Fezejet

 1 II   |    ismerik meg benne gazdájukat. Ezek az ő madarai.~Késő este
 2 II   |      villám az isten fegyvere, s ezek is ártatlanok voltak. Ő
 3 II   |          ember!~Mit beszélhetnek ezek? Kit akarnak bántani? Szeretni
 4 II   |  odalopózék, és hallgatott.~– Ha ezek fölkelnek, nem marad kő
 5 II   |         nép őrült dühbe fog jőni ezek hallatára, míg az urak eliszonyodva,
 6 III  |          ház mint marad üresen – ezek a fák hogy száradnak ki
 7 VIII |      életé. Folytassuk a delejt. Ezek a szaggatott húzások a halántékról
 8 IX   |     helységben. Tehát már ezután ezek fogják kísérni a halottakat?~
 9 X    | mértékletes osztályrésze jutván.~Ezek a legelső keserű benyomások
10 X    |        tőle, miféle név előbetűi ezek, vállat vonított, s azt
11 XIII |      odakinn, milyen nagy a por! Ezek a parasztok mind felverik
12 XIII |         ökrös szekereikkel. Mind ezek csinálják a port. Egészen
13 XIV  |  könnyelmű, ifjú tekintetével.~– Ezek mind enyhítik büntetésemet,
14 XIV  |          végtelen megvetéssel. – Ezek a kalap alá búvó emberek?
15 XIV  |           Ő félt volna tán, hogy ezek a jámbor kapa-kaszaforgató
16 XIV  |       kapa-kaszaforgató emberek, ezek a gyaluval, árral, vetélővel
17 XVI  |         én. Atyámfiai, földieim! Ezek az urak itt a mi vesztünkre
18 XVI  |     akarhattak vele? Megölték-e? Ezek voltak legelső gondolatjai.
19 XVIII|          le az apa és fiú mellé. Ezek Mária lövései voltak, ki