Fezejet

 1 II   | egyszersmind Mekipiros lódult ki az ajtón, nagy, bozontos fejével
 2 II   |          nevetni talált, kidobta az ajtón, mint egy kölyökkutyát;
 3 III  |       odakint! – Nem tud bejönni az ajtón! – Fázik, fél a sötétben. –
 4 III  |       zivatar.~– Jaj – zörgetnek az ajtón. Engemet keresnek. Meg akarnak
 5 V    |            rongyos ember jött be az ajtón. Sáros volt, és egészen
 6 VI   |           beütötte a képes felét az ajtón, a kis zendülők rögtön szétröffentek,
 7 VI   |          Azok aztán rontottak ki az ajtón, mint mikor a csürhét hazaeresztik,
 8 VIII |             halkan bekocogtatott az ajtón.~– Szabad – hangzék belülről
 9 VIII |             után az ajtót.~Amint az ajtón belül volt, egészen eltűnt
10 VIII |     utánanézett, míg az kilépett az ajtón; azután ünnepélyes csend
11 VIII |             a percben nyitott be az ajtón, s elbámult, amint az öreget
12 XII  |         Egyszer kocogtatást hall az ajtón; Zudárné szólt kívülről.~–
13 XII  |          kanócot, mert még kitör az ajtón!~Az udvar tele volt kaszás,
14 XIV  |     pillanatban sietve lépett be az ajtón a tábornok egyik segéde,
15 XIV  |           föleszmélt, sietett ki az ajtón, felkötötte kardját, és
16 XVI  |              Ő egyedül lépett ki az ajtón.~A bőrharang mégis megijedt,
17 XVI  |         Zudár Péter hallgatózott az ajtón keresztül. Semmi emberi
18 XVI  |           egy szökéssel kiugrott az ajtón, s azzal, mint az eszeveszett,
19 XVIII|       bőszült nép ellen, mely ha az ajtón be nem mehetett, felmászhatott
20 XVIII|       ablakon, ütések csattogtak az ajtón; káromkodás, vad fenyegetőzés