Fezejet

 1 II   |          nevelni, mintha azzal is engemet akarna bosszantani, tudja,
 2 II   |         ember, mert ha az volnál, engemet nem szeretnél. Lásd, a múlt
 3 III  |         Jaj – zörgetnek az ajtón. Engemet keresnek. Meg akarnak ölni.
 4 V    |       lesz fizetve. Nem szerettél engemet soha, kivertél házadból,
 5 VII  |        jól.~– Lássa, édes kedves, engemet ön tanított meg arra, hogy
 6 VII  | leskelődtem, mint azon nőre, hogy engemet megcsalt? Aztán mit tehetett
 7 VIII |           ide leányomat, vezessen engemet oda, hogy én láthassam;
 8 VIII |        akinek annyi méltó oka van engemet gyűlölni, és ez a szó „kegyelem”.
 9 VIII |       idegenhez.~– Tudja ön, hogy engemet a közéletben minek neveznek?
10 IX   |           epemirigy. Következőleg engemet meg ne haragítsatok. Vagyon
11 XI   |       tudd meg, hogy miért hívnak engemet Fabius Cunctatornak. Az
12 XIV  |          katonaságot szétverje, s engemet megszabadítva, mint egyszerre
13 XV   |        Mert talán nem is tetszett engemet egész voltaképpen megérteni.
14 XVI  |           kötélen fel fogsz húzni engemet magad után. Elbírsz-e?~A
15 XVIII|         meg nekem, hogy nem fogsz engemet vádolni ott, hogy keserű