Fezejet

 1 Elo |  magukat hasonló esetek előtt.~Ilyenkor a nép mindenkitől fél, s
 2 I   |    hallgatag szokott lenni.~Ha ilyenkor az utcákon végigment, a
 3 I   |    honn a labodabokrok között; ilyenkor hitte a köznép, hogy valahol
 4 II  | sóhajtását meg lehete hallani.~Ilyenkor a legkisebb hang oly csodálatos
 5 II  | találja hallani.~– Eh, aluszik ilyenkor isten és ember!~Mit beszélhetnek
 6 III |         Éjente félrebeszélt, s ilyenkor szüntelen Emmát, kistestvérét
 7 IV  |           Ki bírt volna alunni ilyenkor?~Egyik villám a másikat
 8 IV  |     ellen.~Hallgatva imádkozik ilyenkor minden lélek néma fekhelyén.
 9 IV  |       megjelen.~De ki merné őt ilyenkor hívni, mikor a mennydörgéstől
10 V   |   családnak kijut.~Az utcaajtó ilyenkor nyitva van; hadd jőjön be
11 VIII|   éppen nincs hivatalos órája; ilyenkor nejénél szokott lenni.~Azt
12 IX  |   morbus, s nem jó az embernek ilyenkor együtt lenni.~      ~A népség
13 X   |    jegye mellé volt feltéve, s ilyenkor oly nagyokat sóhajtott,
14 X   |      betű volt vésve: U. S. S. Ilyenkor meglátszott rajta, hogy
15 XI  |        állat volt az.~– Holnap ilyenkor hallani fogtok felőlünk –
16 XIII|     nem veszi be a természetem ilyenkor délután a bort, azután meg
17 XIII|      veszély idejéni lépésben. Ilyenkor a feje egy lépéssel elébb