Fezejet

 1 VI  |        a kérdést.~Mekipiros nem felelt.~– Fogsz beszélni, csoda! –
 2 VI  |        ismét vigyorgott, és nem felelt.~– Fiam, gondold meg, hogy
 3 VI  | hóhérlegény.~– Kend adta maga – felelt dacosan a siheder.~– Nesze,
 4 VIII|      bámult az idegenre, és nem felelt neki.~– Ki van idehaza? –
 5 VIII|         Kit keres?~– A gazdát – felelt az idegen röviden, s a tűzhelyre
 6 VIII|       önnek gyermekei?~– Igen – felelt a nő, de szemeit nem merte
 7 VIII|         most?~– Azt nem tudom – felelt durcásan a némber –, én
 8 VIII|     félj. Hogy hívnak? A némber felelt:~– Böske.~– Ah, minek Böske?
 9 XI  |       martalék ordított, de nem felelt semmit, csak néha könyörgött,
10 XI  | csimbókos haja orcáját ellepve, felelt a kérdésre:~– Egy méregkeverőnek
11 XI  |  városból, a Kreml kapui alól – felelt Mária szinte orosz nyelven.~
12 XI  |       jelt?~– Az ég és a föld – felelt a mester –, az ég, mely
13 XI  |    reggelig.~A mester elsápadva felelt:~– Már késő.~– Hogyan késő? –
14 XII |      férfihang gúnyos süvöltése felelt vissza az udvarról, kacaj
15 XIV |      vagy?~– A halál küszöbén – felelt a nő, és másik karjával
16 XV  |      Olajat töltök a tengerre – felelt az ifjú lovag hasonlóul. –
17 XV  |  közepéből jövök, tábornok úr – felelt vissza gyorsan a hős delnő,
18 XV  |         Köszönöm, tábornok úr – felelt azután vissza bátran. –
19 XVI |      tőle.~– Ismernek, igenis – felelt a jó ember. – A Tiszát,
20 XVI |         s utálatos büszkeséggel felelt:~– Semmi Hanák! Nem vagyok