bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 Elo | ködöt hagy előtte, míg ez is a többivel a feledség éjszakájában
2 Elo | a köznép előtt: a köznép is suttogott, piacokon, utcák
3 Elo | sugallta volna az embereknek is, hogy e kora tavaszlásnak
4 Elo | beteg volt maga a levegő is, s az ég elveszté kék zománcát,
5 I | Vagy tán van az emberben is egy alvó ösztön, mely, ha
6 I | nyoma sincs felé – talán nem is volt?~Különben a mező körülötte
7 I | egy vörös márvány kőpad is a tornác alatt.~A ház elejéről
8 I | meszelve; látszik, hogy ott is egy vagy több ablakot raktak
9 I | látszik kitördelve, a többit is esztendőnként háromszor
10 I | a népet a természet maga is nyugtalanítá; csillagok
11 II | haláltól visszaborzadoz is?~Láthatja-e őt mosolyogni
12 II | úgy tetszék, mintha azok is végtelen távolból jőnének,
13 II | természetet?~– Na, lépj be te is, ne nézz ott a semmibe –
14 II | Talán semmié, talán nagyon is egyszerű céljuk volt eleitől
15 II | gondolatra jőni, hogy az állatvér is lehet, a leghitványabb hizlalt
16 II | belőle nevelni, mintha azzal is engemet akarna bosszantani,
17 II | igéit.~– Talán már Mekipiros is tanult tőle valami imádságot?~–
18 II | nézett le rá.~– Hát még te is?!~– Nem hallád – rebegé
19 II | elhallgatott, felszökött emez is álmatlan fekhelyéről, s
20 II | oly túlvilági, mintha nem is öröm, nem is jókedv volna
21 II | mintha nem is öröm, nem is jókedv volna az, mi benne
22 II | kimenteni engem, midőn bíráim is oly halvány, hideg alakok
23 II | meghalnia, s ha vétkes volna is, megbocsátanák neki azt
24 II | letevé ruháját, még akkor is felém fordult, és azt mondá: „
25 II | elítéltek; annak az apját is én gyilkoltam meg, s a kést
26 II | az isten fegyvere, s ezek is ártatlanok voltak. Ő tudja,
27 II | nem szereti, mert nincs is oka rá; nyúzták, köpködték,
28 II | azt kikerülje. Különben is, olyankor az ember nem bír
29 II | kellett menekülnie.~A kerítés is magas volt, hogy juthasson
30 III | halálnak sem kellek már; az is jobb szereti a szépet, a
31 III | kezemből a száraz kenyeret is. Ugyan meghíztál tőle! De
32 III | Tudom; még fog többet is szenvedni.~– Egy orvos sem
33 III | ha balzsamban fürösztenék is.~– Meghal…?~– Jó volna lelkének,
34 III | forró hideg leli.~– Álomnak is iszonyú!~– Igazat mondtál,
35 III | anya.~– Ha nem kívánnád is, meglenne. Vén ember tán
36 IV | változatai alatt egy férfiszív is meg tudott volna szakadni.~
37 IV | a sír, ezt az sem; innen is, túl is rajta átok az emlékezet.~
38 IV | ezt az sem; innen is, túl is rajta átok az emlékezet.~
39 IV | Szegény asszony!~Csoda, hogy ő is meg nem tébolyodik. Már
40 V | hogy a halál a nagy uraknak is bírája; hadd lássa, mint
41 V | gazdagok még halálok után is ragyogni, mint fényesítik
42 V | hogy úsznak a halotti ágyon is habos, fehér selyemben,
43 V | éjt, azt a fergetegest, ez is aligha tölté födél alatt.
44 V | kapitányomat meglőttem, nekem is elég lesz egy lövés, hogy
45 V | fájdalmakat ad, könnyet is ad hozzá, melyben bánatát
46 V | kínjait elbeszélje; tőle ez is meg volt tagadva. Ott térdelt
47 V | családodat s tán hazádat is fenyegeti. Apám! Tíz perc
