Fezejet

1 II  | mutatni, míg minden kiejtett szóra fülel, mint az a kígyó,
2 IV  |      oly hangon kiálta fel e szóra a gyermek; azután hosszat,
3 VII |      A tábornok megrendült e szóra. A vas ember szíve reszketett.~–
4 VIII|      Péter arca elsötétült e szóra.~– Csak egy van. Arra ne
5 IX  |  szesszel röhögött az utolsó szóra.~Egy kölyök szabadságot
6 IX  |  fiatalság öröme nagy lett e szóra; Klimpa Guszti a tollpuskával
7 XI  |  Bodza szemei felvillantak e szóra.~– Mi nem vagyunk sem rablók,
8 XV  |    Egy percre elhallgatott e szóra a zaj. Megállt a népség.~–
9 XVII|     egy része hajlani kezd a szóra; hirtelen római szobor állásba