmozdítására. 400 XIV | voltak előlük bezárni, s egy gyógyszertár ablakait mind 401 XIV | túlbuzgó hívek elkezdtek egy harangot félreverni, melynek 402 XIV | intézkedéseit Vértessy, amint egy nőcselédje Kornéliának sietve 403 XIV | sietett lakására, ígérve, hogy egy pillanat múlva visszajön.~ 404 XIV | mely a katonát illeti, egy ily pillanatban!~Sietve 405 XIV | a félhomályos alkovenben egy halavány hölgy feküdt, egy 406 XIV | egy halavány hölgy feküdt, egy halott, aki az élet kínjait 407 XIV | félelem nehéz indulat lehet egy új életre nézve rossz befolyással.~ 408 XIV | nézve rossz befolyással.~Azegy új életszónál ismét megvillant 409 XIV | reszketni érzé szívét e szónál. Egy óra előtt ő is azt mondá: „ 410 XIV | Istennél a kegyelem!”, egy olyan embernek, ki magának 411 XIV | ami kínt e szomszéd házban egy halálraítélt szenved, azt 412 XIV | várőrségnél szolgáltomban, hol egy háromszor szökött ifjú hasonló 413 XIV | a képzelet mindenható; egy örömhír életet ad, egy ijedelem 414 XIV | egy örömhír életet ad, egy ijedelem halált; egy édes 415 XIV | ad, egy ijedelem halált; egy édes gondolat többet segít 416 XV | a tolongó néptömeg elé.~Egy percre elhallgatott e szóra 417 XV | csöveiben. Azután megint egy zördülés; minden fegyver 418 XV | taszigálták előre; végre egy elkiáltá magát~– Itt van 419 XV | A tömeg közül egyszerre egy bőrkötényes polgártárs emeltetett 420 XV | bizonyosan mondhatok, hogy már egy vásárra járó legényemnek 421 XV | hazafiúság érzelmein kívül még egy nagy oka volt a zajos és 422 XV | küszöbén van e percben. Egy sorlövés, egy órai utcai 423 XV | e percben. Egy sorlövés, egy órai utcai harc annak bizonyos 424 XV | utca átelleni oldaláról egy lovas látszott közelítni, 425 XV | előtte utat, mert a lovag egy iratot lobogtatott kezében, 426 XV | összefüggésnek kell lenni. Egy óra előtt egészen őrült 427 XV | ifjú lovag hasonlóul. – Egy óra alatt haza fog menni 428 XV | jutott.~– Hatezer pár csizma!~Egy sovány, állig begombolt 429 XV | álló emberen keresztül, s egy csomó szabó hitsorsos fejét 430 XV | A veszedelmes felhívás egy perc alatt megtette a körutat 431 XV | ránk közelg, alkalmat adott egy rég készítgetett terv végrehajtására 432 XV | Ím, itt a kiáltvány, mely egy nap múlva az egész országot 433 XV | A tábornok csöngetett. Egy belépő hadsegéd fülébe néhány 434 XV | Tábornok úr! Még most egy csapással elfojtható a tűz. 435 XV | elfojtható a tűz. Még most egy merész tenyér, mely nem 436 XV | percet, hanem téve rögtön. Egy nap, egy óra, egy perc alatt 437 XV | hanem téve rögtön. Egy nap, egy óra, egy perc alatt minden 438 XV | rögtön. Egy nap, egy óra, egy perc alatt minden történhetik, 439 XV | Kérjen magának hadsegédemtől egy kardot. Azt kösse fel!~Az 440 XV | hogy mellette kétlépésnyire egy idegen ifjú áll, akinek 441 XV | Fiatalember, önt ezelőtt egy órával, méltó okoknál fogva, 442 XV | ránk mérve, amidőn a haza egy harcos fia kezeit sem nélkülözheti. 443 XV | szemeinek ködfátyolán át egy idevarázsolt álomkép állana 444 XV | sietett fülébe súgni:~– Egy szót se hozzám! Még lesz 445 XV | azt mondom, hogy siessen egy rövid reggelizést végezni 446 XV | azután rendelkezzék szinte egy paripámmal és egy kardommal; 447 XV | szinte egy paripámmal és egy kardommal; félreismerném 448 XV | Kamienszka számára is hozott egy kardot, mit az sietett derekára 449 XV | tudta jól, hogy mit mond.~– Egy kicsi kis angyalka van a 450 XVI | ismerhetnek, nyúzó!~Iván egy kést kapott fel az asztalról, 451 XVI | hozzá Iván, szájához tartva egy szalmás butykost, mit a 452 XVI | figyelmezz! Fel tudsz mászni egy szál kötélen akárhová, ugyebár?