Fezejet

 1 II  |            s nedves marad a föld, hová arcát lefekteté.~Az árvalyányhajú
 2 VIII|      szállt nálunk a mesterség.~– Hová való?~– Lengyelországba,
 3 VIII|         harmadnapra; s nem tudom, hová lett szegény. Bizonyosan
 4 VIII|        támadt rám: „Süket disznó, hová tetted azt a gyermeket!?” – „
 5 VIII|        lassabban is megértem.” – „Hová tetted azt a gyermeket?” – „
 6 VIII|       tudom, miért; sem azt, hogy hová lett. Nem első eset az ilyen.~–
 7 XI  |         Bodza meglepetve. – Tehát hová lett?~– Eltűnt. Miként Romulus.
 8 XI  |       többet is tudna arról, hogy hová lett.~Bodza hevesen ragadá
 9 XV  |    mivoltából, hogy az instantiák hová infestálnak? Arra nézve
10 XVI |           ismét, senki sem látta, hová. Az ostort kezébe kapta,
11 XVI | hóhérlegény meg egy jó menyecske! Hová mentek ilyen sötét éjjel?
12 XVI |           is magammal, hogy lásd, hová célozz.~Avval kivette a
13 XVI |         képekben támadt újra elé.~Hová lehetett a gyermek? Mit
14 XVI |     vénnek bizonyosan tudni kell, hová rejtőztek amazok? Hétfalusy