48 VI | tartozott beszerezni, de volt is láttatja. Kik az ő keze
49 VI | helyeikre jutni, ahonnét is a nagy egzekutor egyenként
50 VI | a lutrános gyerekek, ők is odamentek, összebeszéltek,
51 VI | Vasárnap kétszer templomba is elvitte őket, hol prédikáció
52 VI | keresztyéni módon.~De meg is látszott rajtuk a fölséges
53 VI | felnőtt kamasz korukban is.~Ki a faluban a legügyesebb
54 VI | vármegye tömlöcében, az is mind Kordé uramnál rakta
55 VI | az életbölcsességet.~Ki is harminc év óta terjeszté
56 VI | aminthogy ugyancsak bele is feküdt, és elaludt.~Kordé
57 VI | feje alját, de többre nem is vitte a dolgot; aludt, mint
58 VI | pártolja a fátum.~Végre is beletévedt az erdőbe, csörtetett
59 VI | komondor cammogott elibe, ki is midőn látta, hogy négykézláb
60 VI | azt emlékébe, hogy utóbb is valóságnak hitte.~A holdvilág
61 VI | meghúzza, olykor kétszer is elmond némely dolgot, sokat
62 VI | látni, de egyszersmind meg is akarná harapni a betűket.~„
63 VI | leütötte a csípejét, máig is nyomorék; kelmed mikor a
64 VI | segítségül hínunk. Azért is mi elhatároztuk titkos konferenciánkban,
65 VI | népesség rettentésére legelsőbb is kordonokat fogunk felállítani,
66 VI | ez a mirigy az úri rendre is elragadjon. Ezáltal két
67 VI | alamizsnát, de amink volt is, kivették volna a szánkból,
68 VI | bennünket veszteni. Tegnap is a pálinkaházban egy pohár
69 VI | kántor.)~– És én már ettem is e gabonából kenyeret; isten
70 VI | halálveszedelem más környékeket is meglátogat, miről talán
71 VI | urak gyilkolták meg azokat is!~– Úgy van! Mi szüksége
72 VI | féltében, tán dühében. A rektor is elsápadt egy percre.~– Igen,
73 VI | magát belőle.~– Azt a port is kend tette a zsebembe.~–
74 VI | hát ezt az erszény aranyat is én tettem a zsebedbe? No,
75 VII | utcákon a polgári rendűek is köszöntéseket szoknak vele
76 VII | Aztán a tábornok nagyon is szereti a gyermekeket; sokszor
77 VII | szidja őket, labdájokat is visszaadja. Gyermekek még,
78 VII | ismeretlent tartózkodóvá teszi is e még akkoriban a katonai
79 VII | hanem annyit a laikusok is gyaníthattak, hogy odabenn
80 VII | tábornok a vétkes katonákat meg is vesszőztette, és nem kérdezgette
81 VII | más, ha a szíve szakadt is meg a nagyságos mamának,
82 VII | a szigorúsága aztán azt is eredményezte, hogy katonái
83 VII | csaknem lehetetlen dolog.~El is volt ismerve országszerte,
84 VII | szemek, a legkisebb vonás is, egytül egyig kemény, szigorú
85 VII | vele; lehetett kötekedésnek is venni, félelemnek is, hódolatnak
86 VII | kötekedésnek is venni, félelemnek is, hódolatnak is, ahogy mondva
87 VII | félelemnek is, hódolatnak is, ahogy mondva volt. Természetesen
88 VII | no? Itt a szék, ni. – Meg is törülte a széket kötényével
89 VII | a nagy katona? Pedig így is elég pisze volt.~– Ordinánc
90 VII | bácsi.~– Elhiszem azt, nem is nőttem volna meg különben
91 VII | nézni, ugyé? Szép mulatság is az. Hát te láttad-e már?~–
92 VII | búsulj, húgám. Lesz annál is szebb. Főbelövés lesz nemsokára.~–
93 VII | bácsi.~A tömpe leányzó el is pusztult abból a szobából,
94 VII | aki még az eleven embert is meglövi, s odakinn a konyhában