~– 453 XVI | kiabálj a fülembe. Hát majd egy hosszú kötélen felmászol 454 XVI | hosszú kötélen felmászol egy háztetőre; tudod?~Az esetlen 455 XVI | hogy ez neki annyi, mint egy zsák pehely; míg Iván sokszoros 456 XVI | mehetünk! – szólt Iván, egy rozsdás katonapisztolyt 457 XVI | szekeréhez, felugrott az ülésbe; egy pillanatra hosszú, éles 458 XVI | számlálgatta az előtte elmenőket:~„Egy, kettő, három. Egy, kettő, 459 XVI | elmenőket:~„Egy, kettő, három. Egy, kettő, három.”~A hármasnál 460 XVI | felkacagott – Gyönyörű társaság! Egy tanító, egy hóhérlegény 461 XVI | Gyönyörű társaság! Egy tanító, egy hóhérlegény meg egy menyecske! 462 XVI | tanító, egy hóhérlegény meg egy menyecske! Hová mentek 463 XVI | minden kijárást a kastélyból, egy csapatot a kazalok mögé 464 XVI | vettek még észre. Odabenn egy cseléd sem hált. Az ifjú 465 XVI | tudott, most pedig csak egy szótagot tud emlegetni.~ 466 XVI | a merényletet.~Most Iván egy hosszú, erős kötelet vett 467 XVI | vett elő, azt hozzákötötte egy csomag spárgához, melynek 468 XVI | spárgához, melynek végére egy darab halászólom volt fűzve.~ 469 XVI | delfinek alakjain végződött. Egy ily delfinre felhajítá Iván 470 XVI | átkarolva annak lábszárait, egy perc alatt lerántá őt magával 471 XVI | meghalni szótlanul, mint egy Julius Caesar, midőn a közügyek 472 XVI | szénát alám; tartsatok alám egy köpönyeget! Irgalom! Irgalom! 473 XVI | zuhanjon le a földre. Óh, már egy óra óta örült ő ennek a 474 XVI | együtt a tetőről; repülni egy ideig a levegőben, s azután 475 XVI | sikolta a szörnyeteg; azután egy veszett ordítás hangzott 476 XVI | zörejjel záródtak le; csupán egy tábla maradt középen felemelve.~ 477 XVI | fel volt emelve a redőny, egy lövés történt kifelé, melynek 478 XVI | kifelé, melynek csattanására egy pillanatig megnémult a rút 479 XVI | Nyomorult gyáva pribékek! Hát egy vaklövés elől visszahátráltok-e? 480 XVI | magasztalással, végre maga ragadott egy fejszét, s azzal fenyegetőzött, 481 XVI | s könnyeden, mintha csak egy pehelyvánkost venne kezébe, 482 XVI | feje egészen beburkolva egy vastag gyapotkendőbe, melytől 483 XVI | egyenesen álljon.~Azután egy félig elégett viaszfáklyát 484 XVI | hangzott most egyszerre egy rekedt szózat az ablakból, 485 XVI | örökre, nyomorult! – szólt egy másik hang, az ifjabb földesúré. – 486 XVI | távozol, rajta halhatsz meg. S egy puska csöve villant elő 487 XVI | hogy jutott a hóhér neje egy ilyen szende angyalkához, 488 XVI | között vagy valami rejtekben egy férfihang kísérné azt halkan, 489 XVI | ránézéssel, ráolvasással?~„Egy, kettő, három!”~Még semmi 490 XVI | van, ha valakinek közülünk egy hajszálát meggörbítik a 491 XVI | csapódott.~A feltárult ajtóban egy rém állt. Rémnek kell őt 492 XVI | volt az.~Mindkét kezében egy töltött pisztolyt fogott; 493 XVI | hogy a te ősz hajszálaidból egy se görbüljön meg?~– Viseljen 494 XVI | tagjaiból; Hétfalusy Benjámin egy nyögéssel sem árulá el, 495 XVI | hangszer húrját, mely csak egy hangot tud adniés az 496 XVI | egyenként pattantva.~Akik egy érckemence ajtajára figyelmeztek, 497 XVI | szabadulásra.~Zudár Péter még egy kupa sert bocsátott, odavitte 498 XVI | odafoglaló ón, s most csak egy hirtelen taszítás kell az 499 XVI | nyugtalanság sietésre unszolta.~Egy hosszú feszítőrúddal elkezdé 500 XVI | tűzpatakon keresztül.~Zudár Péter egy szökéssel kiugrott az ajtón,


1-500 | 501-546

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2008. Content in this page is licensed under a Creative Commons License