Fezejet

 1 II   |        egy elkárhozott – a síron innen.~A vénember összecsókolá
 2 IV   |       bevégzi a sír, ezt az sem; innen is, túl is rajta átok az
 3 VII  |         sem törni, sem hajolni?” Innen hozta még a vas prédikátumot.~
 4 VIII |       többet, hanem pofon ütötte innen is, túl is, hogy jobbra-balra
 5 VIII |           nagyságos rendőr uram. Innen még aznap megszökött, de
 6 IX   | bepillantott a templomba.~– Coki innen! – kiálta rá az egyházfi,
 7 IX   |     borzas Hanák, minek kergeted innen azt az ebet? Bizony mondom,
 8 X    |     tiszta; – korcs. Pedig mégis innen kell mindennek kiindulni.
 9 XI   |      eléje nyújtott kezet.~– Jer innen a házba! – szólt, őt magával
10 XIII |         a kastélyból a paplakra, innen a malomba, a szeszgyárba,
11 XV   |   ráhullani.~– Keljen ön, keljen innen! Ezt nem nekem köszönheti,
12 XVI  |         égen, mik úgy siettek el innen erről a tájról, úgy iparkodtak
13 XVI  |          közétek lőni.~– Menjünk innen, édes atyámfiai, menjünk! –
14 XVI  |          sejdíteni.~– Takarodjam innen?! – kiálta a némber dacosan. –
15 XVI  |    bárgyú ne lett volna.~– Félre innen! – kiáltozott Zudárné egyfelől,
16 XVIII|        az egész társaság siessen innen a székvárosba, mert ha megmenekültek