Fezejet

 1 Elo |            hullanak alá a légből; a föld növényei elfajulnak, a tiszta
 2 Elo |        udvaron, s naplemente után a föld szokatlanul világít, s madarak
 3 II  | körülárkolva egy jó darab négyszegű föld, benne imitt-amott jókora
 4 II  |          markolva, s nedves marad a föld, hová arcát lefekteté.~Az
 5 III |          sír, nincs jól eltemetve a föld alatt, ki akar jőni. Csitt,
 6 IV  |        lehetne őt feledni, ha már a föld alatt volna. De az életet
 7 IV  |            mikor a mennydörgéstől a föld alapja reszket?~Szegény
 8 VI  |             zöldre változnak. Ég és föld érzi előre, hogy az isten
 9 VI  |            szépen, ha már egyszer a föld alá dugtak bennünket.~–
10 VIII|          erőtlen, mozdulatlan darab föld, csak annyiban rosszabb
11 IX  |             Nem a pokol ez, hanem a föld.~A jó, az áldott, a békességes
12 IX  |             az áldott, a békességes föld; aki nem oly indulatos,
13 IX  |              óh, én uram, áldott jó föld, tetszik-e az neked, amit
14 IX  |           elszaporodni fajunknak?~A föld pedig türelmesen hagy mindent
15 IX  |            egyszer – megbetegszik a föld.~Óh, mint hull az ember,
16 IX  |         mint hull az ember, mikor a föld beteg!~Mint a parasyt aphis-féreg
17 IX  |             emberek betegsége az; a föld, a föld maga beteg.~Milyen
18 IX  |             betegsége az; a föld, a föld maga beteg.~Milyen tréfás
19 X   |          Ennek a számára sincsen jó föld.~Ki értse meg e határozatlan
20 XI  |           erre a jelt?~– Az ég és a föld – felelt a mester –, az
21 XI  |            a népekre a halált, és a föld, mely megnyílt a haldoklók
22 XVI |             mind a kettő, mint az a föld, amit most hánytak ki a
23 XVI |            építve? Nem enyim-e ez a föld? Nem enyim-e ez a kő, ez