Fezejet

 1 Elo |    emlékezem reá. Én láttam ezt.” – Annál jobb. Az élő emlékezet fog
 2 II  |           egyik szárnyát elkapta, s annál fogva dühösen rángatta lefelé.~–
 3 VI  |          soha meszelve nem volt, de annál inkább teleirkálva a falu
 4 VI  |       sötétben semmit, de képzelete annál irtóztatóbb képeket feste
 5 VII |             megmaradt hazai hangok, annál jobban megnyerik azt számára.~
 6 VII |              Ne búsulj, húgám. Lesz annál is szebb. Főbelövés lesz
 7 VII |             beszédre alkotva lenni, annál többet tudnak beszélni nagy,
 8 VII |           hölgybe szerelmes volt.~– Annál inkább.~– És azután nagyon
 9 VIII| tisztességes, mint akármi más. Sőt, annál jövedelmesebb, minthogy
10 VIII|          emlékei szaporodtak, és én annál inkább ittam a bort, és
11 VIII|             inkább ittam a bort, és annál jobban ordítottam a trágár
12 VIII|              a magány-, némaságban, annál jobban hallottam azokat
13 VIII|             mindjárt, ha francia.~– Annál jobban örülök, kedves kolléga
14 VIII|             lenni.~Azt feleli, hogy annál jobb; neje előtt még örömestebb
15 X   |            szemei mindig megakadtak annál a három veres keresztnél,
16 X   |     kínjában elharapta a nyelvét.~– Annál jobb. Nem tud beszélni.
17 XIII|            harangot. Még ez is több annál, mert ebben az egyhangú,
18 XIV |           villámlott át, hogy aztán annál sötétebb redőknek adjon
19 XVI |         keresik, el akarják ölni, s annál jobban rettegett tőle, mert