95 VII | amikkel egy tízéves gyermek is meg volna csalva, ha osztályképpen
96 VII | igen helyesnek találom. Nem is engedném másnak. A cérna
97 VII | Ez tudomány. Aztán én meg is esküdtem a pap előtt, hogy „
98 VII | ember.~– Persze, Herkules is a tizenharmadik munkája
99 VII | ez kegyetlenség. Miért is nem találnak fel az angolok
100 VII | labdáznak, aki szeretne maga is futni, hajigálózni és kurjongatni,
101 VII | már gombolyítandó selyme is van. Ez magasabb jele a
102 VII | gyöngédségnek. A népdal is megbecsüli vele a szerelem
103 VII | magas homlokát.~– Tehát az is büntetés volt szegény Elizen,
104 VII | a szerelemhez becsülés is kell. Mikor Széphalmi elvette
105 VII | jutott eszébe, hogy azokat ki is lehetne nyitni.~– Kérem
106 VII | ha mindent elfelejtettem is, hogy bántalmaztak téged;
107 VII | állt az előszobában akkor is, s sarkon fordulva tábornoka
108 VIII | idegen, mely férfinak nagyon is gyöngédnek tetszett, kezei
109 VIII | nem jó őt háborgatni. Önök is azért húzódtak ki ide a
110 VIII | legénye. Én jól ismerem önöket is.~– De hát maga kicsoda?
111 VIII | Nézze, elférünk ketten is a lócán; beszélgessünk egyről,
112 VIII | kedves jó asszony. Maga is mindig mást kérdezget, mint
113 VIII | hagyja azt. Hátha én magam is az vagyok.~– Ah, persze.
114 VIII | puha kezecskékkel; nem is olyanok, mintha férfi kezei
115 VIII | szavakat kimondta, egyszerre el is sikoltotta magát a némber,
116 VIII | tenyerét, hogy a csontjai is ropogtak bele.~– Ez férfi,
117 VIII | jó étvágya volt. Hagyott is, nem is a tányér fenekén
118 VIII | étvágya volt. Hagyott is, nem is a tányér fenekén valamit.~–
119 VIII | Ejnye, pedig ezt tán nem is kellett volna mind elfogyasztani.
120 VIII | A nő tétovázva kétszer is az idegenre tekintett, a
121 VIII | tekintett, a szó kétszer is megakadt a torkán:~– Igen,
122 VIII | mesterségéről.~– Miért ne? Üzlet az is, mint a többi. Csakolyan
123 VIII | újra jó lábra állítani. Nem is volt több ez egynél?~– Volt.
124 VIII | bizony az vagyok; az apám is az volt, az öregapám is;
125 VIII | is az volt, az öregapám is; firól-fira szállt nálunk
126 VIII | lengyel vagyok?~– De az arcán is.~– Megosztoztunk a bátyámmal;
127 VIII | egy fiatal kadét párbajra is kihívott. Magasabb rangú
128 VIII | magyar fiú volt, akinek meg is ígértem, hogy megjelenek
129 VIII | hallják csak, még folytatása is van ennek a mesének. Az
130 VIII | vívunk-e párbajt?” Az nem is állhatta sokáig a vegzát,
131 VIII | azóta.~– Ha még nem tették is, de aligha van messze tőle –
132 VIII | Nono, csak bolondítsa az úr is, nem eleget bolondítja már
133 VIII | mit kíván tőle. Talán nem is érthette az, oly lassan
134 VIII | messze földről jövök, nem is vagyok e nemzetből való,
135 VIII | irtózott a bortól, és nappal is álmokat látott. A baj egy.
136 VIII | egy. És az isten irgalma is egy.~– Az isten irgalma
137 VIII | egy.~– Az isten irgalma is egy – rebegé utána a férfi.~–
138 VIII | nagyon sokat éltem. Apám is bakó volt, nagyapám is az.
139 VIII | Apám is bakó volt, nagyapám is az. Úgy maradt rám a „mesterség”
140 VIII | maradtam. Azért csúfoltak is ismerőim, hogy olyan ember
