Fezejet

 1 II  |       ideges természetű némber, izmos karjainak, domború keblének,
 2 II  |        és eredj alunni!~A nagy, izmos ember lassan, inogva állt
 3 II  |         átkarolta favastagságú, izmos karját. Hagyá magát tántorogva
 4 VI  |      üldözője, s megrázta fejét izmos üstökénél fogva jobbra-balra,
 5 VIII|     föveggel állt előtte, nagy, izmos kezeit összetéve; a kisleányka
 6 VIII|   tábornokhoz, megragadta annak izmos kezét, s bizonnyal megcsókolja
 7 X   |        kérkedőleg feszíté előre izmos mellét; s egyengeté fejét
 8 XVI |   keresztlábú asztalon; vastag, izmos karjait összefonva, s halkan
 9 XVI |        a kötél végét. Mekipiros izmos rántásokkal húzta őt fölfelé,
10 XVI |        a leányka gyönge vállára izmos, nagy, széles tenyerét.~–
11 XVI | megesküszöm – szólt a némber; s izmos jobbját feltartva a fekete