Fezejet

 1 III |     Zihanyihoz, s lett két szép gyermeke, egy fi és egy leány.~Ödönke
 2 III | kihallik nyögése. Szegény ember gyermeke, ha úgy jajgatna, a kútba
 3 III |   siratni! Neki ez volt kedvenc gyermeke, nem a kisleány.~– Mint
 4 IV  |   egyedül volt az anya és beteg gyermeke.~A gyermek forrólázban volt,
 5 IV  |       halott feküdt, az anya és gyermeke.~Holt, sápadt tetemek; arcaikat
 6 VIII|      leányom.~– Tulajdon, saját gyermeke?~A nő tétovázva kétszer
 7 VIII|            Ez a kegyed tulajdon gyermeke, szép asszony? – kérdé az
 8 VIII|    földön. Sohasem kutattam, ki gyermeke lehetett, sőt rettegtem
 9 XVI |        ez a leány amott kinek a gyermeke. És akkor tudjátok-e, hogy
10 XVI |      ember fölnevelte azt saját gyermeke gyanánt. És íme, most a