141 VIII | danol és iszik késő éjszakán is, mint ahogy csúfoltak később,
142 VIII | csüggedt fejét. Még most is meghajolt az e súlyos emlék
143 VIII | könnyeim csorogtak.~Még most is kicsordult a könny e szavaknál
144 VIII | házamnál! Azt hittem, ez is csak ábrándjaim hangja,
145 VIII | lépteim halk csoszogását is hallám. Még halkabban kellett
146 VIII | alatt nyikorgó palló neszét is hallottam. És közbe folytonosan
147 VIII | mondám neki –, mert lassabban is megértem.” – „Hová tetted
148 VIII | lesz felőle. Talán korábban is fog írni, mint ön kérdené.~
149 VIII | hanem pofon ütötte innen is, túl is, hogy jobbra-balra
150 VIII | pofon ütötte innen is, túl is, hogy jobbra-balra lódult
151 VIII | Hallottad az asszony nevét is?~– Hallottam, de már elfelejtettem.~–
152 VIII | elfogattam, s bezárták, ki is van téve a siralomházba
153 VIII | hogy ez egy kicsinyt nagyon is jó egy titkosrendőr alá.~
154 VIII | míg elkészül vele, maga is segített neki. Azután gyorsan
155 VIII | másik beszállítja. Két beteg is van. Az ifjú Széphalmi ugyan
156 VIII | éles szemüvege különben is eléggé elváltoztaták elébbi
157 VIII | neki mutatni, hogy igazán is tud franciául. Még Napóleon
158 VIII | hogy ennek még öntudata is van.~Az ismeretlen odalépett
159 VIII | észrevette azt tekintetéből.~– Ön is szenved, uram. Az én rendszerem
160 VIII | uram. Az én rendszerem önt is meg tudná gyógyítani.~Széphalmi
161 VIII | termenek a füvek írt.~– Nem is durva anyag az én gyógyszerem.
162 VIII | még egy gonoszabb betegség is: a megbánás. Önöket egy
163 VIII | meggyógyuland, ha isten is megsegít bennünket.~Az ifjú
164 VIII | születni nem volt szabad, jóvá is tette ezt a hibáját; azt
165 VIII | eltakarva kezeivel.~– Most is olyan szép. Jó helyen van.
166 VIII | hogy a haragos tekintet is fájt neki. Lássa ön, uram,
167 VIII | Volt szemeiben egypár könny is.~– Köszönöm – rebegé az
168 VIII | hanem beszélhetünk magyarul is – szólt ez mosolyogva.~–
169 VIII | Jól ismerem azt, nem is az elől hagytam el e pályát.
170 VIII | ember”. Hanem hisz a vas is megolvad a kohóban.~– Gondolja
171 VIII | de mégis rájok ismert.~El is halaványult bele.~Felnyitá
172 VIII | lássuk, nem olvad-e meg a vas is?~A tábornok merően rászegzé
173 IX | felszíneden, hogyan lehetne ottan is elszaporodni fajunknak?~
174 IX | Milyen tréfás még a rémület is!~Emlékezem azon időkre;
175 IX | újdonsága még mulattatott is. Iskolába nem volt szabad
176 IX | szelíd, komoly arcára most is oly édesen emlékezem vissza,
177 IX | ezüstös kardját oldalára, s ő is ment a zárvonalt őrzeni.
178 IX | egyenes, délceg termete (most is éppen olyan), mindig tréfált
179 IX | e bogarakban hisz, addig is jól tenné, ha becsukná a
180 IX | hímezni gyászpalástját; vért is feste hozzá, s kettős leckét
181 IX | legtermészetesebb tüneményben is természetfölöttit keresnek,
182 IX | magyarázzanak, ami azóta is titok a világ minden bölcse
183 IX | mert:~Jön, már itt benn is van az országban egy rettentő
184 IX | hideg vízzel, mert azáltal is könnyen elromlik az emberben
185 IX | aminek a nevét pedig maga is most ismerte meg először
186 IX | Szegényebb emberek ingyen is kapnak doktor Sarkantyús
