Fezejet

 1 II  | komondor a menekülőt, s üvöltve rohant neki, s míg az magát a kerítésen
 2 IV  |     valami soha nem látott vad, rohant halottaira az édesapa, a
 3 VI  |          s akkor elkezde futni; rohant, mint ki hegyről fut alá,
 4 VIII|       fekhelyéről, s bántójának rohant, de az oly ügyesen, mint
 5 VIII|        meglepetve, elragadtatva rohant a tábornokhoz, megragadta
 6 XII |         fejszét keresett elő, s rohant vissza a konyhaajtóhoz.
 7 XIII|         estén nagy hévvel-lével rohant be a kastély pitvarába a
 8 XIII|  udvarból a kertek alá, s azzal rohant nagy sebesen a faluvégi
 9 XVI |          A törpe csoda ujjongva rohant Ivánnak, s térdeinél átkapva
10 XVI |         pillanatban szitkozódva rohant a lázadó csoport a védtelen