Fezejet

 1 Elo |  voltam. Én borzadva emlékezem reá. Én láttam ezt.” – Annál
 2 II  |    keresni… Elmenni? Nincs mód reá…~Azután egy tál tarhonyás
 3 II  |     nem képzelé, és lemosolyog reá, mintha mondaná „Győztél
 4 III |       a víz színéről felnézett reá tulajdon szétdúlt arcától.
 5 III |      makkoló kanászok találtak reá, s azóta szüntelen a forró
 6 IV  |   elfúni; lélegzete kevés volt reá, leverte azt onnét, úgy
 7 V   |      kezét, s félvígan ugatott reá.~Erre kijött a mindenes,
 8 V   | ránézett merően, sokáig bámult reá. Nem szólhatott, nyelvén
 9 V   |      azt hivé, hogy nem ismert reá. Tán ez elkényszerült arc,
10 VII |  fiatal juhásznak öltözve várt reá kedvese. Óh, az régi, régi
11 VIII|     Széphalmi kábultan tekinte reá, s hajában markolászott,
12 X   |    sors a beteljesülés napjáig reá mért.~Mert, hogy a beteljesülésnek
13 X   |       győzünk, nagy szerep vár reá. Te szerelmes vagy bele.~–
14 XIV | elviszik a siralomházba, adnak reá tiszta fehér ruhát, adnak
15 XIV |    Vértessy érdekelten tekinte reá, mintha kérné tőle, hogy
16 XV  |        mosolygással tekinte le reá, minő azoké, kiket szeretteik