Fezejet

 1 II  |        A vénember ott fekszik a földön, ujjaival hajába markolva,
 2 III |     Most elvadulva fekszik ez a földön, s éretlen egreseivel a
 3 VI  |   változásoknak kell történni a földön. Nagypénteken a mádi hegy
 4 VI  |        kard látszott az égen; a földön mindenütt csodálatos nagy
 5 VIII|        legyen irgalom helyett a földön!”, nem lángoknak kellene
 6 VIII|  szeretek senkit, semmit mást a földön. Sohasem kutattam, ki gyermeke
 7 X   |       évben jelen meg, és ritka földön, meleg nyári esők után.~
 8 XI  |      egy nagy vereslő csillag a földön, mint egy messzire világító
 9 XVI | levegőben, s azután elterülni a földön, összezúzva, szétszakadva,
10 XVI |       egymásnak a másvilágon.~A földön két mozdulatlan tetem maradt,