Fezejet

 1 II  |           lábainál egy férfi feküdt, arccal a földre borulva.~Egy roppant
 2 II  |          holdsugár képében. Mosolygó arccal, összetett kezekkel, imádkozó
 3 VI  |         fogok.~A hóhérlegény vonagló arccal néze feszülten a vallatottra.~–
 4 VII |            átlátszó asszonyka, olyan arccal, mint az alabástrom, s kezecskékkel,
 5 VIII|            lefelé.~Széphalmi kétkedő arccal állt mellette; az ifjú észrevette
 6 VIII|      átváltozott kedéllyel, kipirult arccal előjönni, bámulá e csodaorvost,
 7 X   |        lihegé ez elsápadt, eltorzult arccal.~– Hiszen tudod, hogy csak
 8 XI  | feltartóztató suhanc fejére, hogy az arccal a földre bukott le, s azzal
 9 XIII|              ugye? – szólt diadalmas arccal a bőrharang, de győzelmi
10 XIV |              az ifjú derült, nyugodt arccal. – Ennek már vége van, tábornok
11 XIV |              lelkében; azután derült arccal fordult ismét a tábornokhoz
12 XVI |       bántani? – kérdezé gyámoltalan arccal Ivántól.~– Nem, öreg, nem.~–
13 XVI |       visszafordult feje mellé, mely arccal az ég felé esett le, nyílt
14 XVII|         előttük szörnyen elváltozott arccal, merev szemei körül ónszínű