Fezejet

 1 I   |        mindent fürkésző emberi lélek?~Vagy tán van az emberben
 2 II  |         kis, fehér nyulakat.~A lélek ezalatt lát véres kínpadot,
 3 II  |        visszabotlik rájok, s a lélek nem bír e gondolatra jőni,
 4 II  |   megáll a szem, fogva marad a lélek.~Egy kedves kis szőke fejű
 5 II  |        alatt oly két különböző lélek aludta álmait.~Nagyot fohászkodék.
 6 III |      fogja az emészteni. Óh, a lélek férgeit nem hajtja el semmi
 7 IV  |      imádkozik ilyenkor minden lélek néma fekhelyén. Egy ablakban
 8 IV  | világnak, terheül önmagának, a lélek halála után évtizedekig
 9 VII |  kedves, amit kívülem csak egy lélek tud még. Te nem fogsz szólani
10 VIII|      Ekkor megrendült bennem a lélek, kétségbeesve vetettem magamat
11 XVI |       tömeg, melyben talán két lélek is lakott.~Mekipirosnak
12 XVII|        mint akiket elhagyott a lélek.~E rövid ideje a kábult