Fezejet

 1 VII |       elevenen pezsg a vér, aki látja az ablakon besütni a napvilágot,
 2 VIII|      kevés ember adja rá magát. Látja, énnekem éppen ez a szenvedélyem.
 3 VIII|    megőszült az öreg Hétfalusy. Látja, uram, én jól vagyok értesülve;
 4 VIII|       kettőt, akiket szeretett. Látja ön, uram, e lihegő mell,
 5 VIII|          Hétfalusy Benjámin.”~– Látja ön e levelet, uram? – kérdezé
 6 XI  |         a gyávák meghalnak. Aki látja gyermekeit, testvéreit,
 7 XIII|        a feje, hogy aki először látja, nem képzel egyebet róla,
 8 XIII|       Az öreg Hétfalusy örömest látja a furcsa embert. Minden
 9 XV  |         midőn őt ily nyomorúnak látja.~A tábornok készen volt
10 XVII| másikban a halál. Ki hova jónak látja, vesse szavazócserepét.