Fezejet

 1 II  |    vigyorgott, röhögött minden ok nélkül.~Nő-e ez, kit a természet
 2 II  |           e véres lelkek, mik fej nélkül járnak a másvilágon! Óh,
 3 II  |        nem eshetett volna meg zaj nélkül. S neki mindenáron észrevétlen
 4 II  |         Csendesen, legkisebb nesz nélkül…~Itt azonban a kerítésig
 5 II  |          A nagy láncos eb ordítás nélkül esett le a földre, s végigmeredt
 6 VI  |       felelj igazán, kényszerítés nélkül azokra, amiket tőled kérdeni
 7 VII |         nem történhetnek meg nála nélkül, s az utcákon a polgári
 8 VII |         ígérnie kezét. Kezet szív nélkül – és becsület nélkül… Nem
 9 VII |         szív nélkül – és becsület nélkül… Nem szóltam semmit, senkinek
10 VII |         házasság nem maradt áldás nélkül: két gyermekük van.~– Csak
11 VII |     kedvence, egyszer minden nyom nélkül eltűnt, s a másik gyermeket,
12 VIII|         az idegen, minden kínálás nélkül leülve a tűzhely mellé. –
13 X   |      azután olvasá, s tudta könyv nélkül jeles tudósunk, ** azon
14 XI  |        Miért is kezdtek lengyelek nélkül hozzá; ezt a munkát csak
15 XIV |      csendben, lárma, csörömpölés nélkül. Azon szomszéd házban lakott
16 XV  | polgárokat is, kik, bár egyenruha nélkül jöttek, de elhozták szuronyos
17 XVII|       általános zavarban feltűnés nélkül férkőzhetett asszonyáig.~
18 XVII|        szegényt, személyválogatás nélkül, mely meg fog benneteket