Fezejet

 1 I   |         Kifeküdt a kút mellé, s szüntelen itta a vizet. Végre úgy
 2 II  | maradt-e örökké mereven, mintha szüntelen véres főket s vértelen arcokat
 3 II  |        nem bír letévedni rólok, szüntelen visszabotlik rájok, s a
 4 III |      voltak neveik. E gyermekek szüntelen civakodtak egymással; de
 5 III |  álmatlan lett. Agynak feküvék, szüntelen a láz gyötré. Éjente félrebeszélt,
 6 III |        félrebeszélt, s ilyenkor szüntelen Emmát, kistestvérét hítta,
 7 III |    pénzért.~– És mégis úgy van. Szüntelen testvérét emlegeti. És –
 8 III |  kanászok találtak reá, s azóta szüntelen a forró hideg leli.~– Álomnak
 9 VII |       az óperencián túl volt.~– Szüntelen sápadt volt, és bóknak vette;
10 VIII|     küldötteink járják be, akik szüntelen egynemű rétegben forogva,
11 XI  |        bírt haladni, s Máriának szüntelen feszítve kelle tartania
12 XIII| ispánsággal. Ebben a minőségben szüntelen házról házra járván, a bírólakból
13 XV  |     iratot lobogtatott kezében, szüntelen azt kiáltozva, hogy ez felszólítás