187 IX | akarják azt venni, erővel is belétölti minden emberbe,
188 IX | emberbe, sőt a kutak ivóvizébe is fogja hintetni, hogyha vonakodnak
189 IX | tenyerébe a léniával. „A másikat is!” Mind a két tenyere kiszenvedett
190 IX | tinéktek, és ezt odahaza is elmondjátok, hogy semmi
191 IX | morbustól, és a kulacsom most is ott van nálatok.~Klimpa
192 IX | uralkodott.~Ott a szentegyházban is kihirdeté a lelkész a megyei
193 IX | mondom, hogy jobb volna neked is, másoknak is, ha ilyen kutyák
194 IX | volna neked is, másoknak is, ha ilyen kutyák lehetnétek,
195 IX | kísérni a halottakat?~Nem is talált haza Hanák, hanem
196 X | tudta erősen. Egykor maga is írt egy értekezést, melyben
197 X | hallgatóság közül még az is tapsolt, aki egy szót sem
198 X | anyagi erő durva küzdterén is túlnyomó akart lenni az
199 X | korlátolt erejét azontúl is mindig háttérbe szorított
200 X | csak lehetett, tényekben is nyilvánítá Hétfalusy, az
201 X | Hatalmasabb testvéreknél is hajótörést szenvede a nagy
202 X | Bizonyára Bodza Tamás uram is okosabban cselekvék vala,
203 X | végett.~Ekkor egy még ennél is borzasztóbb hír kezdte felütögetni
204 X | Beleszámíthatjuk a közönséges bűnöket is: rablás, bosszú utáni vágyat,
205 X | a szomszéd falu határáig is elment, hóna alatt egy kis
206 X | zengeni nem tud, Bodza nem is olvas soha mást egyebet,
207 X | olyan jók, mint Horácéi.~Ma is elolvasta azon sorokat,
208 X | olyan jól ismert már. Ma is leült megpihenni a nagy
209 X | Haszontalan, gyáva nép. Nem is tiszta; – korcs. Pedig mégis
210 X | észrevetetnék. A faluban szeszgyár is van, s nem hazudik, aki
211 X | kastélyát legelébb.~– Ő is úgy gyűlöli őket, mint anyja,
212 X | a kastély egyik szárnya is az ő földére van építve.~–
213 X | volt az egyik ok benne. Ezt is a Hétfalusyaknak tulajdoníták.
214 X | mert az öreg olyan mérget is tud keverni, ami a szívet
215 X | azután nem bánom, ha megölnek is!” – tevé hozzá. Óh, az irtózatos
216 X | ha parasztgúnyában jár is. A többi azután az én gondom
217 X | Minek, mester? Az a fiú néma is, bolond is. Tudod, hogy
218 X | Az a fiú néma is, bolond is. Tudod, hogy kínjában elharapta
219 X | s megfojtja az édesapját is. S ha valami rosszul talál
220 X | Milyen görcs.~– Talán már te is meg vagy mérgezve, Iván.~–
221 X | neki, hogy a mester arcát is olyan különös sárga szín
222 XI | tekergő ösvényt középen, azon is el volt már mosódva az utolsó
223 XI | düledeztek erre-arra, azokat is letarolta valami pusztító
224 XI | libbent végig a tájon, az is oly forró volt, mintha az
225 XI | aki átlépte, egyet rúgott is rajta. Az már nem érezte.~
226 XI | nem akarja inni, tudja ő is, hogy méreg van benne.~–
227 XI | közül.~– Fel kell kötni őt is oda, ahova a Hétfalusy urakat
228 XI | elterjedt lázadás rémjelenete is lehet, távolról sem gondolt.~
229 XI | mintha annak a környékén is jövő-menő csoportok tünedeznének
230 XI | erre látták menekülni. Itt is el volt állva az út.~Egy
231 XI | megpillantá. Hasonló rajongókkal ő is találkozott elégszer, s
232 XI | fantáziája leleményeivel is szaporítva azokat.~– Romulus
