Fezejet

501 XVI  |         gonosztevő volna az mind. Akár egy bohókás gyermek, aki fakardjával
502 XVI  |               a pallos.~Amint ott állt egy kerítésnek dűlve, magában
503 XVI  |               s futott a kastély felé. Egy hosszú utca választá el
504 XVI  |                volt az!~Mi gyönyört ád egy kiszáradt fát kínozni, mely
505 XVI  |              hallgató halottat?~A főúr egy jajkiáltással meg nem alázta
506 XVI  |            ajkait.~Azután mondott neki egy szót; egy lealázó, megbecstelenítő
507 XVI  |          Azután mondott neki egy szót; egy lealázó, megbecstelenítő
508 XVII |            porrá égve szemeik láttára; egy ideig megkövülve álltak
509 XVII |            buzgósága miatt. Ahol végre egy szűk patakhídon kellett
510 XVII |              Mekipirost. Odaveték őket egy meszes verembe a ház hátuljában,
511 XVII |           könyvekből; most pedig, íme, egy főúr áll a törvényszék előtt,
512 XVII |            leesett.~Akkor feltették őt egy gyalogtargoncára, s úgy
513 XVII |             úgy vitték az areopág elé.~Egy jámbor paraszt megszánta,
514 XVII |               oda állított a háta mögé egy vályogvető cigányt, hogy
515 XVII |               egyszerre elkiáltá magát egy haragos hang a mester háta
516 XVII |            rejtve az ifjú Széphalmival egy kandalló vak fülkéjébe,
517 XVII |        szembeszállni a halállal, mikor egy égre kiáltó hazugságot kell
518 XVII |                gyáva, még akkor, midőn egy piócacsípéstől elájult,
519 XVII |              piócacsípéstől elájult, s egy szemölcskivágásnál nem szégyenlett
520 XVII |              az ő bűneik miatt. Halnak egy rettenetes ragálytól, mely
521 XVII |             tapasztalá, hogy a lázadók egy része hajlani kezd a szóra;
522 XVII |             Tamás maga ment oda hozzá, egy papírral beletöltött a megkötözött
523 XVIII|                katonákat, megálltak, s egy közülök nagy sebesen iramodott
524 XVIII|             alatt, a roppant helységet egy szörnyű jajkiáltás vette
525 XVIII|      parancsoló.~A borzas Hanák jutott egy szörnyű gondolathoz.~– Ez
526 XVIII|             úgy ütött vele nyakszirton egy szotyákot, hogy az menten
527 XVIII|               bántsa senki. Ott azután egy nagy pőröllyel ráütöttek
528 XVIII|         beleesett a sírba, és meghalt.~Egy merész csapás után, mellyel
529 XVIII|          Szerencsére benn a kastélyban egy sem volt a lázadók közül;
530 XVIII|             már édesatyját a pitvarba, egy felhasgatott szőrderekaljra
531 XVIII|              fiát, és egyik sem tudott egy szót is szólni. Öröm volt
532 XVIII|              legcélszerűbb volt csupán egy szobát oltalmazniok. Erre
533 XVIII|                ember sebeit mutogatta; egy özvegyasszony, az elesettek
534 XVIII|              népet kegyetlen bosszúra.~Egy ablaka volt a védett szobának
535 XVIII|          védett szobának az udvarra, s egy ajtaja a folyosóra. Az ablak
536 XVIII|                  rebegé az agg –, hogy egy óra múlva mind a ketten
537 XVIII|      látszottak keresni, és néma ajkai egy emberektől nem hallható
538 XVIII|              atyám, kebleden van fiad, egy óra múlva egyetlen unokád
539 XVIII|        odavágott a karddal a kézhez, s egy perc múlva megint visszanyúlt
540 XVIII|              annyi vérszomjjal, mennyi egy egész tábornak elég.~A vezénylő
541 XVIII|           térünk addig házainkba, amíg egy kastély lesz az országban;
542 XVIII|            csapást, s azon pillanatban egy fiatal újonc úgy szúrta
543 XVIII|               bátor megmentőiket. Csak egy óranegyed még, és azok igen
544 XVIII|     meglátogatandó azok házait, kik őt egy órával elébb összekínzák,
545 XVIII|                jó lányának. Méltán is.~Egy jóltevő szélhűdés küldé
546 XVIII|             jószágai közelében bérlett egy kis telket, ott ápolta virágait,