Fezejet

 1 II  |       gazdájukat. Ezek az ő madarai.~Késő este volt, a nap rég lenyugodott;
 2 VI  |        minden fegyvereivel. Most már késő volna a pórnépet hozzánk
 3 VI  |              a jobbágyokat. Most már késő. Ezzel csak gyanút gerjesztünk.
 4 VIII|           korában, másik megőszül, s késő vénséget ér. Ugyanaz a féreg
 5 VIII|            egymagában danol és iszik késő éjszakán is, mint ahogy
 6 VIII| boszorkánynak tart. Mit mívelnek ily késő éjszaka? A fiatal asszony
 7 VIII|             Másik nem volt?~– Nemrég késő este vezetett amaz egy idegent
 8 VIII|              önökkel, pihenjenek le, késő az éj. Nekem még reggelig
 9 XI  |            kellett visszatérnie.~Már késő volt az idő, midőn az országútra
10 XI  |              elsápadva felelt:~– Már késő.~– Hogyan késő? – kiálta
11 XI  |         felelt:~– Már késő.~– Hogyan késő? – kiálta Mária felpattanva.~–
12 XVI |         akart kérni az égtől; de már késő volt; hangja nem volt a