233 XI | nem halt meg, Romulus most is él – szólt suttogva a kérdezőnek.~–
234 XI | mosolygott, mintha ő többet is tudna arról, hogy hová lett.~
235 XI | kiáltás, és Jerikó falai ott is leomlanak, ahol senki sem
236 XI | újoncok vagytok, Numa. Miért is kezdtek lengyelek nélkül
237 XI | nem kell félni, mert az is nekünk fogja pártunkat.
238 XI | meg, hogy bizony arra nem is gondolt.~– No, hát írj sietve
239 XI | Tamás híven megírta azt is. Gondolá magában: „Ezeknek
240 XI | késedelmezés. II. Romulus tervét is a korán kezdett jeladás
241 XI | Mi az?~– A székvárost is fel kell lázítanunk; ha
242 XI | felpálinkázott ifjú arra is ütögette a mellét ököllel,
243 XI | hogy az elfogottak maguk is keresni fogják a halált.
244 XI | világító pont. Utoljára az is elenyészett; az idő hajnalodni
245 XI | Egy vigyorgó kaszás meg is szorítá Mária kezét kérges
246 XI | kaszárnyát?~– Még többet is, hogyha benne leszünk a
247 XII | képzetgazdag sötétségbe.~Neki is úgy tetszett, mintha kívül
248 XII | Elizke kiáltott.~Tán azt is álmodá.~– Elizke! Elizke,
249 XII | közétek lő, ha ezeren vagytok is.~De Zudárnak nem kellett
250 XII | töltött fegyver, puszta kézzel is kirohant volna ő közéjük;
251 XII | kaptak lángra, az ablakokat is mind elhalmozák szalma-
252 XII | a lángok már a háztetőt is ellepték; az egész épület
253 XII | észre, hogy az ablak már ott is el van fedve nádkévékkel,
254 XII | külsejéről volt a bejárat, s azon is vasajtó; de ha a szoba alatti
255 XII | egész boltozatot, s a tűznek is utat nyisson maga után.
256 XII | téglasorból rakva. A másodikat is oly óvatosan kelle kiemelni.~
257 XII | hóhér.~A második téglarakás is keresztül volt bontva, a
258 XII | visszanevetett rá: „Ha te kacagsz, én is kacagok; kacagjunk ketten”.~
259 XII | jutott, hogy az a nyílás is fölösleges mármost.~A pince
260 XIII | kelet-indiai fejedelmekén is, s címei találóbbak amazokéinál.~
261 XIII | címe, akinek más nevét nem is igen szokta valaki eszében
262 XIII | azután ismét az udvarba; itt is hallott valamit, ott is
263 XIII | is hallott valamit, ott is valamit, a haranglábnál
264 XIII | Csókolom kezeit (meg is csókolta igazán). Jaj, de
265 XIII | hogy már voltaképpen volt is részem benne; mert hogy
266 XIII | természetem, meg aztán délután is volt, akkor az nem egészséges;
267 XIII | támad: „Úgy-é? Ugye kend is meg van már tanítva, hogy
268 XIII | miből nem? Ugye kendnek is megmondták már, hogy a pálinkába
269 XIII | kiálték elförmedve én is, s elkeseredésemben rögtön
270 XIII | háladatosságból mind megittam azt is. Csoda, hogy most olyan
271 XIII | van, hát én eljövök holnap is, holnapután is, eljövök
272 XIII | eljövök holnap is, holnapután is, eljövök mindennap; megmutatom,
273 XIII | megteszem, bárha nehezemre esik is, mert nem élek italfélével;
274 XIII | húznák a harangot. Még ez is több annál, mert ebben az
275 XIII | Merthogy olyan sok.~– Így is kevés lesz ez a kendtek
276 XIII | Ugyan jó, hogy kegyelmed is itt van. Hát a Hamza meg
277 XIII | komámuram, most már én is azt mondom, hogy végünk
278 XIII | tudod, hogy ennek a botnak is van vége, s majd a hátadra
279 XIII | Láttam, kóstoltam, hoztam is belőle. Most érkezett meg
