Fezejet

 1 Elo |    kétségbeesés vérszemével utat tör magának, merre az ámítók
 2 V   | félelemből vagy szánalomból utat nyitottak neki.~Ekkor a
 3 VI  | ugarnak, bejárt véghetetlen utat, mászott négykézláb árkokon,
 4 VIII|     Nekem még reggelig nagy utat kell tennem.~A bakó maga
 5 VIII|     Önök megtalálták ezt az utat.~– Uram!~– Csendesen. A
 6 VIII|     menteni. Találjon bármi utat és módot megmentésére, mely
 7 XI  |    mellett.~A begyöpösödött utat nehéz volt már kivenni a
 8 XI  |     emeltek előtte kalapot, utat engedve az ajtónyílásig.~
 9 XI  |  kevésbé világítá már be az utat, az út melletti fák oldalait,
10 XII |   boltozatot, s a tűznek is utat nyisson maga után. Óvatosan
11 XV  |   csak azért nyitott előtte utat, mert a lovag egy iratot
12 XVII|  megfogatva véres pallosát, utat nyisson magának a kapuig.~