Fezejet

 1 I    | kétségbeesés várakozásában élt; futott volna, ha lehetett volna
 2 II   | vesztőhelyre vitte, két asszony futott sírva-ríva, fekete gyászruhában.
 3 III  |      szót hallá, elkezde futni, futott, míg aléltan lerogyott az
 4 IV   |          segítség! – s őrjöngve futott a csengettyűzsinór felé,
 5 IV   |        le; ekkor vakító fénnyel futott végig a csengettyűzsinór
 6 VI   |        mint ki hegyről fut alá, futott behunyt szemmel, s reggelre
 7 XII  |      mángorlóval.~Zudár hörögve futott vissza szobájába, egy nehéz
 8 XII  |     lángra szította azt, s maga futott vele az udvaron keresztül
 9 XII  |        s a ház hátulsó szobáiba futott, azt gondolva, hogy ott
10 XII  |       leereszkedtek; négykézláb futott ládájához; felnyitá azt;
11 XIII |   hallotta elbeszéltetni, azzal futott a kastélyba; útközben nem
12 XIV  |         ily pillanatban!~Sietve futott át a szobákon, melyek neje
13 XIV  |          felkötötte kardját, és futott át a laktanyába.~A zaj,
14 XV   |         uram.~Azzal köszönt, és futott haza.~Kamienszka a furcsa
15 XVI  |         körös-körül érccsatorna futott végig, mely a szegleteken
16 XVI  |   testén valami hideg borzongás futott végig. Ez a hóhér hangja
17 XVI  |     azzal, mint az eszeveszett, futott el az égő háztól.~Sötét
18 XVI  |         félresimítá szeméből, s futott a kastély felé. Egy hosszú
19 XVII |  Fogjátok el! Tartsátok fel!~És futott nagy igyekezettel, mintha
20 XVIII|         lováról, s a gyermekhez futott, az egészen ki volt már
21 XVIII|        otthagyta az ablakot, és futott kedvese segélyére.~Nehány
22 XVIII|      udvaron, a többi szótlanul futott szét keresztül sövényeken,
23 XVIII|         sövényeken, palánkokon, futott haza, elbújt, jámbor arcot