Fezejet

 1 II  |          az égre, hátha tévedt a bíró… Hatalmas mennybéli atyám!…~
 2 V   |           Mert a halál igazságos bíró.~Egy rongyos ember jött
 3 VI  |    egymásnak támasztva. Csicseri bíró uram talált egy árkot az
 4 VI  |    kezénél, hol lábánál fogva. A bíró minden rántásra felserkent
 5 VIII|         Kegyelem öntől, aki mint bíró nem adott kegyelmet soha
 6 VIII|   beszélek, azt mondja előttem: „bíró vagyok”, úgy elvesztettem
 7 XIII|     hanem csak azért, hogy tán a bíró komámat majd ott találom,
 8 XIII|          Csicseri Márton uram, a bíró ott ült az asztalfőn, és
 9 XIII|         jó estét kívánok, kedves bíró uram, komámuram. Ugyan jó,
10 XIII|         Spletykó merre vannak?~A bíró haragosan nézett rá:~– Jó
11 XIII|            Bolond kend – szólt a bíró visszahökkenve.~– Nem én.
12 XIII|      azon vevé észre magát, hogy bíró uram hosszú mogyorófa pálcája
13 XIII|    szabódni.~– Jaj, kedves, édes bíró uram, komámuram. Ne haragudjék,
14 XIII| bőrharang meghunyászkodva állt a bíró előtt, s kalapjával olyanforma
15 XIII|         seperte.~Csicseri Márton bíró uram a bőrharang sok rimánkodására
16 XIII|        tömeg közül egy hang, s a bíró Bodza Tamást látta előlépni
17 XIII|    taglejtéssel kísérve szavait.~Bíró uramnak eleinte az ötlött
18 XIII|       parancsolok.~A megkötözött bíró szidta, fenyegette a lázadókat,