280 XIII | jössz te ide, mikor anélkül is annyi háborúság van már
281 XIV | volt; – a lélekharangot is megcsendítették, pedig még
282 XIV | sem volt senki, a koporsót is elkészíték már, pedig még
283 XIV | kimondani. Maga a tábornok is eltakarja arcát két kezébe:~–
284 XIV | fejében, még a viharszíj is állára csatolva, egy keze
285 XIV | van a kegyelem.~Másodszor is megemeli az őrmester tenyere
286 XIV | van a kegyelem.~Harmadszor is könyörög.~– Istennél van
287 XIV | fogja ön hinni, hogy én is lázban beszélek? Elhiszi
288 XIV | kaszárnya belső udvarán is megtörténhetik az velem.~–
289 XIV | kergetnek?~Most az egyszer tűz is volt, gyilkos is volt. Lázadás
290 XIV | egyszer tűz is volt, gyilkos is volt. Lázadás volt. Valami
291 XIV | dobütésre a többi csapatok is kivonulnak az utcára. A
292 XIV | szónál. Egy óra előtt ő is azt mondá: „Istennél a kegyelem!”,
293 XIV | erős fára –, ha te ölsz, én is meghalok; ami kínt e szomszéd
294 XIV | halálraítélt szenved, azt én is mind kiállom. Annak a rettegését,
295 XV | ugyan kaszák és vasvillák is álltak ugyan ki a tömegből,
296 XV | látni tisztes polgárokat is, kik, bár egyenruha nélkül
297 XV | mester.~Ha kezei nem árulnák is el, miknek bötykei lemoshatatlanul
298 XV | ismeretes az egész városban.~Nem is fél ő sem a várostul, sem
299 XV | generálistól sem, ahogy azt most is megmutatja.~Odaáll bátran
300 XV | jól vagyon, és abban igaza is vagyon, mert a céhbeliek
301 XV | ember azt beszéli; nincsen is különben, ami igaz is. Nagy
302 XV | nincsen is különben, ami igaz is. Nagy az ellenségnek az
303 XV | Itt van, olvassa kend is – szólt Mátyás mester.~Az
304 XV | proklamációt fennhangon is.~– Háromezer nadrág.~Az
305 XV | tábornok úr. Mert talán nem is tetszett engemet egész voltaképpen
306 XV | szerencsésítsem, hogy nem is mi akarjuk a tekintetes
307 XV | méltóztassék; amire való nézve, mi is és az összes fegyveres polgárság
308 XV | gazdálkodni kell még a beszédben is. – A megye közepében gonosz
309 XV | reggelizést végezhetjük lóháton is. Időnk nincs pihenésre.~–
310 XV | Ha a megye több részében is kitörne e lázadás, nem fog
311 XV | be, s Kamienszka számára is hozott egy kardot, mit az
312 XV | érezte a tábornok szíve is. Valami jótékony nyugalom,
313 XV(1)| lengyeleknél a vezetéknévben is ki van fejezve a férfi-
314 XVI | csöndesen aludt mindenki, nem is sejtve azt a sötét rémet,
315 XVI | futottak előle, hogy őket is meg ne gyújtsa.~A sötétben
316 XVI | kenyeret. Még a tarisznyámba is majd bebújtak, mikor odavetődtem.~
317 XVI | szemeit. Vigyorgott most is, és jókedve akart lenni.
318 XVI | egypár golyóval a testében is felmászik a falra. Olyan
319 XVI | Mekipiros; hajdan imádkozni is tudott, most pedig csak
320 XVI | feljebb-feljebb; néha a fogaival is segített magán; nehány pillanat
321 XVI | magában Zudárné.~Bodza Tamás is aligha nem kívánta ezt magában.
322 XVI | melyben talán két lélek is lakott.~Mekipirosnak alul
323 XVI | vakmerőn az életét. Nem is engedte, hogy az udvarra
324 XVI | anyám boszorkány volt, magam is az vagyok. Majd kinyitok
325 XVI | mellőle, még Bodza Tamás is.~A gyermeket küldé elöl
