Fezejet

 1 Elo  |        ütöttek le több helyütt, mik magas templomokról verték
 2 I    |         istencsudái a határban, mik, mihelyt megjött, mintha
 3 I    |     annyifelé magyarázhatott, s mik, bármi történt, a jövendő
 4 II   |    itt-ott sötét foltok vannak… Mik azok? Talán vér? A szem
 5 II   |      ülnek! Óh, e véres lelkek, mik fej nélkül járnak a másvilágon!
 6 III  |     szomorú tekintetű.~Ablakai, mik most be vannak szegezve
 7 III  |        voltak tele; azok a fák, mik most körüle kiszáradva állnak,
 8 III  |        cipő s a tarka szalagok, mik hajába voltak fűzve. Éjente
 9 IV   |         kívülről, tűzszemekkel, mik keresztüllátnak a fekete
10 VI   |       egyes elkapott szavakból, mik a félszer alul hozzá jutottak.~
11 VI   |      tárgyakat fogva kezeikben, mik szikrát hánytak a szélben.~–
12 VII  | beszélni nagy, sötétkék szemei, mik e pillanatban arról beszélnek,
13 VIII |     odatevé annak kartámjára.~– Mik vagyunk mi? Erőtlen eszközök
14 XII  |          vasvillás csapatokkal, mik között Zudárné felbomlott
15 XVI  | felhőket hajtott végig az égen, mik úgy siettek el innen erről
16 XVI  |  hangzott fel ez ádáz szavakra, mik gonosz részegség mámorát
17 XVI  |     Kezdett visszaemlékezni rá, mik történtek vele az elmúlt
18 XVI  |         rohanó házőrző ebekkel, mik ez órában utálatos kardalt
19 XVIII|       elmondá a rémeseményeket, mik estétől reggelig történtek