Fezejet

 1 Elo  |         sűrűen, sziporkázva; néhol véres eső esik, s égő vasdarabok
 2 I    |           nehezül…~Halál! – Halál!~Véres napok, fekete éjszakák jőnek.
 3 I    | nyugtalanítá; csillagok hullottak, véres eső esett, halálfejes pillangók
 4 II   |          mereven, mintha szüntelen véres főket s vértelen arcokat
 5 II   |      nyulakat.~A lélek ezalatt lát véres kínpadot, jéghideg vasakat
 6 II   |            kötelet; lát lehullott, véres főket, szomorú bitófát,
 7 II   |          elől szaladva.~– Halál! – Véres halál! – Irtózatos halál!~
 8 II   |         egy asztalhoz ülnek! Óh, e véres lelkek, mik fej nélkül járnak
 9 II   |           a szobában, s a kés az ő véres ágyába volt elrejtve. –
10 IV   |       Milyen kék – a szája… Milyen véres – a homloka… Szegény kis
11 V    |           fordul vissza üldözőire, véres száját gyilkolásra nyitva,
12 VI   |     Nagypénteken a mádi hegy táján véres eső esett; nemrég három
13 VI   |      mintha szemével látná a csoda véres arcát.~Azok pedig fejcsóválva
14 VII  |       alkalomnak, melyben magamért véres, példás bosszút állhattam
15 VIII |         abban egy meggyilkolt utas véres tetemeit lelék meg. Ez volt
16 XII  |     itt-amott szétnyiladoztak már, véres szemű tűzi szörnyek kandikáltak
17 XV   |           nagy oka volt a zajos és véres jelenet elkerülésére.~Beteg
18 XVI  |           e csöndes szemrehányásra véres száját, s utálatos büszkeséggel
19 XVII |           másik kezével megfogatva véres pallosát, utat nyisson magának
20 XVIII|         két agyonlőtt pórt, nehány véres arcú ember sebeit mutogatta;
21 XVIII|       megint visszanyúlt ugyanaz a véres kéz, csonka ujjaival. A
22 XVIII|            mert ha megmenekültek a véres haláltól, utolérheti őket