326 XVI | Hoztam magammal törvényszéket is, akit nem fogtok megvesztegethetni.
327 XVI | Széphalmi! Azért hoztam világot is magammal, hogy lásd, hová
328 XVI | hogy a nő nem fél, ez nekik is bátorságot adott, néhányan
329 XVI | hallgatá, mint fordul másodszor is a kulcs a zárban. El volt
330 XVI | tüze az alatta levő pincét is átfűtötte már, a bennszorult
331 XVI | mennyországból szól már hozzá, s ő is felemelé szózatát, és visszaénekelt,
332 XVI | csendesen beszélt hozzá is:~– Emlékezel-e rá, Hanák,
333 XVI | elbújtam a szobába, de oda is behallatszott ordítása;
334 XVI | húsz esztendőn keresztül is hallom. Akarom, hogy sírj
335 XVI | hallom. Akarom, hogy sírj te is, és ne mutass ilyen hideg
336 XVI | termete reszketett.~– Az is temiattad lettem! – hörgé
337 XVI | teszem, ami én voltam; és azt is esküszöm az égre, földre
338 XVI | szemekről kétszer, háromszor is felnyíltak a szempillák,
339 XVII | kukoricaföldek közé.~Az ég is szürkülni kezdett már; hajnalodott,
340 XVII | gubáikra letelepedve; akik nem is írnak, nem is olvasnak,
341 XVII | akik nem is írnak, nem is olvasnak, hanem ítéletet
342 XVII | gubáját. Hanem azért ez is halálára fog szavazni.~Borzas
343 XVII | a két elrejtett üldözött is kézre került. Széphalmit
344 XVII | kész vagyok még a nyakamat is kitörni, hogy az igazságot
345 XVII | Az orvos még megkötözve is hatni látszott a tömegre.
346 XVII | meg a parasztokat?~– Az is bolond, aki ilyent kérdezni
347 XVII | mely meg fog benneteket is látogatni, ha ma nem, holnap,
348 XVII | minden nemesembert megöltök is e helységben; ezért okosabban
349 XVIII| másfelé szükség.~Imre nem is mulasztott több időt azzal,
350 XVIII| hogy másik parancsnokhoz is menjen, hanem elindult a
351 XVIII| legnagyobb erőfeszítés mellett is betelhetett négy óra, míg
352 XVIII| első csárdához értek, az is csendes volt már, ajtók,
353 XVIII| hóhérné elárulta. De az is meglakolt már. Most ezt
354 XVIII| hogy most már az ő kezei is tiszták, mert olyan vérben
355 XVIII| mikor a doktor és Széphalmi is kézre kerültek.~Imre elfulladt
356 XVIII| akarta, hogy várjon, míg ők is odaérhetnek; nem hallgatott
357 XVIII| nem hallgatott rá. Egyedül is kész volt a veszélynek nekirohanni.
358 XVIII| elestével az utolsó maradványa is elmúlt a lázadásból minden
359 XVIII| hogy saját magának még sírt is ásson, arra ugyan nem fogják
360 XVIII| egyik sem tudott egy szót is szólni. Öröm volt az és
361 XVIII| óra múlva egyetlen unokád is ott lesz; gondolj az istenre,
362 XVIII| késtek, az ajtó felül támadók is kezdtek széledezni; mindenki
363 XVIII| huszonöt férfi volt, azok is mind újonc ifjak, és ellenükben
364 XVIII| kérte, hogy legyen ezentúl is a jó öreg Zudár az ő édesapja,
365 XVIII| édesapjának hívhatja ő azt ezentúl is, mert aki valóban az volt,
366 XVIII| kedves jó lányának. Méltán is.~Egy jóltevő szélhűdés küldé
367 XVIII| távozott el Zudár Péter is. Nem folytatta többé szomorú
368 XVIII| pörpatvart? No, majd ha én is megtalálom azt az ajtót,
369 XVIII| feleljen neki.~A mohos tető is mindig összébb roskad; egyszer
370 XVIII| egyszer majd csak a vén kuvik is kimarad fészkéről, anélkül,
|