Fezejet

 1 Elo |      idegenkedés kezde támadni urak és szegények között.~A tél
 2 II  |   kutaikra, szérűikre, mert az urak meg akarják őket mérgezni.
 3 II  |       mint egy kert, s most az urak döghalált akarnak csinálni
 4 II  |     mert régóta hallá, hogy az urak várják a döghalált, s miután
 5 II  |    Gyanúja megvolt. S midőn az urak azt az okosat találták ki,
 6 II  |    próféciát, s várja, hogy az urak hogy fogják megmérgezni
 7 II  |    jőni ezek hallatára, míg az urak eliszonyodva, a sejthetlen
 8 VI  |        halottja a háznál.~– Az urak gyilkolták meg azokat is!~–
 9 XI  |   mintha nem tudná? Hát nem az urak bízták a zsidókra, hogy
10 XI  |  fölbont minden köteléket, ami urak és szolgák, adósok és hitelezők,
11 XI  | elterjedni, miszerint a magyar urak jobbágyaikat tömegestül
12 XIII|  Kicsoda más, mint a nagyságos urak maguk?” – „Ejnye, láncos,
13 XIV |    észrevenni a nép között. Az urak és a katonák ellen kiabálnak,
14 XVI |   besugdoshatott rajta.~– Nagy urak, büszke urak. Rakjátok le
15 XVI |     rajta.~– Nagy urak, büszke urak. Rakjátok le azt a fegyvert
16 XVI |   Atyámfiai, földieim! Ezek az urak itt a mi vesztünkre esküdtek.
17 XVI |        És íme, most a hatalmas urak mérget hintenek a szegény
18 XVI |      ölni mindnyájunkat e nagy urak; megmérgezik ételünket,
19 XVI |        meggörbítik a nagyságos urak, én e gyermek szívébe kést
20 XVII|    mely mellett fényes, kardos urak ültek, és olvasták rá a